Több évre szóló árvízvédelmi stratégiát fogadott el tegnap a sepsiszentgyörgyi önkormányzat. A kezdeményezés – amelyben egyelőre a gondokat és a megoldási javaslatokat vették számba – a néppárti Bálint József tanácstagtól származik, de teljes egyetértésre talált a tanácsban. Tóth-Birtan Csaba alpolgármester elmondta: a városháza bizonyos munkálatokat már el is kezdett, a továbbiakról pedig egy erre a célra alakuló bizottság dönt majd.
Az árvízvédelmi intézkedések szükségességét Bálint József 2010-es és 2018-as felvételekkel indokolta, amikor Sepsiszentgyörgy belvárosában is folyóvá változott néhány utca. 2018-ban kisebb volt a kár – ez annak is köszönhető, hogy 2010-ben az áradás után kitakarították a Debren-patak medrét –, de azért jelentős, és a segítség nem volt sem gyors, sem hatékony.
Korábban 1970–71-ben volt nagyobb árvíz, most azonban nem az Olt, hanem a városon átfolyó patakok okozták, és az áradáson kívül nagy mennyiségű belvíz is keletkezett, mert a patakmedrek és a vízelvezető sáncok, árkok, átereszek kisebb-nagyobb mértékben eltömődtek, sok esetben lefolyásuk sincs már. Ezek kitisztogatása, a lefolyás biztosítása folyamatos karbantartási munkát kíván, ám önmagában nem elég, gáterősítésre, zsilipekre, víznyelőkre is szükség van, igazán hatékony védelmet pedig az nyújtana, ha a város északi részén két vízgyűjtő tavat építenének, amelyek felfognák a fölösleget.
Az árvízvédelmi tervben tizenkét problémás helyet neveztek meg – a lista azonban bővíthető, akár lakossági bejelentések alapján is –, ezek a következők: a Farm utca, a Jókai Mór utca, a Kolcza-gödör árka és az Ipacs-patak, a Borvíz utca felső szakasza és külön a borvízkút környéke, a Kökényes-árok, a Mikes Kelemen utca, a Mol-benzinkút és a Lidl Áruház térsége, az Ág, Gyár és Kós Károly utca alacsonyabban fekvő házai és tömbházai, a 12-es országút két oldala Árkos patakánál, a Csíki utca vége és a Forrás utca, valamint a kilyéni Potsa-kúria előtti rész.
Ezeken a helyeken gyűl meg a víz nagy esőzések vagy a folyóvizek kiáradása után – magyarázta Bálint József, aki minden helyszínnél a szükséges beavatkozásokat is felsorolta, a becsült költségekkel együtt, mindezekre pedig évi egymillió lej elkülönítését javasolta, amelyből majd az árvízvédelmi bizottság gazdálkodhat. A munkálatok sorrendjét is ez a testület döntené el, egyrészt a sürgősség, másrészt aszerint, hogy mit tud a város önerőből elvégeztetni, és mihez van szükség további tanulmányokra, szakcégekre, közbeszerzési eljárásokra stb.
A városháza egyetért azzal, hogy komolyan kell venni a megelőzést – mondta Tóth-Birtan Csaba, aki a helyszínek azonosítását és a megoldási javaslatokat is jónak tartja.
Kifejtette: habár Sepsiszentgyörgynek még mindig nincs költségvetése, a Jókai utcában az önkormányzat emberei már elkezdték az árkok és átereszek kitakarítását, lemélyítését, hogy biztosítsák a víz lefolyását, közben pedig a vízgazdálkodási hivatal véleményét is kikérték. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor a felelősség és a beruházás kötelessége az államé. Ott is mozognak a dolgok, a Debren-patak felső részén például már tavaly meghirdették egy árvízvédelmi gát építését, csak nem került rá vállalkozó; idén újra meghirdetik. A patakmedrek kitakarítása sok helyen a parton lakókra tartozik.
A város saját projektjeiben odafigyel a vízelvezetésre: az esőcsatorna-hálózat bővítése a Kós Károly utcában részben megvalósult, az Ág utcában az idén kezdik, a Gyár utcára most adták le a pályázatot. Tennivaló bőven van, pénz is lesz, ezt azonban nem lehet átalányban kiutalni, csak konkrét, pontos árakat tartalmazó projektekre. Ezt Debreczeni László, a gazdasági bizottság elnöke is megerősítette. József Álmos tanácstag javasolta: búvárpumpák bérlését is tegyék lehetővé, hogy az emberek gyorsabban kiszivattyúzhassák a tulajdonukba betörő vizet; ezt is helyeselte a testület, végül pedig rábólintottak az árvízvédelmi programra.
