Kovászna Megye Tanácsa elnökének kezdeményezésére hetedik esztendeje indították útjára a könyvsorozatot Zaboláról, Bodosról, Mikóújfaluról, Dálnokról, Alsócsernátonról és Bodokról – írta a kötet előszavában a sorozatszerkesztő Nagy Balázs – azzal a fő céllal, hogy ösztönözzék az új helytörténeti kutatásokat, és így a kötetekben jórészt fiatal kutatók által publikált vagy összeállított tanulmányoknak adhassanak helyet. Zágon társadalmáról eleddig különálló monografikus munka nem jelent meg, ezért hangzott el a bemutatón, hogy hiánypótló a kötet. Tíznél több kutató és tudományos szakember természetföldrajzi, régészeti, gazdaságtani, társadalomtudományi, népességi, egyház- és oktatástörténeti témájú írása olvasható a kiadványban, amelyek azonban áthajlanak a mába, életessé, aktuálissá téve a kötetet.

Tamás Sándor – ezúttal előadóként és bevezetőként – Zágon környékét és Orbaiszék demográfiatörténeti kronológiáját mutatta be saját térkép- és képeslapgyűjteménye alapján. Székely Zsolt régész és egyetemi előadó tanár a régészeti lelőhelyek bemutatásával bizonyította a köz­ség lakosságának folytonosságát a történelem előtti időkből, Cserey Zoltán nyugalmazott történész a székely faluközösség küzdelmes sorsáról beszélt a határőrség korából. Csáki Árpád és Pénzes Loránd történészek a helyi római katolikus és református egyházközségek és azok templomainak históriájából ismertettek újabb, eddig ismeretlen adatokat. Nem marad ki a kötetből Zágon közművelődésének ismertetése (Tóth Szabolcs Barnabás) és társadalmi rétegződése, gazdasági élete sem (Kinda István). E sorok írója Zágon vidékének földtani felépítését mutatta be, kiemelve egy-két olyan jeles geológus kutatót, akik földtani szempontból tanulmányozták a tágabb vidéket, annak hasznosítható ásványi kincseit.

Kiss József a házigazda polgármester vendégszeretetéről tett tanúbizonyságot: egy-egy kötettel ajándékozta meg azokat, akik megjelentek a könyvbemutatón. A kötetet román nyelven is kiadták.