Ezt megelőzően Gelencén a központban közösen egy tojásfát is feldíszítettek.

A határkerülők minden esztendőben más és más határkeresztnél gyűlnek össze, öt évvel ezelőtt szintén a hilibi keresztnél voltak, majd a haralyi, a Keresztes-dombi és az imecsfalvi következett, ily módon a határban található elhanyagolt keresztek is megújultak. A vallásos szertartást Farkas Zsombor gelencei segédlelkész celebrálta, áldást és védelmet kért a határra és a terményekre mindenféle természeti katasztrófa ellen. Czofa Brigitta és Czofa Zsuzsa alkalomhoz illő verset szavalt, majd a férfidalárda vallásos énekeket adott elő. Miután megkoszorúzták az emlékjelt és elbúcsúztak a hilibiektől, a gelenceiek – élükön a fehér lovon ülő Nagy Laurával – elindultak megkerülni a határt, közben énekeltek, végül a templom elé vonultak, hogy részt vegyenek az ünnepi szentmisén. Este a művelődési otthonban húsvéti néptáncelőadással és ifjúsági bállal ért véget húsvét vasárnapja.

 

 

 

Pap Erzsébet Kinga óvónő, az esemény egyik főszervezője szerint Gelencén volt hagyománya a húsvéti határkerülésnek, ha nem is ilyen módon, mint napjainkban, annak idején inkább a fiatalok kerülték meg a határt lóháton, ami a 9 órai szentmiséig le is zajlott. A fiúk a májusfához hasonló zöld ágakat tettek a lányos házak kapuinak a sarkába. Azt is elmondta, azzal a céllal élesztették fel a hagyományt, hogy a határkerülésbe bevonjanak minden közösséget: a férfi dalárdát, a Zennyealja és Burusnyán néptáncegyüttest, a vallásos közösségeket, az egyháztanácsot és másokat.