A perújítási rendelet lényegében lehetőséget teremtene a jogerős ítélet semmisségi folyamodvánnyal történő megfellebbezéséhez a 30 napos határidőn túl is. Mint ismert, korábban több korrupcióért elítélt politikusnak is felfüggesztették a börtönbüntetését vagy a vizsgálati fogságát arra hivatkozva, hogy az ügyükben jogerős ítéleteket kimondó öttagú bírói tanácsokat szabálytalanul állították össze. Az alkotmánybíróság kimondta, a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék nem tartotta be a törvényt, amikor az öttagú tanács tagjai közül csak négyet választott ki sorsolás útján, holott mind az ötöt sorsolni kellett volna. Ez alapján 2014 óta szabálytalanul alakultak meg a bírói tanácsok, ezért semmisítették meg az ítéleteket. A törvénymódosítás egyik legnagyobb haszonélvezője Liviu Dragnea, az SZDP és a képviselőház elnöke, aki korábban kétéves felfüggesztett börtönbüntetést kapott jogerősen választási korrupció miatt. Az ítéletet egy szabálytalanul megalakított öttagú bírói tanács mondta ki. Ha a perújítási rendelet hatályba lép, ezt az ítéletet megsemmisíthetik, és újrakezdik a fellebbviteli tárgyalást. (Maszol/Hotnews)

BÉREMELÉS A KÖZSZFÉRÁBAN. Jóváhagyta a képviselőház a napokban az egységes bértörvényt módosító 2018/41-es sürgősségi kormányrendeletet. A 2017/153-as kerettörvényt módosító rendelet lehetőséget teremt, hogy ételpótlékot kapjanak az egyetemek alkalmazottjai, és hogy ne tartozzon a 30 százalékban korlátozott pótlékkeretbe az orvosi ügyeletek kifizetése. A munkaügyi bizottság több módosítást is bevezetett. Ezek közé tartozik a tanfelügyelők fizetésemelése, a speciális iskolák tanárainak bérkiegészítése, valamint az igazságügyi és a pénzügyminisztérium alkalmazottjainak béremelése. A jogszabály a 2022-ben esedékes szintre emeli a klinikai kutatószemélyzet bérét, és leszögezi, hogy előléptetéssel senkinek sem csökkenhet a bére. (Agerpres)

TÚLTERHELTSÉGRE PANASZKODNAK. A kormánypalota előtt tüntettek péntek délben a törvényszéki írnokok, akik a rájuk háruló óriási mennyiségű munkára, az egységes bérezés hiányára és a személyzethiányra panaszkodtak. Állításuk szerint azért kellett utcára vonulniuk, mert az igaz­ságügyi és a munkaügyi minisztérium egymásra hárítja a bérezésükkel és a személyzethiánnyal kapcsolatos kérdések megválaszolását. A szakszervezeti vezetők hangsúlyozták: az igazságügyi írnoki állás csak elméletben nyolcórás munkakör, a valóságban 24 órából 24 órát az igazságügy rendelkezésére állnak, hiszen a tárgyalások, meghallgatások hosszúra nyúlnak, sokszor hétvégeken, ünnepnapokon, késő este, sőt, éjszaka is dolgoznak, s bár ezeket a túlórákat elvileg szabadnapokkal kompenzálják, a túlterheltség és a rengeteg munka miatt nincs mikor kivenniük ezeket. (Marosvásárhelyi Rádió)