Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Uzoni kihívások

2019. február 6., szerda, Riport

Akarva-akaratlanul úgy alakult sok sepsiszéki településen, hogy folyamatos kihívást jelent a helyi közélet vezetése-alakítása, a község igazgatása. Nincs ez másként Uzonban sem, abban a község-mozaikban, ahol egyazon pillanatban több olyan beruházás is zajlik vagy van előkészítés alatt, amely az ott élők számára elengedhetetlenül fontos, olyannyira, hogy az esetleges késlekedés már-már sérti a helyi lakosság komfortérzetét. Hiszen a napi rosszkedvhez elég annyi is, hogy egy sáros utcát kelljen taposni a polgárnak. És ha kiderül olykor, mi is az akadálya a helyi infrastruktúra jobbításának, jogos felháborodás a reakció.

  • A polgármesteri hivatal épülete. A szerző felvételei
    A polgármesteri hivatal épülete. A szerző felvételei

Történelemidézés, udvarház-felújítás

Az udvarházak felújítása alighanem Uzon községben a legnehezebb, hiszen Bikfalvával együtt Sepsiszék-szerte talán itt található a legtöbb – egyeztünk ki Ráduly István polgármesterrel. Hogy hol, melyik utcában kellene még sürgősen, de azonnal aszfalt, mert már fogytán a helyiek türelme, az is fontos téma, s hogy miért késett meg ennyi­re a községközpont ravatalozójának építése – most már végre pirosban áll –, azt már fölösleges is felidézni. Ezért arra kértük a polgármestert, hogy próbálja össze­gezni azokat a fejlesztéseket, amelyeknek elakadása, késése igencsak megnehezítette az önkormányzat mindennapjait.

– Többek között a műemlék volt Pünkösti-kúria épülete is ide tartozik, hiszen a főút mellett található, és bárki láthatja, hogy kiköltöztek belőle a civil szervezetek, készen áll a felújításra, állagmegőrzési munkálatokra. Ráadásul az előtte álló székely kaput is menteni kell, hiszen az a csernátoni Haszmann-műhely alkotása. Szinte érdekességszámba megy, hogy ennek kivitelezésére a Research Consorzio Stabile ARL, egy nápolyi székhellyel rendelkező olasz cég vállalkozott, tervezője pedig a Sofcons Engineering kft. Jászvárosból. A szerződés értéke 2,1 millió lej áfával együtt – ismertette a községgazda.

 

Pünkösti-kúria

 

A feltehetően XVIII. század végén vagy a XIX. század elején épült kúria alapos tatarozásra, felújításra szorul. Egyrészt történelmi jellegű épület: homlokfalán emléktábla adja a látogató tudtára, hogy tulajdonosa a család egyik kiemelkedő büszkesége, Pünkösti Gergely (1820–1912) 1848-as őrnagy volt, a háromszéki jobbágyfelszabadítás kihirdetője, aki az 1848. május 30-i alsócsernátoni népgyűlésben katonarendű és jobbágynépek jelenlétében kihirdette a jobbágyterhek megszűntét. Nevét emlékkopja őrzi az uzoni kúria udvarán (Lengyel László munkája 1999-ből). Az akkori hír hallatára több településen megtagadták a robotot. Az eseményt emléktábla örökíti meg Csernátonban az Enikő Panzió homlokfalán, ahol az emlékezet szerint a történelmi jelentőségű esemény lezajlott.

Miként Ráduly István polgármester elmondta, a községi könyvtár ugyan új épületben kapott helyet, de van még bőven olyan egyesület és civil szervezet (többek között az Atlantisz Fúvós Egyesület), amelyek a restaurálás-főjavítás után ebben az épületben lelnek majd újra otthonra.

 

Aszfaltozás, ravatalozó

– Meg kellene nyugtatni a kedélyeket a községközpont sáros utcáinak dolgában, hiszen nagyon sok a panasz – jeleztük a polgármesternek, miután riportunk okán volt alkalmunk nekünk is a sárt tapodni.

– Hamarosan aláírjuk a kivitelezési szerződést Uzon község minden utcájának teljes korszerűsítésére, s ahol az út szélessége engedi, gyalogjárók építésére. Azt sem felejtettük el, hogy vannak még helyek, ahol ki kell cserélni a járdák menti világítótesteket, ezeket takarékos, LED-es lámpákra fogjuk váltani.

Ráduly István polgármesterrel együtt volt alkalmunk megtekinteni az épülő, mutatósnak ígérkező ravatalozót is, amelynél a téli időjárás ellenére is gyorsított ütemben dolgoznak. Tervezetét a kolozsvári székhelyű Opeion Kft.-től Müller Csaba készítette, és a bizonyára személyes indítékok alapján született tervezet nagyon emlékeztet az általunk még látott, néhai Makovecz Imre nevéhez fűződő, hasonló jellegű alkotásokhoz. A kivitelező képviselője, az építkezésnél jelen levő Pitlák Loránd elmondta, hogy a beruházás összértéke közel 914 ezer lej, júliusra várhatóan át is adják.

 

Pirosban már áll a ravatalozó

 

Uzon község területén nemcsak pályázati alapokból születtek fontos beruházások. Az elmúlt év végén és a jelenlegi év elején önerőből és közmunkával készült el a helyi rendőrség székhelye, ennek közelében pedig, szintén közmunkával a helyi önkéntes tűzoltó alakulat szertára és garázsai.

 

Terjeszkedik az oktatási hálózat

A központi Tatrangi Sándor iskolához tartozó jelenlegi óvoda épülete hosszú távon több okból sem alkalmas arra a szerepre, amit betölt. A községi önkormányzat uniós pénzalapokból egy 900 négyzetméter hasznos alapterületű, száztíz gyerek befogadására alkalmas új köz­ségi óvoda építésére pályázott, amely a szabadidős övezet közvetlen közelében levő, önkormányzati tulajdonú területen épül majd fel. A beruházás értéke 700 ezer euró, a projekt már a versenytárgyalás fázisába jutott. Időközben lehetőség nyílt arra is, hogy a magyar állam által meghirdetett óvoda-program részeként a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség és személyesen Lászlófy Pál támogatása révén megpályázzák a Tatrangi Sándor központi iskola udvarán levő régi református felekezeti iskola épületének korszerűsítését – tudtuk meg Szabó Margit igazgatótól és Ungvári Barna András uzoni református lelkipásztortól.

A Tatrangi Sándor-iskola igazgatója örömmel újságolta, hogy a községi önkormányzat pályázatot nyert a bikfalvi iskolaépület főjavítására, és hogy az iskolavezetés is pályázatot nyújtott be a Bethlen Gábor Alaphoz az iskolanapok és a táncoktatás megszervezésének támogatására.

Az uzoni idősebb emberöltő, a református egyházközség és a település iskolája nem felejtette el azokat az adományozó lelkületű egykori helybeli támogatókat – a Tatrangi családot, Újvárosi Józsefet és Bodali F. Mihályt –, akik hazafias-vallásos lélekkel segítették a székelység oktatási intézményeit. Utóbbi család – Bodali F. Mihály és felesége, Zajzon Róza – 1930. október 20-án, tehát akkor, amikor nagyon kellett, 50 ezer lejes összeget adományozott „fenntartási és ösztöndíj-adomány” fejében a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumnak. Az adománylevél másolatát az uzoni Rápó Csaba volt szíves átadni e sorok írójának, köszönet érte.

 

Kuriózumkeresőben az Incze-kúriában

Az uzoni Pünkösti-kúriában tett rövid látogatás alkalmával jutott eszünkbe, hogy hasznos múltidézőre adhatnának alkalmat a község udvarházaival kapcsolatos események, családtörténeti érdekességek, az azokat egykor benépesítő családok életével kapcsolatos hely- és családtörténeti mazsolák. Ilyen gondolatokkal pillantottunk be a nyugalmazott pedagógus Ambrus családhoz.

 

A krónikás: Ambrusné Imreh Anna

 

Ambrusné Imreh Anikó nyelvszakos tanár, aki egykori mikós diákemlékeket őriz, s a Marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola végzettjeként lett bikfalvi, lisznyópataki, majd uzoni pedagógus. Szabadidejében szülőfaluja és a szomszédos települések népéleti kincseiből merít kevésbé ismert részleteket, érdekes adatokat, hely- és gazdaságtörténeti csokrokat lapunk külső munkatársaként, amelyek részletekbe menő ismerethalmazzal egészítik ki Uzon térség lakóinak olykor a feledés által veszélyeztetett népéleti sajátosságait.

– Újabban a vidék juhászatának kutatásával foglalkozom, a juhtenyésztés régebbi és megváltozott újabb adatait gyűjtöttem össze – árulta el –, de hasznosnak találom összefoglalni a környéken egykor elterjedt kovácsmesterséggel kapcsolatos ismereteinket is, amelynek tárgyi emlékei, sajátos mesterségbeli, szaknyelvi kifejezései legalább annyira feledésbe merülnek, mint például a múltban virágzó paplanvarrás. Anna asszony – férjével együtt – az uzoni iskolában szenvedélyes rendszerességgel megtartott népi egyetemi előadások animátora volt, ahol sok jeles személyiséggel ismerkedhettek meg a helyiek.

A házigazda férjjel, Ambrus László testnevelő tanárral folytatott beszélgetés közben kiderült, hogy régi szenvedélye, a solymászat szeretete nem lankadt, ez nyugdíjas gondűzésnek is kiváló, s mint olyan, ritkaságszámba menő tevékenység.

– Ötvenöt éve solymászok – mondta –, alapító tagja voltam a Marosvásárhelyi Solymász Egyesületnek. Most is van egy sólymom – mutatta be az udvaron. – Vándorsólyom (Falco peregrinus), 70. születésnapi ajándékként kaptam Szemrő Péter ornitológus barátomtól, magam hoztam Uzonba Déváról. Tizenkét éves imprid madár, ami azt jelenti, hogy emberközelben nőtt fel. Húsevő ragadozó, galamb az eledele, egy fél galamb a napi adagja, legtöbbször madárszerető volt tanítványaim gondoskodnak eledeléről. Már röptettem is itthon, és bemutattam Csíkszentdomokoson a Székelyföldi Vadásznapok alkalmával – mondta messzemenő szerénységgel.

 

Anbrus László a sólyommal

 

„Laci tanár úr” – ahogyan tisztelői közül sokan nevezik őt – régi ismerősünk. E sorok írója a Pro Natura-találkozók idején ismerte meg a Damó Gyula természetrajongó kisborosnyói tanító úr által szervezett versenyek előadójaként. Néhai kollégám, Sylvester Lajos egyik riportjából idézek: „Ambrus László madarász szenvedélyének híre nemcsak Uzon fölött repked, bejárta ez a Kárpát-medence egészét, sőt, nem egyszer ezt is túlszárnyalja, solymászó arab sejktől kap ajándékkesztyűt és zörgőt a madár lábára, nemzetközi solymásztalálkozókon képviseli Uzon mellett egész Romániát.”

Hozzászólások
Szavazás
Részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 716
szavazógép
2019-02-06: Magazin - :

Kiadják a Zabhegyező szerzőjének eddig ismeretlen regényeit

J. D. Salinger, a kultuszregénnyé vált Zabhegyező szerzőjének eddig ismeretlen műveit fogják kiadni – jelentette be a szerző fia New Yorkban. Egyetlen megjelent regényét 1951-ben adták ki, ezt követően csak novellái jelentek meg, de nem hagyta abba az írást – tudatta Matt Salinger.
2019-02-06: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Tíz év az unióban (Statisztika)

Sajátos regionális és hangsúlyosan magyar szempontok szerint mutatja be statisztikai jelentéseiben, elemzéseiben Románia gazdasági, népességi, intézményi helyzetét a nemrég indított Erdélystat. Az elektronikus adattár célja az Erdélyre és a romániai magyar közösség helyzetére vonatkozó statisztikai adatok rendszerezése, megjelenítése és értelmezése – áll az adattár honlapján. Az adatszolgáltatás kiterjed a fontosabb demográfiai, társadalmi, gazdasági és oktatási folyamatokra, s országos, regionális, illetve bizonyos esetekben nemzetközi keretbe is helyezi ezeket. Az Erdélystat szakemberei legutóbbi elemzésükben az uniós csatlakozás óta eltelt tíz év GDP-változásait elemzik.