Felkavarónak tartja és értetlenül áll a Musai-Muszáj mozgalom Emil Boc, Kolozsvár polgármestere azon válaszával szemben, amely szerint nem hajlandó kiírni magyarul a polgármesteri hivatal és a helyi tanács nevét a városháza épületére, csak ha a bíróság kötelezi erre. A kétnyelvűségért küzdő szervezet az anyanyelv világnapján nyílt levélben fordult az elöljáróhoz, amelyben egyrészt emlékeztetik a közigazgatási törvényben foglalt idevágó kötelezettségeire, másrészt a kolozsvári magyarokra nézve megalázó, a románsággal szemben pedig lekicsinylő és sértő, a nyelvi jogokkal kapcsolatos magatartását is szóvá teszik. Egyben megkérdőjelezik, hogy Emil Boc minden kolozsvári polgármesterének tekinthető.
A mozgalom az AFGI (Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért) kérdésére adott válasza kapcsán fogalmazta meg aggályait Emil Bockal szemben. Levelük elején megjegyzik, hogy kereken két évvel a többnyelvű helységnévtáblák ellen folytatott küzdelmének elvesztése után fordulnak az elöljáróhoz. Emlékeztetik Emil Bocot, hogy amint azt a többnyelvű helységnévtáblák ügyében a bíróság is tisztázta, Kolozsváron teljesül a helyi közigazgatásról szóló törvényben meghatározott 20 százalékos jogi küszöb a magyar nyelv vonatkozásában – tekintve, hogy azt az 1992-es népszámlálás szerint kell értelmezni, amikor a magyar közösség számaránya meghaladta a 22 százalékot. A közigazgatási törvény hatálybalépésekor, azaz 2001 májusában a települések etnikai összetételéről az 1992-es népszámlálás adatai számítottak hivatalosnak. Ez azért kiemelten fontos, mivel így azokon a településeken is, ahol azóta 20 százalék alá csökkent a magyarok aránya, a nyelvi jogok gyakorlása továbbra is lehetséges.
A levél megfogalmazói megállapítják továbbá, hogy az a magatartás, amely magyar neveket és szavakat akár kiretusálni sem restell, mélyen megalázó a város ötvenezer magyar lakosára nézve, de ugyanannyira lekicsinylő és sértő a román többségre nézve is. „Ki gondolhatná ma Kolozsváron, hogy a város román többségű lakosságát a magyar nyelv nyilvános használata sértené, felháborítaná? Ugyan kik lehetnének azok, akik a polgárok egyenjogúságát személyes veszteségként élnék meg?” – fogalmaznak.
Zárásként felkérik a polgármestert, erősítse meg őket abbéli hitükben, hogy az anyanyelv nyilvános használatában el tudják kerülni, hogy ismét perre jussanak az általa képviselt hivatallal. „Az, hogy ön évente egyszer »jó napot«-tal is köszön a város magyar lakóinak, akik viszont minden egyes hivatalból kiírt magyar szóért önt a mai napig perelni kénytelenek, megkérdőjelezi, hogy ön valóban minden kolozsvári polgármesterének tekinti-e magát. Kérjük, akkor tisztelje meg jelenlétével az ünneplő kolozsváriakat március 15-én, amikor nem áll szándékában újabb perbe kényszeríteni a magyar közösséget. Nem jövendőbeli felperesekként szeretnénk megtapsolni szavait. Csak őszinte, átérzett »jó napot«-nak van helye március 15-én” – olvasható a levélben.
