Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Negyvennyolc és a háromszéki harangok

2019. március 16., szombat, Élő múlt

Életünket falun és városon évszázadokon át a harangok szava igazgatta. Így hát azok megszámlálhatatlan szállal kapcsolódnak mindennapjainkhoz. Jelezték-jelzik az évek múlását. Templomba, lélekművelésre hívják az embereket mindenütt a keresztények által lakott területeken. Közel állnak mihozzánk, emberekhez: jót és rosszat egyaránt kongásuk jelez számunkra. Szólnak az újszülött keresztelőjekor, esküvők alkalmával. Jelezték egykor a jégesőt, a földingást, a haláltusát is, amikor a lélekharangok adták hírül, ha valaki a másik partra készült távozni. Hangjuk hiányában honvágy kél, zenebonájukat, ha újra halljuk, különös örömérzés tölti el lelkünket. Mint 1989. december 22-én, amikor meghallottuk az erdélyi harangok szűnni nem akaró hangját, azt a felejthetetlen nemes muzsikát, amely a rég remélt szabadság érkezését jelentette Erdély-országban. Egy-egy harang tisztes koránál fogva évszázadok eseményeinek néma tanúja. Hadd elevenítsék fel olvasóink is a hozzájuk kapcsolódó március 15-i ünnepi érzéseiket, ugyanis harangszó nélkül nincs emlékezés.

  • Gábor Áron harangja, Eresztevény
    Gábor Áron harangja, Eresztevény

Gábor Áron harangja

Alakja után XV. századinak tartjuk az eresztevényi református kis templomban ma is őrzött repedt kis harangot, amelyet Gábor Áron harangja néven ismert a helytörténeti irodalom, és így emlegették a régiek is. Néhai Demeter Aranka eresztevényi származású sepsiszentgyörgyi asszisztensnőtől gyűjtöttük azt a szájhagyományt, miszerint „1849-ben ezzel kongatták el csendben az ágyúöntőt”. Húzni nem merték, csak a monyát fogták, és azzal ütötték halkan a harangot, a közelben ugyanis kozákok portyáztak. Nem lett volna ajánlatos, hogy észrevegyék a temetést. Attól féltek, a székelyek valamiféle ribilliót rendeznek majd a temetésen. – Eresztevénybe értek a holttesttel. Szénával volt letakarva egy szekér derekában. Meleg volt, július eleje – folytatta Demeter Aranka. – Jött a hír, hogy a kozákok portyáznak a közelben, s így nem merték tovább vinni. Mit gondoltak, közel volt Benke úr nagy kúriája, betették a pincébe, a jégverembe. Vagy két nap állhatott ott. Nem tudták tovább tartani a megszagosodott holttestet, határoztak: ide el kell temetni! Csendben hantolták el nyomorú fejét a temető szélére. Szegény ember – siratták csendben az eresztevényi asszonyok –, neki még harangszó sem jár, és csak párszor megkondították a „monyával” a kis harangot, nehogy hangjára felfigyeljenek a kozákok. Hogy mennyire kellett valóban tartani a veszélytől, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az elhantolásról tudomást szerző kóbor kozákok csapata másnap lovaival laposra tapostatta a sírhalmot.


Negyvennyolcas emlékek

A XVIII. század utolsó éveiben kezdte meg működését Sepsiszéken Kiss János abban a sepsiszentgyörgyi műhelyben, ahol később Gábor Áron öntette első ágyúit. Sok olyan harangunk van, amelyekhez negyvennyolcas emlékek kapcsolódnak: Mikóújfalu, Egerpatak, Nagypatak, Albis, Sepsibükszád, Kálnok, Réty, Köpec, Illyefalva, Lisznyó, Laborfalva, Angyalos, Árkos, Mátisfalva, Kökös, Gelence, Fotosmartonos, Bibarcfalva. A történelmi Háromszék, Csík és Gyergyó területéről még félszáz XVIII. századi harangról tudunk, amit később Gábor Áron öntetett be. Hadd emeljünk ki ezek közül olyan elpusztult, de akkoron működő harangokat, amelyek helytörténeti érdekességeket őriznek számunkra.

 

Jancsó-harang,1793. (Gelence)

 

A kökösi unitáriusok lelkileg is részt vettek a forradalom eseményeiben, hiszen éppen a falu déli határát képező Feketeügy síkján terült el az emlékezetes, Gábor Áron számára végzetes kökösi csatatér. Az ágyúöntésre felajánlott harangjuk feliratának első négy szavát – Venite, audite, verba vitae (Gyertek hallgassátok az élet szavát, 1707) – felvésették a mai templom portikuszának homlokfalára. „Hazafias érzéssel” ajánlotta fel a székelység a harangokat Gábor Áronnak, de a forradalom forgatagában gondoltak arra is, hogy jegyzőkönyvben megörökítsék a nemes adományozás emlékét. Kiss-féle harang működik Bibarcfalván is, amelyet tanú-harangnak szoktunk nevezni, mert hangjával kísérték utolsó útjára Bor­báth László (1814–1898) negyvennyolcas huszárszázadost, de akkor is szólt szülőfalujában, amikor 1854. április 29-én bitófán kivégezték a sepsiszentgyörgyi Vesztőhelyen a falu szülöttét, Bartalis Ferenc székely vértanút.

„A székelyföldi ágyúöntésre összesen 313 harangot gyűjtöttek össze a székek területén – írja Egyed Ákos történész-akadémikus Háromszék 1848–1849 című könyvében. – Háromszék 125, Marosszék 93, Csík- 56, Aranyos- 25, és Udvarhelyszék 14 harangot ajánlott fel a forradalomnak. Állítólag elsőként Bölön ajánlotta  fel egy harangját még az agyagfalvi nagy népgyűlésen.” Tény azonban, hogy az első öt harangot Sepsiszentgyörgyön öntötte ágyúvá Gábor Áron, és egyet ott is próbált ki. Az igazi tűzkeresztségre a nevezetes hidvégi csata alkalmával került sor, amikor az ágyúk hangját az Olt túlsó partján elterülő, barcaföldvári főhadiszállásán Heydte császári kapitány meghallotta, és felkiáltott: honnan van a székelyeknek ágyújuk? Erre a háromszékiek ma is méltán büszkék.


Új harangszó szóljon

Amióta Március 15. ünnepe ismét szabad ebben a hazában, több helyen lehet hallani a Gábor Áronhoz kötődő énekeket. A sepsibesenyői Kovács Berta néni jegyezte le e sorok írójának a Gábor Áron énekét, amelynek szövegét – amint azt később megtudtuk – Pósa Lajos írta. Pósa ismereteink szerint soha nem járt Háromszéken, de magyar lelke nem engedte, hogy meg ne emlékezzék a székelyek ágyúöntőjéről. Ennek egyik helyi változatából idézünk. Berta néni, aki jelenleg a sepsiszentgyörgyi öregotthon lakója, és aki a szabadságharchoz kötődő „népdalra” idős korában is emlékezett.

Sötét felhők tornyosulnak már az égen,
Elnémultak a harangok Háromszéken,
Elszálltak a csatatérre viharszárnyon,
Mind ágyúnak öntötte be Gábor Áron!

Fölállítja egyiket a dombtetőre,
Harang voltál, légy szabadság hirdetője,
Dörgésed az Istenhez is égbe szálljon,
Meglengeti lobogóját Gábor Áron!

Szépen szóló harangjairól vált híressé Erdély-szerte az aradi Hőnig-féle haranggyár. Hangjuk-zenéjük nélkül szegényebbek lennénk. Hargita és Kovászna megyében 70-et tartunk számon. Ez a cég öntötte 1924-ben a kolozsvári Szent Mihály-templom nagy harangját és a csíksomlyói kegytemplom két tornyában szóló négy szép szavú harangot, melyeket hamarosan százezrek, milliók fognak hallani! A legnagyobb, a Szűz Mária-harang 1133 kg, felirata: CSUDÁKKAL ÉKES SOMLYÓI MÁRIA VÉDD ÉS SEGÍTSD A SZÉKELY NÉPET! Adataink szerint ez a harang Hargita megye legismertebb ünnepi és történelmi harangja. Jézus szíve-harang a neve a templom második harangjának, súlya 752 kg, felirata: JÉZUSNAK ISTENI SZÍVE! MEGPRÓBÁLTATÁSAINK NEHÉZ IDEJÉBEN VEZESD ÉGI ÚTON SZENT FERENC ERDÉLYI FIAIT. A harmadik a Szent Ferenc-harang, súlya 339 kg, szövege: SZENT FERENC ATYÁNK NAGY REND­ALAPÍTÓNK KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK! A negyedik harangot Szent Antalnak szentelték: CSODÁKAT KIK LÁTNI VÁGYTOK ÓH JÖJJETEK SZENT ANTALHOZ!

 

Ritka látvány: Kantai nagyharang (Kézdivásárhely)

 

Harangjátékokba illő s talán legszebb a hangjuk az olaszországi Udine városában öntött harangoknak van. Ilyen a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia templomának 700 kg-os nagy harangja: IN HONOREM B.V.M! REGINA PACIS ORA PRO NOBIS! FUSA SUMPTIBUS FIDELIUM ECCLESIAE ROM. CATH. SEPSISZENTGYÖRGY ANNO SALUTIS 1925. PER DITTA G.B. DE POLI UDINE. ITALIA. Templomának legkisebb harangja is Olaszhonban készült: IN HONOREM SANCTI JOSEPHI! FUSA EX LARGIS DONIS FAMÍLIÁÉ FEJÉR DE CSÍKSZÉPVÍZ SUMPTIBUS QUOR FIDELIUM ROM.CATH. SEPSISZENTGYÖRGY ANNO SALUTIS 1925. Ennek a plébániának öntettek új harangot az erdélyi katolikus millennium évében, 2009-ben a lengyelországi Przemyślben. Amikor a három harang egyszerre megszólal a város szívében, van úgy, hogy a hívő férfi emberek megemelik fövegüket.


Faluhelyen másként szól

Lehetetlenség lenne csak futólag is bemutatni azokat a lírai alkotásokat, amelyekben költőink – ünnepi alkalmakkor – a harangokról verselnek. A vers után jöhet az ének. A népdal, műdal, kórusművek szerzői, de még a korszerű lemezek komponistái sem tétováztak soha, ha harangról volt szó. Milyen szép e csíki székely népdal kezdő szakasza!

S hej, búza között szedeget a vadgalamb,
Szépen szól a menasági nagyharang,
Az van írva mind a két oldalára,
Sej, szerettelek régi babám hiába!

A műdalok, magyar nóták sokasága is oly gazdag, hogy bele sem merünk lapozni. Néhányat engedtessék meg mégis kiemelnünk. Pósa Lajos szövegét Dankó Pista (1858–1903) cigány zenész, nótaszerző zenésítette meg, a versre hangszerelt nótát most így éneklik:

Búsan szól a kecskeméti öreg templom nagy harangja.
Fájó szívem majd meghasad, a rózsámat úgy siratja.
Kihallatszik a pusztára, a nagy harang giling-galang,
Monostori zöld erdőben sírva fakad egy vadgalamb.

Pápai Molnár Kálmán írta annak a nótának a szövegét, amelyet László Imre (1896–1975) zenésített meg: Vecsernyére szól a harang szelíd szavú hívogató hangja.
Lepergett évszázadok emlékeit idézik most, nemzeti ünnepünkön újra és újra megkonduló harangjaink, nemes muzsikájuk legyen a szabadság iránti vágy megnyilvánulása szívünkben!

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 299
szavazógép
2019-03-15: Közélet - :

Román sajtóértesülés: letartóztatták Olosz Gergelyt

A magyar hatóságok letartóztatták a Romániában tavaly jogerősen börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergelyt, az RMDSZ volt felső-háromszéki szenátorát - adta hírül pénteken román rendőrségi forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség, valamint a G4Media portál. A megyei rendőrség gyakorlatilag megerősítette a hírt.
2019-03-16: Élő múlt - :

Ferenczes István: Veszedelmekről álmodom (Bujdosások / 1.)

A jeles költő és prózaíró megrázó családregénye, a székelyföldi történet középkorig visszanyúló, az egész székely nép hányattatásokkal, veszedelmekkel teli életének 650 könyvoldalra rúgó családtörténete széles olvasói érdeklődésre számíthat. Sorozatunk, mely ízelítőt nyújthat csupán e kiemelkedő munkából, az apa életútját követi. Ferenczes Istvánt március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki, általa is gyarapítván az erdélyi Kossuth-díjas írók fogyatkozó sorát.