Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Gondot okoz a nyárfaszösz

2019. május 10., péntek, Magazin

Súlyos problémákat okoz a nyárfákról és fűzfákról hulló szösz Pekingben és Kína északi területein tavasszal, amit a város vezetése különböző intézkedésekkel próbál orvosolni – derül ki a CGTN kínai nemzetközi televízió híroldalán megjelent cikkből.

A vattaszerű magszőrt a nő­ivarú fák a meleg és száraz idő beálltakor kezdik hullatni, és a közhiedelem ezt a Kínában „tavaszi hónak” nevezett jelenséget teszi felelőssé az ebben az időben sokaknál jelentkező allergiás reakciókért, amelyeket azonban valójában nem maga a magszőr, hanem a beleragadó szennyeződés és pollen okoz. A nőivarú nyárfák és fűzfák ráadásul évente akár három kilogrammnyi magszőrt termelhetnek, a kínai főváros belső kerületeiben pedig – az ötödik körgyűrűn belül eső területen – 2018-as adatok szerint mintegy 284 ezer ilyen fa volt, vagyis egy évben összesen csaknem 850 tonnányi szösz repkedhet a levegőben Peking központjában. A tavasszal mindenhová beszökő fehér pamacsok azonban nem csupán az allergiától szenvedő embereknek okoznak gondot. A magszösz rendkívül gyúlékony, ráadásul gyorsan és nagy hőfokon ég, így ha egy nagyobb mennyiségben felgyűlt halom lángra kap például egy eldobott cigarettacsikk miatt, az pillanatok alatt súlyos tűzvészhez vezethet.

A „tavaszi hó” jelensége új keletű problémának számít Kínában. A nyárfák és fűzfák telepítését a kilencvenes években kezdték csak meg Pekingben és környékén. A fák telepítésére azért volt szükség, mert az 1960-as években a kínai fővárost az elsivatagosodás fenyegette, amely legszembetűnőbben a tavaszonként jelentkező homokviharokban nyilvánult meg. Az elsivatagosodás elleni intézkedésként milliószámra telepítették a gyorsan növő és igénytelen fűz- és nyárfákat. A lépés eredményesnek bizonyult, ugyanis a Pekingi Meteorológiai Obszervatórium adatai szerint az 1950-es évekkel összevetve 2010 utánra a homokviharos napok száma évi átlag 26-ról háromra csökkent. Szakértők emellett a fák a levegő tisztítása szempontjából betöltött nélkülözhetetlen szerepét is hangsúlyozzák.

Csang Csi-hsziang, a Pekingi Erdészeti Egyetem professzora a CGTN-nek elmondta: a szöszölés megfékezésének egyik módja, hogy ritkítják a nőivarú fákat, a másik pedig, hogy gátlószerekkel akadályozzák a magszőr termelődését, ez azonban csupán egy évre biztosítja a szösztelenséget. 2017-ben a főváros fái közül csaknem 400 ezret vetettek alá a gátlószeres beoltásnak. Létezik egy végleges megoldás is, amelynek során a nőivarú fákat hímivarú fák ágaival oltják be, ez azonban drága, így mind­össze nagyjából ezer fa esetében alkalmazták, amelyek különösen érzékenynek tekintett részeken helyezkednek el, például kórházak, iskolák környékén.

Csang rámutatott: Pekingben azért is okoz különösen nagy problémát a nagy mennyi­ségű magszösz, mert míg Európában a fűz- és nyárfákat elsősorban füves területekre ültetik, a kínai fővárosban a fák kemény borítású utak mentén sorakoznak, így nincs, ami megfogja a szállingózó szöszpamacsokat. Kína több intézkedéssel igyekszik orvosolni a helyzetet. 2015-ben Peking betiltotta a nőivarú fűz- és nyárfák telepítését, emellett 300 ezer hímivarú fa ültetését kezdte meg, 2018-ban pedig 667 hektárnyi városi zöldterület kialakításáról döntöttek annak érdekében, hogy legyen hol felszívódniuk a magszőröknek.

Hozzászólások
Szavazás
Kire szavaz a május 26-i EP-választáson?










eredmények
szavazatok száma 623
szavazógép
2019-05-10: Magazin - :

Böjte atya árvái a pápánál

A dévai Szent Ferenc Alapítvány által segített harminc lány és fiú vett részt Ferenc pápának a Szent Péter téren tartott szerdai általános audienciáján Böjte Csaba atya vezetésével, aki azt kérte a pápától, nyilvánítsa egyházi ünnepnapnak a június elsejei gyermeknapot, amikor idén az egyházfő éppen Csíksomlyón lesz.
2019-05-10: História - :

Ez történt 170 éve (Háromszék nem alkuszik)

Április 26.
Gábor Áron jelentése Csányi László főkormánybiztoshoz, amelyben közli a Kolozsváron felállítandó ágyúkészítő üzem feltételeit, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy ott az ágyúk előállítása lényegesen többe kerülne, mint Kézdivásárhelyen.
Borbáth László kapitány beadványt nyújtott be, amelyben kérte, hogy 120 fős erdővidéki lovas szabadcsapata kerüljön a honvédség állományába.