Kiállítás nyílt Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.) temetésének 125. évfordulójára a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Nemzeti Örökség Intézetének Múzeumában.
Magyarországon Kossuthé volt a valaha létezett legnagyobb temetés, noha Ferenc József nem járult hozzá ahhoz, hogy az egykori kormányzó állami temetésben részesüljön, így hivatalosan a főváros szervezte a búcsúztatást.
2015-ben már megújult a Kossuth-mauzóleum a Nemzeti Sírkertben. Ott állandó kiállítás idézi fel Vörösmarty, Jókai, Ady és a nemzet más nagyjainak temetését és a korabeli gyászkultúrát. Augusztus végéig a Kossuth halálától temetéséig eltelt 12 nap történetét mutatja be időszaki tárlat. A kamarakiállítás látogatói megtekinthetik Kossuth utolsó fényképeit, halotti maszkjának másolatát, és korabeli sajtóhíreken, felvételeken keresztül ismerhetik meg a temetés és az azt megelőző napok történetét.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója hangsúlyozta, hogy a modern magyar állam, sőt a modern magyar nemzet megszületése is a reformkor és a forradalom időszakának köszönhető. Mint fogalmazott, Kossuth nélkül elképzelhetetlen a 19. század magyar történelme, reformkori fellépése, majd 1847 őszétől a közvetlen politikai cselekvés, később az emigrációban folytatott tevékenysége egyaránt alakították a korabeli magyar politikát.
