Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A Seuso-kincseket fájlalják

2019. április 9., kedd, Magazin

Miért maradt Horvátország a több millió dollárt érő Seuso-kincsek nélkül, és miért kerültek azok a magyarok kezére? – címmel közölt terjedelmes cikket a Vecernji List legolvasottabb horvát napilap vasárnapi számában.

  • Fotó. Magyar Nemzeti Múzeum
    Fotó. Magyar Nemzeti Múzeum

Ivica Miškulin egyetemi tanár írásában azt taglalja, hogyan került ki a kincs Horvátországból (Jugoszláviából) 1977-ben egy diplomata táskájában. Felidézi az azért folyó New York-i per részleteit, és azokat a bizonyítékokat, amelyekkel Zágráb állt elő visszaszerzésük érdekében, egy volt rendőr szemtanú vallomását is kiemelve, aki 1960-ban vizsgálta a kiásott kincsek helyszínét. Ezek a feljegyzések korábban titkosak voltak. A horvát kormány idei első ülésén oldotta fel a Seuso-kincsek eredetét és eladásának körülményeit vizsgáló horvát bizottság archív anyagainak titkosítását.

A római eredetű Seuso-kincs 14 ezüsttárgyból áll. Feltételezések szerint Seuso valamelyik barbár betörés idején rejthette el kincseit, de nem lehet tudni pontosan, hol: a leletet Magyarország, Libanon és Horvátország is magának követelte. A tizennégy darabot 1980 és 1987 között vásárolta meg befektetési céllal egy Lord Northampton vezette angol befektetési társaság. A kollekciót a Getty Múzeumnak akarták eladni, majd 40 millió fontért árverésre bocsátották, az ügylet azonban meghiúsult, mert a tárgyak libanoni eredetét tanúsító papírok hamisítványnak bizonyultak.

Horvátország, Magyarország és Libanon is bejelentette igényét a kincsre. Libanon a tárgyalás kezdete előtt elállt követelésétől, Magyarország és Horvátország pedig elvesztette a pert: az 1993-ban New Yorkban hozott ítélet szerint egyik ország sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy területén találták meg a leleteket. Horvátország azt állította, hogy a kincset Isztrián, Pólától 20 kilométerre, Barbarigán ásták el, míg Magyarország szerint a leletek a Balaton környékéről kerültek elő, amit azzal támasztottak alá, hogy az egyik tálon a Balatonra emlékeztető alakú tó vizében ficánkoló hal fölött ez a felirat olvasható: Pelso (azaz Balaton).

A brit tulajdonos 2006-ban kijelentette, hogy eladná a kincseket. 2014 március 26-án Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: Magyarország 15 millió euróért visszaszerezte és hazaszállította a Seuso-kincs hét darabját, a műtárgyak második hét darabja 2017-ben tért vissza Magyarországra.

Miškulin felteszi a kérdést: vajon Horvátország 2014-ben miért nem próbált meg bekapcsolódni a kincsek egy részének visszavásárlásába? Reményének adott hangot, hogy a közeljövőben a dokumentumok további tanulmányozása során minden kérdésére választ kap, és végre lezáródhat a Seuso-kincsek története, amelyek visszaszerzését Horvátország szerinte túl könnyelműen kezelte.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 445
szavazógép
2019-04-09: Magazin - :

Törőcsik Mari csillaga

Törőcsik Mari munkássága előtt tisztelegve avatták fel a harmadik csillagot az Eger Sikeréért Egyesület alapította Egri Csillagok Sétányon szombaton.
2019-04-09: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Rügyfakadáskor Borosnyókon

Nagy- és Kisborosnyó nemcsak gazdag régészeti-történelmi múltjával, hanem jelenével, gazdasági lehetőségeivel is értékes ikertelepülése megyénknek. Adottak a megélhetési források: a termőföld, az erdőkitermelés, az állattartás, a cserekereskedelem. Pótolják ezt az erdő javai, az újjászülető falusi kisipar, bútorgyára és műmalma van, gépjavító műhelyei. Hasznosítható ásványkincse az épületkő, az épületkerámiának való agyag, a folyami kavics, homok, mélyben rejtőzködő édes-kénes és szénsavas gyógyvizei értékesítésre várnak.