Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Szentekről, idiótákról és vétkezőkről lazán és magyarul

2019. május 11., szombat, Közélet

Aki teozófiai, netán teológiai előadásra számított, csalódnia kellett, ha csütörtök délután betért a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházba, ahol egy rendhagyó, de nem egyedi témájú kiadvány, a Nick Page angol szerző tollából született, A kereszténység majdnem tévedhetetlen története című könyv fordításával ismerkedhettek az érdeklődők. A fordítást végző sepsiszentgyörgyi születésű, jelenleg Kolozsváron élő Jakab-Benke Nándor filmkritikus, filmesztéta beszélgetőtársával, Kiss Bence rádiós műsorvezetővel alaposan körbejárta a csipkelődő, laza stílusban, de nem sértő szándékkal írt, elsősorban történelmi ismeretterjesztő művet és annak tíz hónapnyi munka után nyomdakésszé alakult magyar változatát.

  • Kiss Bence és Jakab-Benke Nándor. Fotó: Albert Levente
    Kiss Bence és Jakab-Benke Nándor. Fotó: Albert Levente

Azonnal adódik a kérdés, hogy egy Kolozsváron élő, nem mellékesen meggyőződéses ateista filmkritikust, filmesztétát mi késztet arra, hogy szabad idejét egy műfajilag elég nehezen besorolható „laikus történész” könyvének lefordítására áldozza. Kiss Bence felvetésére igen prózai, de egyben érdekes válasz érkezik Jakab-Benke Nándortól: nem ő talált rá Page-re, a fordítóvá válás kapcsán hozott döntésének nincs köze ehhez a könyvhöz. Az alapötlet Zágoni Balázstól ered, aki egy időben a Koinónia Kiadó igazgatójaként folyamatosan kereste a témákat, szerzőket, és Nagy-Britaniában eljutott Nick Page előadására. Ennek nyomán meg is vásárolta a könyv angol eredetijét, majd hazatérve, egyebek mellett az elfogultságot elkerülendő, nem akarta egyházi emberre bízni a fordítást. Elsőre maga is ódzkodott – egyház- és vallástörténeti munka lévén –, de nagyjából tíz oldal elolvasása után már tudta, hogy ő ezt le akarja fordítani – idézi fel Jakab-Benke Nándor, majd hozzáfűzi: a történelem mindig is vonzotta, csak nem feltétlenül úgy, ahogyan azt az iskolában megismerhette. Page könyve összefüggéseiben és egyben humorosan, olvasmányosan tárja elénk a történelmet – állítja a filmkritikus, aki éppen ezt hiányolta a klasszi­kus oktatásból.

Alaposan dokumentált a kényes témát sajátosan feszegető Nick Page-alkotás, teljes címén: A kereszténység majdnem tévedhetetlen története, avagy kétezer év szentekkel, vétkezőkkel, idiótákkal és Istentől ihletett bajkeverőkkel – nem véletlen tehát, hogy tíz hónapos munka eredménye az egyébként másod- és harmadállásban elkészített magyar nyelvű változat, az idő oroszlánrésze pedig kutakodással telt. Elsősorban a teológiai egyetemek irattára jöhetett szóba, rengeteg ókeresztény szöveg már digitálisan is létezik, de meg kell azokat találni – közben pedig kissé elvész az ember a történelemben, mivel nagyon izgalmas dolgokra bukkan, így pápákkal, keresztes hadjáratokkal, ereklyevadászattal vagy akár a modern kereszténységgel kapcsolatban is – részletezte Jakab-Benke Nándor. Ami a szöveget illeti, az angol eredetiben is végig jellemző a könnyed, játékos, egyben szúrós iróniával átitatott, szatirikus stílus, és egyebek mellett ebben rejlik a könyv egyik ereje: véresen komoly témát komolytalanul tálalni, de úgy, hogy az érték sem vész el. Rengeteg kultúrspecifikus részlettel találkozott a fordítás során, ami egy magyar olvasónak nem igazán tűnhetett viccesnek vagy egyáltalán érthetőnek, ezekre adaptálni kellett valamit – így lettek a walesiekből székelyek, némi lábjegyzeti magyarázattal –, de ide tartoznak a szójátékok is, amelyeket „be kellett helyettesíteni”.

Page kereszténységgel szembeni hozzáállása elég sok helyen tetten érthető, és ezt a fordítás során is igyekezett átadni. Előfordulhat, hogy az egyház csalhatatlanságában hívők nem kezelik könnyen Page szúrós iróniáját, de reményre ad okot, hogy nem volt rossz ötlet magyar nyelvre is átültetni, a végső változatot Adorján Kálmán református lelkész lektorálta, és részéről elmaradt a megbotránkozás. Csipkelődő, de nem bántó könyvet kap a kezébe az olvasó, amelynek nem célja az emberek hergelése, egy izgalmas történelmi olvasmányt, amely nem feltétlenül tudományos céllal íródott, de ami akár történelemórák tárgyát is képezhetné – összegezett Jakab-Benke Nándor, aki beszélgetőtársával több részletet is felolvasott kedvcsinálóként a több mint félezer oldalas kiadványból.

Hozzászólások
Szavazás
Kire szavaz a május 26-i EP-választáson?










eredmények
szavazatok száma 533
szavazógép
2019-05-11: Közélet - Fekete Réka:

Készülnek a Bolyai Nyári Akadémiára

A tapasztalati úton szerzett tudás, a tapasztalati oktatás átfogó témájával hirdette meg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége az idei Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA).
2019-05-11: Kármentő - László Zsuzsa:

Fogyatékosság

„A fogyatékosság hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás, amely számos egyéb akadályokkal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását” – írja a Wikipédia. Ugyanitt több minden megtalálható arról, hogy különböző korokban, társadalmakban hogyan viszonyultak vagy manapság hogyan viszonyulunk a fogyatékkal élőkhöz, de nem akarok senkit ezzel fárasztani, bárki utánaolvashat.