Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Szépmezői ipari parkBeindult az élet, de a neheze még hátravan

2019. március 14., csütörtök, Közélet

Négy hónap megfeszített munka után sikerült pénzügyi szempontból egyensúlyba hozni a szépmezői ipari parkot működtető Sepsi Ipar Kft.-t, illetve bevonzani az első jelentősebb befektetőket a decemberben 12 hektárral kibővült létesítménybe. Miklós Zoltán igazgató szerint az eddigi eredmények biztatóak, de még az út elején járnak, viszonylag sok megoldandó probléma maradt. Ennek ellenére nem kizárt, hogy pár év múlva majd nehezen lehet helyet kapni a parkban, amint az sem, hogy akár a nagybefektetők figyelmét is felkeltik az előnyös árak, a kedvezményrendszer, valamint a gondnokságot ellátók segítőkészsége

  • A felújított fehér épületben kap helyet a kis sörüzem, háttérben az irodaház. Fotók: Albert Levente
    A felújított fehér épületben kap helyet a kis sörüzem, háttérben az irodaház. Fotók: Albert Levente

Akik már biztosan költöznek

Amint azt már bejelentették, a zabolai Cultivo 1,8 hektáron hoz létre egy vágóhidat és marhahús-feldolgozót 11 millió eurós beruházás eredményeként – ismertette Miklós Zoltán. Sikerült emellett a hat, még menthető egykori istállóépületből ötnek gazdát találni. A sepsiszentgyörgyi Sebago Mob egy kisebb bútorgyárat hoz létre az egyikben, további négyet a kézdivásárhelyi Biofarm vesz át, lerakatként szándékoznak használni azokat. A Biofarm tulajdonosa már régebben jelen van a környéken. Egy másik vállalata korábban kibérelt egy területet, amely nem tartozik az ipari parkhoz, viszont annak belsejében egy külön szigetet alkot. A szintén biztos beköltözők között van még az önkormányzat által létrehozott Sepsi Útépítő Kft., amely egy háromezer négyzetméteres parcellát bérel. A vállalat itt alakítja ki a telephelyét. Az említetteken kívül két, a Sepsi Ipar előző vezetőségétől „örökölt” befektetőjük is van. A Rutin Bauleitung Kft. kézművessör-gyárat hoz létre, ehhez egy leromlott épületet béreltek ki még tavaly márciusban a területtel együtt, az ingatlant már korszerűsítették, és Miklós Zoltán tudomása szerint hamarosan a felszerelés is megérkezik, így nyáron beindulhat az üzem. A sörgyár szomszédságában áll az önkormányzat által létrehozott Urban Locato Kft. csarnoka.

 

A megmenthető és már gazdára talált  istállóépületek

 

Az igazgató azt is tisztázta, a létesítményt eredetileg 33 hektárra jelölték ki, de végül az iparipark-besorolást csak 29 hektárra szerezték meg két fázisban – a „hátsó” 14 hektáros rész 2018 decemberében kapta meg a besorolást, addig az előző bérlővel való jogvita miatt nem sikerült elérni ezt. A park területecsökkenésének oka, hogy az önkormányzat mintegy három és fél hektárnyi parcellát „visszavett”, mivel oda épül a városi közszállítási vállalat, a Multitrans telephelye. Ez három-négy éven belül valósul meg. Az önkormányzat tulajdonában lévő, az ipari park közvetlen szomszédságában elhelyezkedő focipálya felén kap helyet a városi közüzemek telephelye. A beruházást a vállalat saját erőből valósítja meg, most készül a megvalósíthatósági tanulmány – ismertette Miklós Zoltán.


Négyen még jönnének

Elviekben más kisebb-nagyobb parcellákra is meglenne a gazda, de Miklós Zoltán szerint itt más gondok akadtak. Két egy hektárnál valamivel kisebb parcella a létesítmény múlt év végén ipari parkká nyilvánított részén található. Az egyik esetében éppen az odaítélési versenytárgyalást bonyolítják, míg a másikkal az a gond, hogy a park transzformátorállomását ott helyezték el a kivitelezők, így nem adhatják oda a bérlőnek, s ezt a telekrészt le kell választani. Az irodaépület szomszédságában, a város irányába eső mintegy nyolchektáros területből egy kéthektáros rész jönne még szóba. Akadály, hogy az övezeti rendezési tervben a parcella mint irodaházak számára fenntartott rész – IT-park – szerepel, így oda más tevékenységet folytató befektetőnek nem engedélyezhetik a megtelepedést. Hogy ezt a korlátozást feloldják, az övezeti tervet kell módosítani, ezt is elindították, viszont féléves eljárásról van szó. Az igazgató hozzátette: az irodaház mögötti, mintegy 8000 négyzetméteres terület esetében egy kisbefektetői övezet létrehozását tervezik, már a jelentkező is megvan. Miklós Zoltán szerint, amennyiben ezeket a bürokratikus akadályokat legyőzik, a már haszonbérbe adott 4,8 hektárnyi területet kilenc-tízre fel lehetne tornászni az év végéig, ami azt jelentené, hogy a park mintegy negyven százalékban be lenne lakva.

 

A Multitrans majdani székhelye, jelenleg romos épületek gyűjteménye

 

Felvetésünkre, hogy inkább a termeléssel foglalkozó vállalkozásokat részesítik továbbra is előnyben a szolgáltatásokkal és kereskedelemmel, mezőgazdasággal szemben, Miklós Zoltán elmondta: mindenképp a termelésben érdekeltek élveznek prioritást, de nem kizárólagosan, szolgáltatást végző vállalkozások is jöhetnek. Rámutatott ugyanakkor: szoros megkötés csak az első szakaszban parkosított tíz hektárra, az irodaépületre, valamint három, a park keleti oldalán található parcellára és az utakra vonatkozik (ezek összterülete nagyjából 5 hektár) – ezt az a pályázat „hozta magával”, amely révén a parkot az önkormányzat létrehozta, és amely szerint oda mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokat nem lehet befogadni. A decemberben ipari parkká minősített további 14 hektáron nincsenek ilyen jellegű megkötések, így tudták felajánlani a területeket a Cultivónak, valamint a Biofarmnak.


Örökölt gondok

Novemberi kinevezését követően az igazgató több problémával is szembesült. Egyrészt a létesítmény fenntartása a három évvel ezelőtti felavatás óta nagyjából 1,2 millió lej költséggel járt – miközben bevétele jó ideig nem volt. Az egyik legjelentősebb költséget az ipari park három éven keresztüli folyamatos őrzése jelentette, ez havi 10 ezer lejt emésztett fel. Emellett ingatlanadóként a városkasszába közel háromszázezer lejt fizetett be a Sepsi Ipar Kft. Ennek a költségnek a hátterében a pénzügyi törvénykönyvben foglalt azon rendelkezés áll, mely szerint bármely önkormányzati ingatlan után, amelyet bérbe vagy gondnokságba adnak, a bérlőnek adót kell fizetnie, függetlenül attól, hogy a bérlő esetleg az önkormányzat saját vállalata. Tavaly 150 ezer lej volt az ingatlanadó összege, amit idén, ha nem sikerült volna a parkosítást lezárni, újból törleszteni kellett volna. Sikerült továbbá negyvenezer lej áfát is visszaigényelni, illetve 630 ezer lejt hozott az istállóépületek értékesítése, ami viszont a várost illeti meg. A haszonbérekből, irodabérekből, valamint áfa-visszaigénylésből 430 ezer lej bevételt valósított meg a vállalat. Miklós Zoltán szerint, ha ezeket a pénzügyi manővereket nem tudták volna megejteni – és egyes, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket lefaragni a fogyasztás észszerűsítésével –, komoly forrásproblémáik lettek volna.

 

Az irodaházat már belakták a bérlők

 

Kinevezését követően az első lépése az volt, hogy kiköltöztek az irodaházba. Távirányítással nem lehet ipari parkot menedzselni – mondja. Ezt követően nekiláttak összeállítani a parkosítási dossziét a 14 hektárra. Miklós Zoltán szerint, amikor novemberben átvette az irányítást, azzal szembesült, hogy semmit sem tudnak bérbe adni az irodákon kívül, a parkosított 10,7 hektár közel hetven százaléka csak IT-parkként volt hasznosítható. Egyhavi munkájukba került, hogy a minősítést megszerezzék a további területekre. Ezzel párhuzamosan zajlott az irodák bérbeadása, ami szintén elég sok időt vesz igénybe: versenytárgyalást kell hirdetni, mivel önkormányzati bérleményről van szó, ez pedig legkevesebb 45 napot jelent. Azonos eljárás nyomán történik a telkek odaítélése is. Miklós Zoltán szerint utóbbi azért nagy gond, mert a jelentkezők számára általában sürgős lenne, hogy a kezükben legyen a haszonbérszerződés.

Szintén örökölt probléma a park hátsó, a városhoz közelebb eső részén elterülő héthektáros terület állapota. Itt romos, menthetetlen épületek állnak, a közművesítés, az elektromos és gázhálózat teljességgel hiányzik, illetve egy kis szakaszt leszámítva használható út sincs. Ezeket mind meg kell oldani, ha azt szeretnék, hogy parcellákat tudjanak felajánlani beruházóknak. A befektetéseket a tulajdonosnak, azaz a városnak kell elvégeznie. Miklós Zoltán szerint Sepsiszentgyörgy idei költségvetésébe még nem tudni, mi fér bele ezekből, de adott beruházásokat el kell végezni (sorompók felszerelése, transzformátorállomások kialakítása, az irodaépület berendezésének pótlása). Az irodaépület is megsínylette, hogy üresen állt, jelenleg is javítási munkálatok zajlanak, illetve további kiegészítések, pótlások szükségesek.


Optimista jövőkép

Miklós Zoltán szerint van lehetőség arra, hogy kívülről vonzzanak befektetőket – a Cultivo és a Biofarm „távolabbról” jött –, és ne csak Sepsiszentgyörgy vonzáskörzetéből érkezzenek a vállalkozások. A megyén kívül is gondolkodnak, de ez a folyamat még nagyon az elején jár, konkrétumokról még nem lehet beszélni. Tulajdonképpen addig késő, amíg a vállalkozók között el nem terjed, hogy jók a körülmények, az árképzés, előnyösek a kedvezmények és nem utolsósorban a park gondnokságának a hozzáállása is megfelelő. Emellett új parkról van szó, a legjobb területek még elérhetőek. Sepsiszentgyörgy vonzáskörzetében nincs tudomása akkora összefüggő, közművesített területről, ahol egy akár több tízmillió eurós beruházás ilyen kedvező feltételek mellett megvalósulhatna. Fontos továbbá, hogy a sepsiszentgyörgyi munkaerő megbízható. Mivel az ipari park egyik célja, hogy kihozzák a vállalkozások egy részét Sepsiszentgyörgyről, és ezáltal úgymond megtisztítsák a városszövetet, így a helyi cégek megtelepedése sem jelent gondot. Legalább ennyire lényeges ugyanakkor, hogy új munkahelyek jöjjenek létre. A befektetők, akikkel tárgyalnak, mindenképp új munkaerőre számítanak – van, aki megduplázza a beköltözés által a tevékenységét, de a többiek is bővülnek valamelyest, ahhoz pedig további munkaerő szükséges.

Nehéz ugyanakkor megsaccolni, mi lehet a felső határ a munkahelyteremtés terén, ez függ attól, hogy a befektetők milyen tevékenységet szándékoznak folytatni, mennyire automatizált a termelés, milyen méretű, és így tovább.

A park jövőjét illetően Miklós Zoltán úgy vélte: nem volt könnyű a kezdés (főképp, hogy ő a bankszektorból érkezett), de nem lát olyan gondot, hiányosságot, amely komoly akadályt görgethet az egész elképzelés megvalósításának útjába. Reményen felüliek a visszajelzések mind a vállalkozói szféra, mind az önkormányzat részéről. Utóbbi esetében a segítőkészség értékelendő. „Én arra készültem, hogy – mint a bankban – ahhoz, hogy értékesítsek egy hitelt, fel kell keresni tíz lehetséges ügyfelet, és egy esetben szerencsével jársz. Az ipari parkban ehhez képest eltelt négy hónap, és már hét-nyolc különböző fázisban lévő megvalósításról tudok beszámolni, és ehhez nem kellett 70–80 vállalkozót felkeresni. Ez meglepetés erejével bírt. Noha nagyon az elején vagyunk, bízom abban, hogy segítőkészségünkkel, mivel majdnem »kézen fogjuk» a vállalkozókat, megfelelő szolgáltatásokat nyújtunk, jók az áraink, új az infrastruktúra, két éven belül elérhetünk oda, hogy már nehezen lehessen helyet kapni a parkban” – fogalmazott.

Hozzászólások
Szavazás
Kire szavaz a május 26-i EP-választáson?










eredmények
szavazatok száma 502
szavazógép
2019-03-14: Közélet - Váry O. Péter:

Tűvel, tollal, karddal

Velcsuj Jusztina, Gábor Áron „hűséges árnyéka”, Zsigmond Jakabné Kovács Lídia, Benkő Rafaelné Dálnoki Lázár Rozália, Szotyori Nagy Tamásné Vajna Terézia, rétyi Antos Józsefné pávai Vajna Anna, Szentkereszti Zsigmondné gróf Haller Anna, Semsey Tamásné Imreh Honoráta, Apor Zsuzsanna, Szilágyi Sámuelné Bagoly Juliánna, Edényi Lipótné Dobay Klára, Móricz Sándorné Dobay Leontina Klementina, Vida Dánielné Dobay Mária, Katona Ferencné, özvegy Vitéz Antalné Doby Zsuzsanna – nekik állít emléket a Háromszéki honleányok néven Sepsiszentgyörgy főterén tegnap délután megnyílt szabadtéri kiállítás.
2019-03-14: Közélet - Nagy B. Sándor:

Nem fogadott hívások az M Studióban

Sebastian Marina, az Andrei Mureşanu Színház művészének rendezésében készült a sepsiszentgyörgyi M Studio Mozgásszínház legújabb előadása. A nem fogadott hívás(ok) című produkciót ma 19 órától mutatják be a Háromszék Táncstúdióban.