Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Búcsú előtt Haralyban

2019. április 2., kedd, Riport

A 750 méter magas Barátok-hegyén őrtorony állott egykor a falu felett, a hagyomány szerint domonkos kolostor volt ott. Egyes magyarázatok szerint a faluban egykor német  lovagok által épített „toronyerőd” is volt, nyoma azonban nem maradt. Más források „a templomosok által fenntartott haralyi birtokról” tesznek említést, de ma már ennek sem találni nyomait. Állítólag a templomos lovagok eltűnése után a johanniták vették birtokba, de arra, hogy ott fenn a hegyen valaha is régészek ástak volna, ma már senki nem emlékszik – a bizonytalanságok között kutakodhatnak a falu múltja iránt érdeklődők.

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei

Most éppen tavaszi vallásos ünnepre készül az orbaiszéki Haraly. Az idén a május 16-i, szerdai napra eső templombúcsú a falu legnagyobb ünnepe, műemlék templomának titulusa a gyónási titok mártírja, Nepomuki Szent János. Kisebb méretű szobrából alig akad néhány a vidéken, Haralyban és a kézdivásárhelyi Kantában tekinthetők meg.

– A rendszerváltás óta a napján szoktuk tartani a búcsút – tájékoztatott Vajda Jolánka, a helyi imacsoport vezetője, amely idén ünnepli működésének 13. évfordulóját. – Szkapulárés tagok vagyunk, ez része a rózsafüzéregyletnek. Vásároltunk már egy Mária-szobrot, amely hiányzott templomunkból, és immár zászlónk is van. Nagy a lelkesedés, és mert a pünkösdi ünnepkörbe esik a búcsú, piros szegfűvel fogjuk díszíteni az oltárt és a templomot is.

Csehország védőszentjét – aki egy cseh faluban született – azért nevezik mártírnak, mert titoktartása miatt életével fizetett, a cseh király zsarnoki parancsára a Prágán átfolyó Moldva vizében lelte kegyetlen halálát. Búcsúnapján még az erdélyi Tenkén, Farkaslakán, Vízaknán, Csíkkozmáson és Balánbányán is megszólalnak majd emlékére a harangok, s mert a sóbányák szentjeként is emlegetik, Aknasugatagon egy bánya viseli nevét.

Haraly ősi templomát egyébként megviselték az évszázadok. Sorozatos tatarozások helyszíne volt, idén a tetőzet és a templombelső stukkós mennyezete vár felújításra – tájékoztatott kérésünkre Kosztándi Botond kántor. – Mivel a remélt pályázat sikertelen volt – mondta –, kénytelenek vagyunk önerőből megkezdeni a munkálatokat. Nem lesz egyszerű, mert mindenképpen szeretnénk megőrizni az épület eredeti belső mennyezetét.

Szőke Barna községi tanácsos egyébként bizakodó ez ügyben: szerinte remény van arra, hogy lehetősége szerint a kiadásokba besegít a gelencei önkormányzat is.
Az épület tömör gerendázatát javítani-erősíteni nem kis feladat, de sürgősen menteni kell, mert egy helyen omlásveszély fenyegeti. Keleti része korábbi, de időközben alakított gótikus, a nyugati későbbi, XVIII. századi. Az egyhajós keleti maradvány két leszelt ívű faragott ajtókeretet őriz: egyik a sekrestye bejárata, a másikat befalazták a külső déli falba. Északi és déli falán freskótöredékeket találtak, feltárására és értékelésére még nem került sor. Nepomuki Szent János megdicsőülését ábrázolja a templom késő barokk oltárképe is. A nyugati homlokzatán felirat található: „Mikor s ki épített, egy élő sem tudja. / Kis kápolna voltam hajdan és őrbástya. / Templom ezer után 744-ben lettem s meg / Újultam 92-ben. Végre most 1865-ben / Feldíszített Haraly eképp költségén, / Mikor Ns. Fejér Mihály vala a főgondnok / Mit neked utókor emlékül átadok.”

Egyedi jelenség, különlegesség Haralyban, hogy a haranglábat a falu közepén építették fel, „hogy jobban hallja a nép a harangok templomba hívó szavát”.

Van ebben egy neves brassói harangműves által készített s utóbb meghegesztett emlékharang. Felirata: O Rex Gloriae Christe Veni cum Pace P. N. 1617. A PN iniciálék Paulus Neidel brassói harangmíves nevét rejtik.

 

Kádármester Bukarestben

Haraly hagyományos mestersége régen is a kádárság volt. A két világháború között több tucat mester tevékenykedett itt – idézte fel vendégfogadónk, Szőke Tibor, aki egymagában műveli ezt a hagyományos mesterséget, olykor a fia is besegít. Nemcsak vásárokon, kiállításokon láthatjuk munkáikat, hanem a világhálón is, manapság már sok kézművesnek van honlapja. Tibortól, régi ismerősünktől tudjuk, hogy a haralyiak ragadványneve a „vert tejesek”. Ehhez a régi mesterséghez kötődik részben a kádárság is, nem azért, mintha máshol nem köpültek volna savanyú tejet, hanem azért, hogy annak nélkülözhetetlen kelléke volt a vert tejes dézsa, amely kimondottan kádármunka.

 

Szőke Tibor

 

Szőke Tibor elmondta, hogy több alkalommal volt meghívott vendége a székelyföldi városnapoknak, ott volt a kovásznai forgácsfesztiválon, és ha meghívják, bemutatókat is szívesen tart. Munkáit külföldön is ismerik, megrendelésben nem szűkölködik. Ki, amit megrendel, el is szokott jönni a portékáért. A mesterség megélhetést biztosít annak, aki becsülettel műveli azt – emelte ki. Műhelyében készülnek a pálinka tárolására alkalmas és manapság divatos, csapokkal ellátott kisebb-nagyobb hordók, nagyobb méretű boroshordók, újabban káposztás kádak. Számunkra meglepetés a családi fürdőkád, amely olykor olyan nagy, hogy egy egész család is lubickolhat benne, s van úgy, hogy létrával-lépcsővel lehet fel- és belemászni, de olyan is, amelyet beépítenek például egy tágasabb fürdőszobába. S hogy milyen fából készül a több méter átmérőjű, méretes családi fürdőkád? Nem akármilyenből: vörös héjú szemerkefenyő vastag deszkájából – ismertette a mester –, ami bizony nem akárhol terem: van Kommandó és a Kászonok vidékének erdőségeiben, be kell szerezni, meg kell vásárolni. Különben dolgozik még eperfából és szilvafából is – tudtuk meg.

A mestert abból az alkalomból kerestük meg, hogy március elsején többedmagával mint „élő alkotó kincs” hordozóját kitüntetésben részesítette a Nemzeti Identitás és Kultúra Minisztériuma, falon függő diplomáját személyesen a miniszter, Valer-Daniel Breaz írta alá.

– Egyedül képviseltem a székely-magyar kézművességet – mondta a mester –, amit azzal nyomatékosítottam, hogy székely népviseletben jelentem meg, s nagy tapsot kaptam.

 

Medvetámadások

Híre volt a faluban, hogy Haralyt is meglátogatta a medve. Sorozatosan hívta a nép a csendőröket, mert randalírozott a vad, tyúkokon és nyulakon kívül még a disznót is ki akart szedni az ólból. A kutyák támadták, és az emberek is megjelentek, így aztán valahogy tova­iramodott.

– Három helyen is járt – tájékoztatott Szőke Barna, aki másodmagával, Fejér Sándorral együtt képviseli a falut a gelencei községi tanácsban. – Kárt is okozott, nem keveset.

Látogatásunk idején szállt ki a kármegállapító bizottság, a törvény emberei, a vadőr, az állatorvos, felvették az ilyenkor szükséges jegyzőkönyveket, ami a feltétele annak, hogy a károsultak kártérítést igényelhessenek.

 

Szőke Barna

 

Arról is érdeklődtünk, hogy hány lakója van jelenleg Haralynak, ugyanis 1868-ban, Orbán Balázs ottjártakor 559 lélek lakta a falut. Mint megtudtuk, jelenleg még a 250-et sem éri el a lakosság száma, ugyanis a fiatalság nagy része külföldön keresi a megélhetést, és többen nem is szándékoznak egyelőre visszajönni.

Nem csoda hát, hogy ilyen körülmények között fejlesztéseket, beruházásokat tervezni is nehéz. Elég problémás ugyanis közép- és hosszú távon fejleszteni egy olyan kistelepülést, amelynek nem nő, hanem fokozatosan apad a lélekszáma.

Jelenleg mondhatni elhárult minden akadály a haralyi ravatalozó megépítése elől. Beszerezték már a legfontosabb engedélyeket. A községi tanács finanszírozza a beruházást, és ígéret szerint ebben az évben el kell készülnie. Megfelelő helyet is kijelöltek számára a temetőben, ahol a geotechnikai fúrásokat is elvégezték már. Régóta vajúdik az ivóvíz bevezetésének ügye is. Nyertek pályázatot erre a vidéki fejlesztések programjában, és a szerződést is aláírták. Csakhogy ha a köz­ségközpont hálózatára kötnék rá a falut, Gelence magasabban fekvő lakott részei víz nélkül maradnának. Így bizonyára itt is fúrt kutakból oldják meg a problémát, már meg is határozták azt a legmagasabb pontot, amely alkalmas lenne a víztároló elhelyezésére. Bizakodva várják a munkálatok elkezdését.

Szőke Barna azt is elmondta, akadnak olyanok a faluban, akiknek hétvégi – vagy éppen hétközi – házuk van Haralyban, és ha tehetik, besegítenek a település gondjainak megoldásába. Nagy Zoltán például a villanyhálózat munkálatait segítette, Szőke Lajos magánvállalkozó a harangtoronyban végzett fémmunkálatok kivitelezésénél tevékenykedett, de Tarczali doktornőt is említette, aki alkalomadtán több haralyi gyereket táboroztatott.

Haralyban egyébként minden nehéz­ség ellenére jó a közösség hangulata. Fiatalság hiányában folyamatos kultúrmunkára nem lehet számítani, de szinte hagyomány már, hogy minden esztendő karácsonyán sikerül megszervezni egy nagyon nívós karácsonyi koncertet. Gáj Nándor, a sepsiszentgyörgyi népiskola igazgatója szokta elhozni zenélő tanítványaikat, s megajándékozni a falu népét egy ilyen rendezvénnyel. Ha idén karácsonyra nem jön össze, egy őszi koncertet is szívesen meghallgatnánk – jelezték.

 

Remények

Derűs hangulatban jöttünk ki az elemi iskola épületéből. Szünet volt, s a gyerekek már az ablakból integettek. Szép rend, tisztaság, meleg és mosoly fogadott. A Kézdivásárhelyről ingázó Oláh Erika tanítónő éppen akkor osztotta ki a minden gyereknek kijáró tízórait, a sajtos kiflit és a tejet.

 

Jókedv az iskolában

 

– Szófogadók és fegyelmezettek. Mintha ők is éreznék, hogy nem a legkönnyebb feladat négy részre osztani őket, hiszen összevont osztályban tanítok. Nagyon szeretem a szakmámat, és Haralyban is szívesen oktatok. Örömmel mondta el, hogy úgy mutatkozik, jövőre is lesz ugyan­annyi óvodás- és iskoláskorú, mint a jelenlegi tanévben.

A haralyi gazdák reménykedve tekintenek a 2019-es mezőgazdasági évre, annak ellenére is, hogy sajnos sorakozni kezdtek a természeti bajok: nem volt annyi hó a télen, hogy a hólé mélyebbre tudott volna bejutni a talajba, s a tavasz is eléggé száraz időjárással köszöntött be. Örömükre azért szépen keltek a búzavetések.

A mező és a zöldségeskertek megművelői lassú-csendes esőre várnak.

Búcsúzáskor érdeklődtünk a nyári időben olykor itt tartózkodó Szurkos család felől. Kényelmes lakóházuk mindig várja őket – jött a felelet –, s régi, hazai ízeket őrző gyümölcsösük is. Messzire esik Svédország Haralytól, de Budapest is... Ott lakik a két Szurkos testvér. Dr. Szurkos Istvánt számtalan szál köti orbaiszéki falujához. Nemrég jött a hír, hogy könyve jelent meg Amit nehéz kimondani címmel (Budapest – Stockholm, 2018). Testvéröccse, Szurkos András – lapunk külső munkatársa – a magyar főváros lakója. Telefonon kerestük meg új hazájában. „Ha hazamehetek, elsőként a haralyi temetőt fogom felkeresni – mondta a vonal végén. – Jelenleg egy publicisztikai írásaimat tartalmazó kötet összeállításán dolgozom.”

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 571
szavazógép
2019-04-02: Magazin - Ferencz Csaba:

Tizenöt éves a Gyűszűvirág (Régizene)

Tizenöt éves jubileumi koncertet tart április 3-án a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében a sepsiszentgyörgyi Gyűszűvirág régizene-együttes. A megtett útról Sebestyén Lajos együttesvezetőt kérdeztük.
2019-04-02: Gazdakör - Bokor Gábor:

Érzelmi kérdés, szakmai fejlődési lehetőség

A székelyföldi gazdák is igényelhetik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pártoló tagja  minőséget. A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) 2016. novemberi, Gyergyószentmiklóson tartott ülése után Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta: a tagszervezetektől érkezett igénynek megfelelően megkezdi a pártolói tagság bevezetését. Most a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) által működtetett falugazdász-hálózat szakemberein keresztül kérhetik ezt a gazdák.