A Világbank korábbi elnöke egy olyan cseh vállalkozónak adott írásbeli igazolást, aki több százezer kisbefektetőt károsított meg, és a Bahamákra menekült a pénzükkel. Legalábbis egy civil szervezet vádjai szerint így Viktor Kozenyneka a Világbank segítségével amerikai befektetőket is megtévesztett.
Az utóbbi három évben szinte folyamatosak a botrányok a Világbank körül. A szervezet élére a szokásjog szerint az Egyesült Államok jelöli az elnököt, és talán Amerika nemzetközi reputációjának gyengülésével magyarázható, hogy 2005 óta a sokadik zavaros esetre derül fény.
Az újabb botrány a Világbank Wolfowitz előtti vezetőjéről, James Wolfensohn körül robbant ki, akiről eddig általában csak annyit lehetett tudni, hogy kedves és magával ragadó tárgyalópartner a külvilág számára, viszont a bankon belül — a The Washington Post szerint — sokszor zsarnokian viselkedő Wolfensohnt kétszer is megválasztották a szervezet élére 1995 és 2005 között, pedig eredetileg a Clinton-adminisztráció embere volt, majd mégis sikerült jó viszonyt kialakítania George W. Bush csapatával. Most azonban az a civil szervezet, amely a Wolfowitz elleni ügyeket is kiderítette, a Világbankot 1995 és 2005 között kormányzó ausztráliai származású amerikai bankárról is kínos dolgokat állít. A Government Accountabilty Project (GAP) szerint Wolfensohn a Világbank írásos támogatásáról biztosította a kilencvenes évek második felében azt a Viktor Kozenyt, akit szülőföldjén, Csehországban már régóta köröztek pénzügyi visszaélések miatt. Wolfensohnt — a GAP vádjai szerint — a Világbanknál dolgozó beosztottjai hiába figyelmeztették, hogy ne adjon írásos nyilatkozatot Kozeny tisztázására, a bankelnök mégis levelet írt, amelyben Azerbajdzsán vezetői és amerikai befektetők előtt gyakorlatilag igazolta Kozeny korábbi tevékenységét — minderről a Bloomberg számolt be. A GAP honlapja szerint Wolfensohn ajánlása előtt három évvel Kozeny egymilliárd dollár kárt okozott Csehországban.
Wolfensohn tagadja, hogy kiállt volna Kozeny mellett. A cseh vállalkozó a Bahamákról szintén válaszolt a Bloomberg kérdésére, és ugyancsak cáfolta a GAP állításait. Szerinte a civil szervezetet egyszerűen megvásárolta egy korábbi üzlettársa, akit vele együtt megvesztegetéssel gyanúsítanak. A korábbi üzlettárs, Frederic Bourke azt állítja, hogy Kozeny több millió dollárt lopott el tőle. Bourke tényleg finanszírozta a GAP kutakodását a Bloomberg szerint. Ha Wolfensohn valóban írt levelet 1997—98 táján, akkor az azért lenne kínos, mert Kozeny ekkoriban már elmenekült Csehországból, állítólag 200 millió dollárt kisíbolva onnan.
Az úgynevezett kuponos privatizáció során egy időben gyakorlatilag a cseh ipar nagy részét saját holdingja alá szervezte be Kozeny, aki jó viszonyban volt Václav Klaus akkori pénzügyminiszterrel, a kuponok bevezetését javasoló egyik politikussal. (Klaus jelenleg cseh köztársasági elnök, elsősorban EU-integráció elleni fellépéseiről ismert.) A kuponos privatizáció lényege az volt, hogy a cseh állampolgárok ,,vócsereket", kuponokat kaptak, amelyekkel kereskedni lehetett a tőzsdén. A vócserek egy-egy vállalatrészt testesítettek meg. Így a vállalatok sok kis tulajdonos kezébe kerültek, gyakorlatilag érdemi irányítás nélkül. Az állami tulajdont így Csehországban pár évig valójában a tulajdonos nélküli állapotok váltották fel, amit persze néhány ügyeskedő szépen kihasznált. Kozeny például több céget és holdingvállalatot is alakított, ezekbe sikerült időnként ötmilliárd dollár értékű vagyont is bevinnie. Végül körülbelül 200 millió dollárral távozott a Bahamákra, ahonnan már nem mert visszatérni hazájába, a károsultak száma becslések szerint 80 000-től egymillióig terjed. De egy azeri olajvállalat végül dugába dőlt privatizációs kísérlete kapcsán Kozenynek több száz millió dollárt sikerült amerikai befektetőktől szereznie. Amerikai vádak szerint 182 millió dollárt utalt át magának. Emiatt a híres New York-i ügyész, Robert Morgenthau indított ellene eljárást. Egy másik ügyben amerikai szövetségi ügyészek nyomoznak Kozeny ellen, akit azzal vádolnak, hogy lefizette az azerbajdzsáni döntéshozókat. Morgenthau Kozeny elleni vádiratai nyomán 2005-ben a cseh szélhámost egy ideig le is tartóztatták a Bahamákon, kiadatási őrizetbe helyezték, de végül sem Csehországnak, sem az USA-nak nem adták ki.
A Világbank 2005 és 2007 között regnáló elnöke, Paul Wolfowitz volt egyébként az első, akinek a botrányok miatt idő előtt kellett lemondania. Az iraki háború egyik ötletadója, korábbi amerikai hadügyminiszter-helyettes hol lyukas zokniban ment be a mecsetbe, hol pedig arab barátnője, Shaha Riza miatt került bajba. Az eredetileg is a Világbanknál dolgozó nőt Wolfowitz különböző jutalmakban részesítette, amikor a pénzintézetnél a főnöke lett.
