Nálunk a szekta, szektás, szekáns, szekus szónak egyértelműen negatív kicsengése van, nem csak a hasonló hangzás miatt, vagy mert a ,,szek"valamilyen rettenetes lelki sivárságot, sivatagosságot, szárazságot sugall, hanem azért is, mert olyan sok kellemetlen, erőszakos tapasztalat halmozódott fel már bennünk az elmúlt évszázadok folyamán, a történelmünk során ezzel kapcsolatosan.

Szektának neveztek, és annak nevezünk ma is minden olyan kis ,,érdekcsoportosulást", amely úgymond: vallási, hitbéli alapokra építi fel elképzelt szellemvárát, légvárát, és igyekszik az adott társadalmon belül létező minden ,,földi" eszköz, lehetőség igénybevételével meg is valósítani azt.

A napjainkban egyre inkább sarjadzó, gombamód szaporodó kis milliónyi ,,szektácskának", bizony, a nem is olyan régmúltban voltak (s talán még most is vannak!) olyan hatalmas, polipszerű ,,őseik", mint például a hírhedt Ku-Klux-Klan, a Cion Bölcseinek Tanácsa, ilyen-olyan keresztes és egyéb lovagrendek, páholyok, Manson-bandák, sátánisták és sok más, önmagát és híveit ,,mennybevivő" Szelíd Szamarak Világgyülekezete!

A SZEKTA — ami az én értelmezésemben a SZEllemileg Korlátoltak TAgságát jelenti — mindig azt a nagy célt tűzte ki maga elé, hogy csakis, de csakis kimondottan általa valósíthatóak meg a földön a legnagyobb dolgok, csakis vele karöltve juthatunk el arra a szellemi szintre, amely szinte már a földi mennyországgal, a Paradicsommal vetekszik. De ehhez az szükséges, mindezt elérni csak úgy lehetséges, ha…

Ha elsősorban is önmagunkba nézünk, ha kiseperjük magunkból a múltunkat, régi hitünket, elavult erkölcseinket, ha sürgősen megtanulunk lemondani minden vágyunkról, ha jó mélyen a zsebeinkbe nézünk, és minden nyamvadt, rozsdarágta, molyette, penészes pénzünket rájuk testáljuk, vagy szétosztjuk a szegények között, ha elveiket, ,,statútumukat" ellenvetés nélkül elfogadjuk, ha vakon és híven, hűen (hülyén!) engedelmeskedünk, parancs(olat)aikat kommentálás nélkül betartjuk, végrehajtjuk, ha fejünket alázattal és alázatosan abba az igába dugjuk bele, amelyet ők akasztanak a nyakunkba Vénjeik, Bölcseik, Guruik, Sámánjaik, Megváltóik, s legújabban Isteneik sugallatára…

Ha mindezeket és még sok hasonló ,,szelíd" dolgot betartunk, ha úgymond önként átadjuk magunkat az általuk meghirdetett egyetlen szent és igaz ügynek, akkor a lelkünk és a testünk is megmenekül minden földi romlandó, rothadó, mulandó enyészettől, és elnyerjük az örök boldogságot, az örök életet, az örök örökölhetetlenséget, az örök lelki szegénységet, az örök ostobaságot és az örök Nirvánát!

Nem rossz tehát a ,,kilátás", ha megvan már bennünk a kellő belátás, hogy így, egymagunkban (normális családi körben, normális társadalomban, normális egyházainkban) semmire sem mehetünk nélkülük.

Aki nem hiszi el, próbálja ki! A Kapu nyitva áll mindannyiunk előtt, hogy levonhassuk a szektanú(l)ságot!