Miért maradt Horvátország a több millió dollárt érő Seuso-kincsek nélkül, és miért kerültek azok a magyarok kezére? – címmel közölt terjedelmes cikket a Vecernji List legolvasottabb horvát napilap vasárnapi számában.
Ivica Miškulin egyetemi tanár írásában azt taglalja, hogyan került ki a kincs Horvátországból (Jugoszláviából) 1977-ben egy diplomata táskájában. Felidézi az azért folyó New York-i per részleteit, és azokat a bizonyítékokat, amelyekkel Zágráb állt elő visszaszerzésük érdekében, egy volt rendőr szemtanú vallomását is kiemelve, aki 1960-ban vizsgálta a kiásott kincsek helyszínét. Ezek a feljegyzések korábban titkosak voltak. A horvát kormány idei első ülésén oldotta fel a Seuso-kincsek eredetét és eladásának körülményeit vizsgáló horvát bizottság archív anyagainak titkosítását.
A római eredetű Seuso-kincs 14 ezüsttárgyból áll. Feltételezések szerint Seuso valamelyik barbár betörés idején rejthette el kincseit, de nem lehet tudni pontosan, hol: a leletet Magyarország, Libanon és Horvátország is magának követelte. A tizennégy darabot 1980 és 1987 között vásárolta meg befektetési céllal egy Lord Northampton vezette angol befektetési társaság. A kollekciót a Getty Múzeumnak akarták eladni, majd 40 millió fontért árverésre bocsátották, az ügylet azonban meghiúsult, mert a tárgyak libanoni eredetét tanúsító papírok hamisítványnak bizonyultak.
Horvátország, Magyarország és Libanon is bejelentette igényét a kincsre. Libanon a tárgyalás kezdete előtt elállt követelésétől, Magyarország és Horvátország pedig elvesztette a pert: az 1993-ban New Yorkban hozott ítélet szerint egyik ország sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy területén találták meg a leleteket. Horvátország azt állította, hogy a kincset Isztrián, Pólától 20 kilométerre, Barbarigán ásták el, míg Magyarország szerint a leletek a Balaton környékéről kerültek elő, amit azzal támasztottak alá, hogy az egyik tálon a Balatonra emlékeztető alakú tó vizében ficánkoló hal fölött ez a felirat olvasható: Pelso (azaz Balaton).
A brit tulajdonos 2006-ban kijelentette, hogy eladná a kincseket. 2014 március 26-án Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: Magyarország 15 millió euróért visszaszerezte és hazaszállította a Seuso-kincs hét darabját, a műtárgyak második hét darabja 2017-ben tért vissza Magyarországra.
Miškulin felteszi a kérdést: vajon Horvátország 2014-ben miért nem próbált meg bekapcsolódni a kincsek egy részének visszavásárlásába? Reményének adott hangot, hogy a közeljövőben a dokumentumok további tanulmányozása során minden kérdésére választ kap, és végre lezáródhat a Seuso-kincsek története, amelyek visszaszerzését Horvátország szerinte túl könnyelműen kezelte.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
