Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentéseibőlFélhivatalos támadás Beke György író ellen

2019. február 7., csütörtök, História

Január hónap folyamán értesítették Beke György neves erdélyi magyar írót, hogy felsőbb pártutasításra elbocsátották A Hét című, Bukarestben megjelenő magyar nyelvű hetilap szerkesztői posztjáról. Igaz, a döntés érvényét (az azonnal jelentkező nem hivatalos bel- és külföldi tiltakozások miatt) egyelőre felfüggesztették, de Bekét a pártközpontba rendelték, és híreink szerint sorsát illetően a bizonytalanságok nem szűntek meg, sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a Kriterion nevű nemzetiségi kiadóhoz leadott új kötetének jövő évi megjelenését betiltották, még fokozódtak is.

A Beke Györggyel szemben foganatosított hatósági intézkedéseknek természetesen megvannak az előzményei. Az utóbbi időben minden könyvét – mind külföldön, mind pedig belföldön – nem hivatalos, de széles körű társadalmi visszhang kísérte, s ezzel egyidejűleg a hatósági szervek egyre fokozódó neheztelése. Hírek keringtek arról, hogy Beke interjúalanyait egyre-másra megfélemlítik. Tudunk arról, hogy Beke Györgynek nemegyszer hihetetlen akadályokat kellett leküzdenie ahhoz, hogy az ország bizonyos részeibe – különösen a csángó vidékre – eljuthasson.

Ilyen előzmények után látott napvilágot valamikor az elmúlt év folyamán Szatmáron Gheorge Rotărescu tartalékos alezredes aláírással egy pamflet, amely Beke Györgynek a Kriterionnál 1983-ban megjelent, Boltívek teherbírása című kötetét elemzi és ajánlja az állam(védelm)i hatóságok figyelmébe. (...) Egybehangzó vélemények szerint Rotărescu tartalékos alezredes nem létező személy, de ha mégis, szerepe a könyv körül kialakuló polémiában merőben formális. Ez egyébként a nyilvánvalóan hatósági sugalmazásra, felsőbb jóváhagyással és feltehetően hatósági közreműködéssel megjelentetett szöveg céljaira is utal: a hatóságok túl akarnak lépni az eddig alkalmazott nemzeti elnyomás úgymond intézményes keretein a mai Romániában, és egy, a kisebbségekkel ellenséges közhangulatot kívánnak teremteni, aktivizálva a tömegeket a kisebbségek elleni nyílt fellépésre. Igaz, megítélésünk szerint a kiadvány Romániában nem terjedt el túlságosan, de ahova eljutott, ott megtette a maga hatását. Mivel e tekintetben mindenekelőtt a román értelmiségi körök jöhetnek számításba, a széles körű szóbeli terjesztés lehetősége eleve biztosítva van.

A kiadvány tartalma nagy vonalakban a következő: mindenekelőtt ismerteti Beke György könyvének alaptételeit, amit röviden sovinisztának és nacionalistának minősít, hisz – úgymond – egyébről sincs benne szó, mint az erdélyi magyarság etnikai és nemzeti öntudatáról, s olykor – súlyosbító tényezőként – a magyar történelem egyes erdélyi epizódjairól. Beke könyvének néhány interjúja a magyar tannyelvű oktatás egykori és mai helyzetének összevetésére is vállalkozik. Rotărescu hangvétele itt (nem először és nem utoljára) fenyegetővé válik; szó szerint a következőket írja: „Látják, Beke úr és társai, mi, románok még legitim jogainkat sem követeljük. (...) Gondolja, hogy követelnünk kellene? Nem tanácsolom, hogy próbára tegyék a türelmünket.”

Beke György szövegének „elemzése” nem mulasztja el, hogy kiemelten közölje interjúalanyainak teljes nevét, mintegy felhívva a román államvédelmi szervek figyelmét arra, hogy feladatuk végzését kiken kell elkezdeniük. A lehetséges áldozatok tanítók, tanárok, népművelők, egyszerű emberek; volt idők és a jelenkor tanúi, akiknek vallomásaiban kötelességként élő közösségi feladatok személyes és morális elhatározásokká, olykor a puszta élet kockáztatásává lényegülnek át. Joggal marasztalva el a mai Romániai viszonyokat, amelyek még a Habsburg-monarchia tökéletlen közállapotaitól is messze elmaradnak.

Gheorghe Rotărescu nem felejti el, hogy ezekkel a „káros, ellenséges elvekkel” az egyedül helyes tudományos materializmus ideológiáját szögezze szembe, amit Ceaușescu szellemében Rotărescu „tudományos materializmusnak” nevez: Románia soha nem volt ennyire virágzó, mint épp napjainkban: megoldották a nemzetiségi kérdést, s rövidesen megoldják az ország ipari modernizálását is. Ehhez azonban feltétlenül szükség van a „szocializmus nyelvének”, a „technika közös nyelvének” elsajátítására. Az anyanyelvi óvodák és iskolák, az egykori anyanyelvi sajtó, netán „a jogok” visszakövetelése pedig épp e közös nyelvvel szembeni ellenséges támadás.
Rotărescu következtetései sommásak: az állambiztonsági szervek beavatkozását követeli Beke és interjúalanyai ellen, sőt, azokkal szemben is, akik jelen voltak az interjúk elkészítésénél és nem jelentették az ott elhangzottakat. Főképp a Kriterion szerkesztőgárdájának, valamint igazgatóságának megbüntetését tartaná fontosnak, hiszen hozzájárultak egy efféle könyv megjelentetéséhez.

Erdélyi magyar körök lehetségesnek vélik, hogy a Rotărescu-röpirat a Román Kommunista Párt eddigi nemzetiségi politikájának megváltozására utal. Mivel az általános demokratikus jogokat meglehetősen lekezelően említi, feltételezik, hogy az eddigi kurzus rosszabbodni fog. A kisebbségi jogok elleni támadások ezt követően nemcsak a hatóságok diktatórikus megnyilvánulásain alapulnak majd, hanem támaszkodni fognak a tömegek többé-kevésbé spontán, de teljes egészében manipulált kezdeményezéseire is. Ne feledjük az egykori fasiszta Vasgárda ma is élő politikai példáit. Hasonló politikai légkör felszítása igen súlyos következményekkel járhat, s ami megint csak nem először fordulna elő a történelemben, mindez a világ közvéleményének hallgatólagos támogatásával.

(1985/7. sz. jelentés, 1985. február 10.)

Hozzászólások
Szavazás
Részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 718
szavazógép
2019-02-07: História - :

Ez történt 170 éve (Háromszék nem alkuszik)

Február 1.
A székelyek küszöbön álló támadásától rettegő Schurtter kérésének engedve Engelhart felgyorsította az előrenyomulást, és előőrse estére bevonult Brassóba.
 
2019-02-07: Belföld - :

Az önkormányzatok továbbra is elégedetlenek

Az önkormányzatok legalább a tavalyi költségvetésüknek megfelelő összegből gazdálkodhatnak az idén – közölte Liviu Dragnea a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének képviselőivel való egyeztetést követően. A költségvetéstervezet nem győzte meg a polgármestereket.