Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Bartócz Ilona: Anyák napja

2019. május 4., szombat, Kiscimbora

Volt egyszer egy mesebeli kisfiú, Jancsikának hívták őt is, mint a legtöbb mesebeli kisfiút. Jó kisfiú volt meg rossz kisfiú, csöndes is volt, lármás is volt, akárcsak az igazi kisfiúk. Ennek a Mesebeli Jancsikának volt egy üveggolyója, de nem ám olyan üveggolyó, amilyen a te zsebedben van, meg néha az enyémben is! Jancsika üveggolyója igazi varázsgolyó volt: ha jól a tenyerébe szorította, s közben elmondta a varázsigét: „Hipp-hopp, az legyek, ami akarok!” – Mesebeli Jancsika nyomban átváltozott valamivé, amihez éppen kedve volt.

  • Bács Anett rajza
    Bács Anett rajza

Hol cinke képében röpdösött, hol mint vidám mókus ugrált a legmagasabb fák ágain, aztán beállt nyuszinak, őzikének, gyíknak, halacskának, amihez éppen kedve volt. Egy szép napon meg addig-addig szorongatta az üveggolyót, míg medveboccsá változott.
Mesebeli Jancsika most mint medvebocs ballagott a szamócás erdőben. Összetalálkozott az erdő legeslegöregebb medvéjével, s illedelmesen köszönt neki:
– Jó reggelt, Legöregebb Medve! Nem vagyok ám bocs, egy percig se hidd, én vagyok a Mesebeli Jancsika!
– Brummm… Hallottam ám rólad, te gyerek! Sok kalandodat emlegeti az erdő apraja-nagyja!
– Igazán? Ez nagyon kedves az erdő apraja-nagyjától! És mondd csak, Leg­öregebb Medve, arról is hallottál, hogy hétfőn cinke voltam, ide-oda szálltam, felhők között, csillagok közt jártam, de aztán megtámadott a Gonosz Sas?
– És hogyan menekültél meg a Gonosz Sastól, hova bújtál előle?
– Nem bújtam én sehová! Visszarepültem az én mesebeli anyukám mesebeli házacskájába, a házacska ablakán kopogtam, kinyílt az ablak, és én megint Mesebeli Jancsika voltam, akit nem bánthat a Gonosz Sas, mert vigyáz rá az anyukája.
– Brummm… – mondta a Legöregebb Medve. – Jó annak, akinek anyukája van. És amikor halacska voltál és a vizek mélyén jártál? Mesélj csak erről!
– Amikor halacska voltam és a vizek mélyén jártam, a folyóban aranyhomokot, a tengerben drágagyöngyös kagylót láttam. És egyszer hálóba akadtam. De nem ijedtem ám meg! A halászok hangosan dicsekedtek, hogy milyen szép halacska van a hálójukban, ezt meghallotta az én anyukám, odaszaladt, és az erős kezével széttépte a hálót, sírt is, nevetett is, és azt mondta: „Csakhogy ismét nálam vagy, Mesebeli Jancsika!”
– Brummm… – mondta a Legöregebb Medve. – Jó annak, akinek anyukája van!
– Jó bizony – mondta a medvebocs, azazhogy Mesebeli Jancsika. – Nekem a legjobb a világon, mert szállhatok a felhők között, hogy megszámoljam a csillagokat, lemerülhetek a mély vizekbe, hogy gyöngyöt halásszak, elmehetek akár a világ másik végébe is, nem félek, mert a mesebeli házacska ablakából mindig engem figyel az anyukám, mindig tudja, hol vagyok, mindig tudja, hogyan segítsen, ha bajban vagyok, és mindig megcsókol, ha hazamegyek a világ másik végéből.
– Brummm – mondta az erdő legeslegöregebb medvéje. – Jó, ha egy kisfiúnak varázsgolyója van, de a legeslegjobb mégiscsak az, hogy anyukája van.

Hozzászólások
Szavazás
Kire szavaz a május 26-i EP-választáson?










eredmények
szavazatok száma 532
szavazógép
2019-05-04: Színház az egész világ - Nagy B. Sándor:

Technológia, szerelem és elmúlás (Szent György-napi előadások)

A felnőtteknek szóló prózai színházi előadások között, akárcsak a bábelőadások esetében, négy igazi újdonságot kínált a szentgyörgyieknek a városnapok kulturális hete.
2019-05-04: Kiscimbora - :

A szófogadó fiú és a három zsák

Egy fiatalember, akinek apja meghalt, anyjával élt kettesben. Nagyon szegények voltak, az anyja ráadásul öreg is. Azon éltek, amit a fiú puskájával elejtett. Egy szép nap a fiú fogta a puskát és elment a bozótosba vadászni. De hiába leste a vadat, egy sem akadt a puska végére. Leült hát egy nagy fa alá és búnak adta a fejét. Úgy fájt a szíve az anyjáért, hogy a könnye is eleredt. Ekkor a fa tetejéről megszólalt valaki: