Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Bíznak a gyógyulásban

2019. március 12., kedd, Riport

Kuti Tamás 12 éves aldobolyi kisfiú, magyarországi ortopédiai műtétjére és az azt követő rehabilitációra ajánlotta fel Kató Ibolya pszichológus, az illyefalvi Keresztyén Ifjúsági Diakónia Alapítvány (KIDA) vezetője a Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díjjal járó pénzjutalmat. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a február 16-án átadott elismerést a református egyház égisze alatt végzett több évtizedes diakóniai szolgálatért kapta Kató Ibolya. A felajánlásról szóló bejelentést igen nagy örömmel fogadta Tamás és családja, akik végtelenül hálásak a nagylelkű adományért, és reménykedve néznek a jövő elé.

  • Tamás és szülei aldobolyi otthonukban
    Tamás és szülei aldobolyi otthonukban

Tamás születése

A fogyatékkal élő kisfiú és szülei izgatottan fogadtak szerény otthonukban, és készséggel meséltek életükről. Kuti Kinga, az anyuka elmondta: ikerterhessége volt 2006-ban, s miután a hatodik hónapban szívelégtelenség és szívritmuszavar lépett fel nála, a marosvásárhelyi kórházba szállították, ahol csakhamar meg is császárolták, mert hiába próbálkoztak az orvosok, nem lehetett tovább bent tartani a babákat. A kisebbik gyermek hathetesen meghalt, de Tamáska jól fejlődött, három hónapos korára elérte a 3,60 kilogrammot, így hazaengedték őket. Otthon tovább nőtt a kicsi, pár hónap alatt elérte a vele egykorúak testsúlyát, és láthatóan figyelt a világra, aminek örültek a szülei, de feltűnt nekik, hogy mindig görcsben van a keze. Amikor 10 hónapos korában vissza­vitték ellenőrzésre Marosvásárhelyre, rákérdeztek erre az orvosoknál, de azt a választ kapták, hogy ez normális.

Később egy járóka segítségével a kisfiú megtette első lépéseit is, de nem szeretett ülni, és más koordinációs zavarok is jelentkeztek nála, ezért elvitték egy sepsiszentgyörgyi orvoshoz, aki figyelmeztette őket, hogy bizony komoly gond van a gyerekkel. Később a szakorvosok is megvizsgálták Tamáskát, és úgy vélték, hogy valószínűleg nem fog tudni rendesen járni, ami azoknál a gyerekeknél szokott előfordulni, akiknek a születéskor egy ideig oxigén nélkül marad az agyuk.

 

Az eddigi kezelés

Elkezdtek gyógytornára járni Brassóba, mert az orvosok szerint csak azután műthető az ilyen sérült láb, miután a gyerek valamilyen szinten már jár. Ebben az időszakban csak kúszott Tamáska, és lábujjhegyen lépkedett, ha sikerült megfogóznia valamiben. Kétéves korára egy kissé nehézkesen ugyan, és a lábait csapkodva, de tudott járni, ha megfogták a kezét, egy magyarországi vizsgálaton azonban azt mondták nekik, hogy meg kell tanulnia mászni is, mert az nagyon fontos a fejlődése szempontjából. Ezért még ott, Magyarországon kezelésre jártak, amíg megtanult mászni Tamáska, csakhogy ezután többé soha nem volt hajlandó lábra állni, és máig is csak térden jár, olyan gyorsan, mint más a talpán. Egy idő után újra elvitték Brassóba, hogy az esetleges műtétről érdeklődjenek, de ott azt mondta nekik egy orvos, hogy szó sem lehet még az operációról. Telt-múlt az idő, közben elkezdte az iskolát, az anyja ölben vitte Illyefalvára, mert a sok mászástól annyira deformálódtak a lábai, hogy egyáltalán nem tudta már használni őket.

Nem sokkal később úgy döntöttek a brassói orvosok, hogy megműtik, pedig az édesanyja szerint semmi változás nem történt vele a korábbi vizsgálat óta. Miután megoperálták, járókerettel próbálkozva már le tudta tenni a talpát a földre, ezért újra elkezdtek gyógytornára járni Brassóba, abban a reményben, hogy végre tényleg megtanulhat járni. Nehéz időszak volt ez az életükben, heti három alkalommal utaztak be Brassóba az egyik közeli családi barátjuk segítségével.

 

A nagy lehetőség

Ezután indította el a Pető András Fejlesztő- és Képzőközpont háromhetes terápiás foglalkozásait Illyefalván, a (KIDA) központjában – még mielőtt a kihelyezett konduktorképzés ötlete megszületett volna –, az aldobolyi kisfiút pedig örömmel íratták be szülei a Pető-módszer szerinti rehabilitációra. Azóta oda járnak, és hasznos ez a kezelés Tamásnak, megtanult kerettel járni, bár annyira görnyedt a lába, hogy nem tudja rendesen kinyújtani.

Tavaly nyáron Mező Róbert, a Bethesda Gyermekkórház ortopéd orvosa, miután alaposan megvizsgálta a fiút, kijelentette: meg lehet műteni, és garantálja, hogy utána lábra fog állni. Azóta lélekben készülnek a műtétre, csak az anyagiak hiányoztak hozzá, ezért rendkívül megörültek, amikor Kató Ibolya tiszteletes asszony felajánlotta a díját erre a célra. „Sírva hívtam fel a férjemet a munkában, hogy elmondjam neki az örömhírt... És azóta sem vagyok magamnál az örömtől, s nagyon remény­kedünk, hogy minden jól sikerül. Ezúttal is köszönjük a tiszteletes asszonynak, s a Jóisten áldja meg érte...” – mondta Kuti Kinga, aki szerint nem kerül irreálisan nagy összegbe a beavatkozás, de a magukfajta egyszerű embereknek ez is nagyon sok pénz.

 

Élet Tamással

Bár a terhesség utolsó három hónapjában még fejlődnie kellett volna a kisbaba agyának, és bár a születéskor agybénulás is fellépett nála, a fogyatékossága csak a mozgására hat ki Tamásnak, meg tudott tanulni írni, olvasni, és nem is tanul rosszul az iskolában – mondta az édesanyja, miután hiába próbáltuk kicsalogatni a fiút a szobából, ahová azért bújt el, mert bevallása szerint fél az újságíróktól... „A kezei egy kicsit görcsösek, és balkezes is lett, de szerencsére jó esze van” – teszi hozzá Kuti Kinga, aki máig minden nap busszal viszi és hozza ötödikes gyerekét az iskolából. Most már elmarad tőle – meséli tovább –, de kisebb korában folyamatos felügyeletet igényelt, és idegenek között annyira félénk volt, hogy az édesanyjának mindenhová magával kellett vinnie, még fürdeni sem mehetett nélküle. „Talán egy kicsit el is kényeztettem, mert ő az egyetlen gyermekem, és az átlagnál tényleg több figyelmet igényel” – fogalmazott ezzel kapcsolatosan az anyuka, majd kifejtette, hogy júniusban szeretnék megműttetni Tamást, mert a nyári vakáció alatt a rehabilitációra is több ideje maradna. Jó lenne, ha szeptembertől már jobban mozogna, hogy egyedül is járhasson iskolába. Az orvos szerint a műtét nem nagyon kockázatos, egy hét alatt a gipszet is eltávolítják majd, aminek kifejezetten örülnek, mert a korábbi brassói műtét után hat hónapig volt gipszben, mialatt egészen elvékonyodott a lába, és annyira elhízott, hogy azóta lovagolni sem tud, mert a családtagok nem bírják feltenni a ló hátára...

 

A Pető-módszer

Kuti Kinga szerint azért jó az illyefalvi kezelés, mert itt nemcsak a lábát nyújtják Tamásnak, ahogy Brassóban történt, hanem minden testrészét megmozgatják, és olyan játékos feladatokat gyakoroltatnak, hogy fel sem tűnik a gyerekeknek, mennyire nehéz munkát végeznek. „Csakugyan úgy dolgoznak két órán keresztül, hogy minden tiszteletet megérdemelnek” – hangsúlyozta az anyuka, elmesélve, hogy egyszer a kísérőket is bevonták a játékba, s neki a görcs úgy elfogta a lábát, hogy alig bírta ki a „kezelést”. Mint mondta, évente hat alkalommal tartanak háromhetes kezeléseket Illyefalván, a Tamás csoportjában pedig nyolcan vannak, de van egy óvodás csoport is, és egész pici gyerekeket is kezelnek, általában délelőttönként. Az ő fia már öt éve jár erre a kezelésre, melyre korábban csak évente két alkalommal került sor, de akkor sem hagyták volna ki. Nagy előny nekik, hogy nem kell Brassóba járniuk, hogy Kató Ibolya tiszteletes asszony ilyen közel hozta hozzájuk ezt a nagyszerű lehetőséget. Hangsúlyozta, hogy nem csak ő tartja fontosnak ezt a központot, hanem a többi beteg is, akik közül egyesek Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Torjáról, Brassóból járnak ide kezelésre. Reménykednek, hogy a műtét utáni rehabilitáció során lesz igazán hasznos a Pető-módszer, mert jelenleg annyira meg vannak rövidülve az inak Tamás lábában, hogy hiába nyújtják azokat.

 

Tamás megszólal

Végre sikerült kicsalogatni Tamást a szobából, ahová érkezésünkkor elmenekült. Félve tekintgetett a felvevőgépre, majd ravaszkás mosollyal megjegyezte, hogy ő nem fog beszélni, mert biztosan továbbadjuk majd a felvételt a titkosszolgálatnak. Persze azonnal jelezte, hogy nem gondolja komolyan, amit mondott, mint ahogy a többi játékos, megjegyzését sem gondolta komolyan. Nem szereti az iskolát – jelentette ki –, semmilyen tantárgyat sem szeret, de ha már erőltetjük, hogy megnevezze a kedvencét, a történelmet mondaná. A román egy kicsit nehezebben megy, amint a többi gyereknek is – fűzte hozzá az anyuka, de más tantárgyakból sosem volt gondja.

Kérdésünkre, hogy fáj-e a lába, Tamás azt válaszolta, hogy szerencsére nem, és a kerekesszékkel bárhová eltolják a barátai, ahová csak menni akar. A matekot sem szereti, és rajzolni sem kíván, legszívesebben csak xboxozna – mondja, aztán elmagyarázza, hogy milyen nagyszerű játékok vannak azon. Elég jól megtanulta használni a számítógépet, ő szokta beállítani a barátai laptopjait, és a szomszédok okostelefonjait is, ha megkérik rá. Örül, hogy megműtik, bízik benne, hogy annyira meggyógyul majd, hogy egyedül is kijárhat játszani – tette hozzá.

Itt az édesapa is bekapcsolódott a beszélgetésbe, aki Illyefalván dolgozik a pulykafarmon, s otthon is állattartással foglalkozik. „Ha megtanul járni Tamáska – mondta –, 600 darab juhra és 10 lóra kell vigyáznia.” Persze nem gondolta komolyan a megjegyzését, inkább csak cukkolta a gyermeket, aki azonnal visszavágott egy vaskos poénnal. A fociról is beszélgettünk Tamással, aki nagy Messi- és Barcelona-rajongó, szerinte az OSK jobban is játszhatna, mert elég unalmas meccseket produkál...

 

A Jóisten erőt ad

Kuti Kinga végezetül arról is beszélt, hogy neki soha nem jelentett terhet a fia gondozása. „Ez van, megszoktam, és meg vagyok elégedve az életemmel. Hiába roskadnék össze, hiába haragudnék másra, inkább arra szoktam gondolni, hogy lehetett volna rosszabb is. Ismerek olyanokat is, akik kilenc hónapra születtek, mégis teljes fogyatékosok, sem járni, sem beszélni nem tudnak. Ha olyan lenne Tamás, akkor is az enyém lenne, úgyis őt szeretném. A Jóisten erőt ad az embernek elviselni a saját sorsát... De én csakugyan örömmel viszem őt minden nap iskolába, örömmel cipelem, boldog vagyok mellette” – mondja, majd közösen arról mesélnek, hogy ahová csak el lehet taszítani a kerekesszéket, oda mindenhová eljutott a fia: Szent György Napokra, farsangi bálba, iskolai kirándulásokra, a rozsnyói Dinó-parkba, még a Cenkre is kivitték a felvonóval. A barátoknak, osztálytársaknak, családtagoknak nem gond, hogy néha cipelniük kell őt, inkább neki lenne jobb, ha nem volna ennyire kiszolgáltatott.

Bíznak benne, hogy nem lesz már sokáig az...

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint jó hatása lesz-e az edzőváltásnak a Sepsi OSK-nál?









eredmények
szavazatok száma 638
szavazógép
2019-03-12: Magazin - :

Szigorítások Cinque Terrén

A jövőben büntetni fogják azokat a turistákat, akik strandpapucsban járkálnak az olaszországi Cinque Terre Nemzeti Park ösvényein – írja az MTI a helyi lapok nyomán.
2019-03-12: Gazdakör - Bokor Gábor:

Lehetséges kitörési pontok

Március 4–5. között került sor a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) éves Egyeztető Fórumára. A Szovátán megrendezett esemény során 4-én délután sor került az Egyeztető Fórum Állandó Bizottságának ülésére. A bizottság szakemberei mellett a munkálatokban részt vettek magyarországi meghívottak és a székelyföldi falugazdászok is.