Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Feltárják a segesvári csatateret

2019. február 28., csütörtök, História

Együttműködési megállapodást írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeuma a segesvári csatatér régészeti feltárására kedden Budapesten.

  • A segesvári csata tereprajza. Fotó: Dehir.hu
    A segesvári csata tereprajza. Fotó: Dehir.hu

Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója hangsúlyozta: a fehéregyházi csatateret, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én, még sosem kutatták modern régészeti módszerekkel. A kutatás eredményeit közös kiadványokban és kiállításokon fogja bemutatni a két múzeum.

A hadirégészet területén komoly eredményei vannak a Hadtörténeti Intézetnek és Múzeumnak, köztük az 1849-ben Gönyűnél elsüllyesztett hadianyag-szállító uszály feltárásában – emelte ki Kovács Vilmos, az intézmény vezetője.

A PIM kezdeményezésére a segesvári csata helyszínén már 2018-ban elkezdődtek a próbajellegű terepi kutatások, az eddigi eredményekről Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum régésze elmondta, a tavalyi kutatás fő célja az volt, hogy megállapítsa, kutathatóak-e az ütközet főbb topográfiai pontjai, valamint hogy mekkora fémszennyezettséggel lehet számolni a lelőhelyen. A terepi kutatások első szakasza a magyar balszárny harcrendjének feltételezett helyét vizsgálta. A kétnapos fémkereső műszeres terepbejáráskor a területen összesen 19 leletet találtak, elsősorban tüzérségi emlékek, valamint kézi tűzfegyverekhez tartozó lőszerek, ruházati és numizmatikai emlékek kerültek elő.

Polgár Balázs kiemelte, 2019-ben szeretnék folytatni a megkezdett kutatást, és megtalálni a magyar balszárny és az orosz jobbszárny erdei küzdelmének a helyszínét.
Bejelentették továbbá, hogy Irányi Dániel (1822–1892) 19. századi magyar politikusnak, a márciusi ifjak egyikének írásos hagyatéka a napokban a PIM gyűjteményébe került. Irányi Dániel teljes hagyatékának eddig csupán töredékei voltak ismertek, a most a PIM-hez került anyag a politikusnak írt levelekből áll. A levelek szerzői között van mások mellett Andrássy Gyula, Henryk Dembinski, Teleki László és Vajda János is.

Irányi Dániel az elmúlt mintegy 170 év azon kevés magyar politikusa közé tartozik, akik sosem engedtek az elveikből.

Irányi Dániel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején országgyűlési képviselőként, a felvidéki hadszíntéren élelmezési biztosként, majd a főváros kormánybiztosaként tevékenykedett. 1849 augusztusában az emigrációt választotta, később Kossuth Lajos legszorosabb munkatársai közé tartozott. 1868-ban hazatért, a 48-as párt, később a Függetlenségi Párt képviselője és elnöke lett.

Irányi Dánielt úgy tartják számon, mint az elmúlt mintegy 170 év azon kevés magyar politikusainak egyike, akik sosem engedtek az elveikből.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 445
szavazógép
2019-02-28: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Részvét
Őszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki kollégánknak,
Erdőközi Zoltán Csabának
és családjának édesapja ­elhunyta alkalmából.
A Mikes Kelemen
Elméleti Líceum igazgatósága
és ­munkaközössége
4310567
2019-02-28: História - :

Ez történt 170 éve (Háromszék nem alkuszik)

Február 22.
A kézdivásárhelyi ágyúöntő műhelyben elkészült a hatodik hatfontos ágyúcső. Németh László levélben számolt be Csányi Lászlónak a háromszéki haderő és hadiipar állapotáról, valamint az oroszokkal folytatott tárgyalásról.
Bem kiáltványt intézett a székelyekhez, melyben a Beszterce vidékére való áttelepedésre szólította fel őket.