Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Virtuális séta a szabadságharc helyszínein

2019. március 15., péntek, Közélet

A trianoni döntést követő, majd a kommunizmus éveiben véghezvitt rombolás ellenére Sepsiszentgyörgy igen gazdag örökséget mondhat magáénak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyeit illetően. József Álmos tanár, helytörténész ebbe a világba kalauzolta el szerda este az érdeklődőket az eredetileg főtéri sétaként meghirdetett történelmi utazás során, a megyei könyvtár Gábor Áron Termében.

  • József Álmos előadást tart a megyei könyvtárban. Albert Levente felvétele
    József Álmos előadást tart a megyei könyvtárban. Albert Levente felvétele

Mintegy félszáz régi és új fénykép révén elevenedett meg az a kalandos út, amelyet a forradalom és szabadságharc emlékművei, illetve az eseményekhez közvetlenül vagy közvetve kötődő épületek  „megéltek” az elmúlt száz év során. Az Erzsébet parkbéli Honvéd-, az eprestetői, valamint a szemerjai csata emlékművének, a Makk-féle összeesküvés háromszéki áldozatainak, Váradi József és Bartalis Ferenc tiszteletére emelt őrkői obeliszk ünnepélyes avatójának képeit vetítette, majd következtek a rombolás, a múzeumba „száműzés” tanúi, és végül az 1989-es változás utáni helyreállítás – egyebek mellett Kossuth Lajos és Berde Mózsa szobrainak vagy az aradi vértanúk kopjafáinak felavatása.

Nem hiányozhatott a virtuális sétából az Olt utcai, egykoron harangöntő műhelynek otthont adó telek, majd a három évtizeddel ezelőtt lebontott szemerjai „ágyúgolyós” ház, a közbeszédben füge (helyesen Füger – a tulajdonos neve után) néven ismert egykori belvárosi kert (ahol Gábor Áron első ágyúját elsütötték), illetve a városközpont képét máig meghatározó huszárezredi központként létrehozott Lábas Ház és a jelenleg a Bod Péter Megyei Könyvtárnak otthont adó vármegyeház. József Álmos az oroszlános Honvéd-emlékmű történelme mellett, e két utóbbi szimbolikus épület „életének” fontosabb állomásait is részletezte.

Beszélt továbbá jeles események meghívóiról, közadakozásra való felhívásokról, korabeli vagy a kiegyezést követő időszakban készült festményekről, és bemutatott a városi temetőkben nyugvó honvédek sírjairól készült felvételeket is. Színes mozzanatokat is megemlített: a megsebesült Bem József tábornok fogadásának körülményeit a vármegyeházán, a jelenleg is az ortodox egyház által birtokolt területen álló Lábas Ház megmaradásának történetét, a Honvéd emlékművet „váltó”, soha meg nem valósult Andrei Mureșanu-szobor legendáját, valamint a tanácsterem falát díszítő (részben visszaállított) székely, magyar, vármegyei és városi címerek kálváriáját.

Hozzászólások
Szavazás
Kire szavaz a május 26-i EP-választáson?










eredmények
szavazatok száma 502
szavazógép
2019-03-15: Közélet - :

Keöpeczi Sebestyén József címerművészről

Keöpeczi Sebestyén József (1878–1964) erdélyi címerművész, heraldikus életét és művészetét mutatták be kedd este Bukarestben a Balassi Intézetben, zömmel román közönségnek, a magyar nemzeti ünnep alkalmából szervezett rendezvénysorozat nyitányaként.
2019-03-15: Jegyzet - Puskás Attila:

Egy régi március 15.

Akkor, 1947-ben még minden volt Kolozsváron, amit ma politikának nevezünk: ünnepeltük Mihály királyt, és a román egyetemisták kővel dobták be a kommunista párt főtéri székházának ablakait.