Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Magyarok és románok Sepsiszentgyörgyön

2019. április 15., hétfő, Közélet

Létező, de számszerűen mindeddig ki nem fejezett jelenségről tudósít az a felmérés, amelyet Sepsiszentgyörgy önkormányzata rendelt a kolozsvári Kisebbségkutató Intézettől a fiatalok körében jellemző migrációs jelenségek kutatását célzó Youmig program részeként. Az intézet által közel nyolcszáz személy megkérdezésével végzett felmérés számos érdekes, esetenként aggasztó eredményt hozott. Egyebek mellett kiderült, hogy a sepsiszentgyörgyi románság körében, noha magasabb az elégedettségi szint, jobb az átlagkereset, mégis alacsony a városhoz való kötődés. Erőteljes viszont a decentralizáció, valamint az autonómia, illetve a törvény által garantált kisebbségi jogokkal szembeni elutasítás.

  • Új székházat építettek a rendőrségnek – a sepsiszentgyörgyi románok  jelentős része állami intézménynél dolgozik. Albert Levente felvétele
    Új székházat építettek a rendőrségnek – a sepsiszentgyörgyi románok jelentős része állami intézménynél dolgozik. Albert Levente felvétele

Az intézet által a múlt év végén, illetve ez év elején 590 magyar és 217 román személy megkérdezésével végzett kérdőíves felmérés eredményeit Székely István Gergő kutató ismertette, azt is tisztázva, hogy a 18 és 34 év közöttieket emelt számban kérdezték, hiszen a migráció szempontjából ez a korosztály tekinthető leginkább érintettnek. A kérdéseket oly módon állították össze, hogy mind objektív, mind szubjektív jellegűek legyenek közöttük. Székely István Gergő az eredményeket elsősorban a románok és magyarok adta válaszok közötti különbségekre fókuszálva mutatta be. Mint kiderült, már kifejezetten a migrációt (elvándorlás és hazatérés) illetően is jelentős eltérést tapasztaltak románok és magyarok válaszai között.

A románok több mint harminc százaléka nyilatkozta, hogy elhagyná Sepsiszentgyörgyöt, a magyaroknál ez az arány csak 5,1 százalék. A románság körében viszont nem feltétlenül külföld lenne a célpont, hanem Erdély más megyéi, de főképp a Kárpátokon túliak. A jelenséghez rendelhető a felmérés egy másik eredménye, mely szerint a magyar válaszadók többsége azt nyilatkozta, hogy Kovászna megyéből származik – míg a románok számottevő részének származási helye Erdélyen kívüli. A külföldre távozás tekintetében is több eltérést tapasztaltak, egyrészt a célországoknál a magyarok között Magyarország és Németország vezet, míg a románoknál Olaszországot vagy az angolszász államokat részesítenék előnyben. Az Egyesült Királyság ugyanakkor mindkét csoportnál a harmadik helyen áll. Egy másik jelentős eltérés, hogy a magyarok között még mindig tartja magát a rövid időre való eltávozás lehetősége, míg a román nyelvű válaszadóknál a hosszú távú vagy végleges a jellemző. Ugyanakkor igen alacsony mindkét csoportban azok száma, akik már konkrét lépéseket is tettek a távozás érdekében.

 

Hogy áll Székelyföld?

A felmérés kiterjedt pár, a migrációt közvetlen vagy közvetett módon befolyásoló kérdéskörre, mint a foglalkoztatottság, a jövedelem, az általános elégedettség, a régiók gazdasági helyzete lakossági szemmel. A kutatók az etnikai együttélést érintő kérdéseket is feltettek. Az első három kategória több, a migrációs hajlandóságnak ellentmondó adatot is felszínre hozott: a válaszok azt mutatják, hogy a sepsiszentgyörgyi románság abszolút többsége az állami közintézmények – és ezen belül nagy százalékban a fegyveres vagy biztonsági szervek – kötelékében dolgozik, a magyarok aránya pedig elenyésző ugyanott. Emellett az egy főre eső jövedelem a román háztartásokban több mint 320 lejjel meghaladja a magyar háztartásokbélit. Az elégedettségi szintet illetően mindkét csoportban általánosságban jó eredményeket mutatnak az adatok, de a románság ezen a téren is egy fokkal jobban áll. Elgondolkodtató válaszok érkeztek a Románia régióinak fejlettségét firtató kérdésre is. Erdélyt mindkét csoport Románia legfejlettebb térségének tekinti, Székelyföldet viszont már nem egyformán ítéli meg a két közösség. A magyarok a második helyre teszik, a román közösség tagjai az utolsók közé sorolják, Olténiával és Moldvával egy szinten látják.

Az etnikumok közötti viszonyt illetően, noha mindként csoport úgy véli, hogy Sepsiszentgyörgyön ez jobb, mint az ország többi részén, az idekapcsolódó kérdések egy részére meredek válaszok is érkeztek. A kisebbségi jogok kapcsán a románság egyharmada támogatja, hogy Sepsiszentgyörgyön legyen hivatalos a magyar nyelv is, emellett a megkérdezettek kétharmada csak az anyanyelvű kötelező oktatást és a kétnyelű feliratokat támogatja, viszont elutasítja a magyar nyelvű egyetemi oktatást, a különálló iskolákat, az anyanyelvhasználatot a közintézményekben és az autonómiát, sőt, néhány százalék még a köztisztségekbe történő megválaszthatóság jogát is megtagadná a magyaroktól. A kutató emlékeztetett: a felsoroltak törvény által szavatolt jogok. Az önkormányzatiság terén is eltérőek a meglátások, míg a magyarok inkább támogatják a decentralizációt, a románság körében erős a központosítás iránti igény.


Ijesztő megállapítások

Az adatokból világosan kitűnik, hogy Sepsiszentgyörgyön, de nagy eséllyel ez egész Székelyföldre kivetíthetően létezik egy gazdasági, foglalkoztatási diszkrimináció – állapította meg Antal Árpád polgármester. Az elöljáró úgy véli: az a tény, hogy a megyében élő románok nagyjából fele állami közintézményben dolgozik, sok mindent megmagyaráz. Azt is jelzi, hogy az állami intézményeken belül létezik egy etnikai diszkrimináció, azaz léteznek olyan tisztségek, amelyeket jóval az etnikai arány alatti mértékben tudnak betölteni magyarok. A felmérés azt is világosan mutatja, hogy a románok jóval kevésbé kötődnek a városhoz, amire magyarázat az is, hogy mintegy negyedük Erdélyen kívül született, más kulturális közegben szocializálódott. Nagy eséllyel ezek a Kárpátokon kívül született emberek ezen állami intézményekben dolgoznak, és ezért élnek Sepsiszentgyörgyön. Az is egyértelmű, hogy a románság körében magasabb az átlagjövedelem, ami újból csak annak tudható be, hogy adott állami közintézményekben a bérek számottevően magasabbak, mint a versenyszférában.

Antal Árpád szerint nehéz elfogadni, hogy miközben a románok arra panaszkodnak, milyen rossz sorsuk van Székelyföldön, nagy részüknek állami munkahelye és magasabb jövedelme van, mint az itt élő magyaroknak. A kötődésről is sokat elárul, hogy míg gazdasági fejlettségi szempontból a románok Székelyföldet a többi történelmi régió mögé helyezik, addig a magyarok Erdély után a második helyre rangsorolják. A felmérés megerősíti azt a vélekedést is, hogy míg az erdélyi, székelyföldi magyarok a decentralizációban, az erős önkormányzatokban hisznek, addig a székelyföldi románok az erős államban érdekeltek. Az viszont már pozitívan értékelendő, hogy mindkét közösség több gazdasági önállóságot akar a régióknak, illetve, hogy az etnikai együttélést is jónak látják a város szintjén. Antal Árpád ugyanakkor ijesztőnek tartja azok magas arányát, akik jogokat vonnának el a magyar közösségtől, vagy megkérdőjelezik, hogy Sepsiszentgyörgynek lehet-e magyar polgármestere.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 289
szavazógép
2019-04-15: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Az állami támogatás kényelme (Állásbörze Sepsiszentgyörgyön)

Sokkal több a szabad munkahely Sepsiszentgyörgyön és környékén, mint ahányat a pénteki általános állásbörzén kínáltak az érdeklődőknek, ám hiába a bőséges ajánlat, dolgozni alig hajlandó valaki azok közül, akik biztos bevételként csupán a csekély állami támogatást, a szociális segélyt tudhatják magukénak. Erről a rendezvény végén beszélt lapunk érdeklődésére Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökség vezetője.
2019-04-15: Közélet - Iochom István:

Református kórustalálkozó Kézdivásárhelyen

A kézdivásárhelyi református egyházközség szombaton tizenötödik alkalommal szervezte meg a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye templomi kórusainak találkozóját a főtéri református templomban. A hagyományoktól eltérően idén nem volt vendéglelkész, az istentiszteletet Beder Imre lelkipásztor tartotta, majd köszöntötte a régi és az első alkalommal megjelent énekkarokat – a dálnoki Harmónia kórust és a szegedi ökumenikus kórust –, hangsúlyozva, hogy akárcsak az előző években, a reformátusok mellett római katolikus és világi énekkarokat is meghívtak.