Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Washingtonban találkozott Donald Trump és Orbán Viktor

2019. május 14., kedd, Világfigyelő

Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök tegnap lapzárta előtt találkozott a washingtoni Fehér Házban. Az amerikai politikus az épület egyik bejáratánál személyesen fogadta a magyar kormányfőt, akivel kezet fogtak, üdvözölték a fotósokat, majd beléptek az épületbe, ahol megbeszélést, illetve sajtótájékoztatót tartottak.

  • Donald Trump fogadja Orbán Viktort. Fotó: Index.hu
    Donald Trump fogadja Orbán Viktort. Fotó: Index.hu

Orbán Viktor a protokoll szerint bejegyzést írt a vendégkönyvbe – írta tudósításában az Index.hu. Ezután következett a két vezető négyszemközti találkozója, majd pedig a magyar és az amerikai delegáció plenáris ülésen vett részt. A két vezető nem sokkal később az ovális irodában sajtónyilatkozatot tett az első megbeszélésük után. Trump azt mondta, hogy Orbán sok szempontból nagyszerű munkát végzett, biztonságban tartotta Magyarországot – írta az Index.hu.

 

Új fejezet nyílhat

Orbán kijelentette, nagyon büszkék arra, hogy sok magyar hozzájárult az Egyesült Államok rendkívüli fejlődéséhez. A várakozásai szerint erősíteni lehet majd a két ország stratégiai szövetségét, és globális politikai kérdéseket is meg akar beszélni. Szerinte sok kérdésben hasonló a megközelítésük: „Közösen lépünk fel az Egyesült Államokkal az illegális migráció és a terrorizmus elleni harcban” – mondta, és a keresztény közösségek megvédését is kiemelte. Erre Trump hozzátette, hogy nagyszerű munkát végzett a keresztény közösségek megvédésében.

Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni látogatása új fejezetet nyithat Magyarország számára, Magyarország amerikai barátai örülnek a találkozónak Donald Trump elnökkel – írta a The Washington Times című amerikai lap vasárnap. A publicisztika – amelyet April Foley, az Egyesült Államok korábbi magyarországi nagykövete jegyez – hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor kormányfő látogatása Magyarország egy évtizedig tartó magas szintű diplomáciai elszigetelésének végét jelenti. A korábbi nagykövet megállapította: Barack Obama elnök kormányzásának éveiben a közép- és kelet-európai országok joggal érezték úgy, hogy elhanyagolják őket, és miközben az Egyesült Államok arra tett erőfeszítéseket, hogy újragondolja kapcsolatait Oroszországgal, felülírta azokat a régi barátságokat, amelyeket Európa peremén ápolt. „Az Egyesült Államok beavatkozott Magyarország belügyeibe, és bírálata mély sebet ejtett a kétoldalú kapcsolatokon” – emelte ki April Foley.

A korábbi diplomata utalt arra: nem egyszer hallott a magyaroktól arról, hogy gyakorlatilag lehetetlen magas szintű találkozókat lebonyolítani a Fehér Házban, a Nemzetbiztonsági Tanácsban vagy a külügyminisztériumban. Megállapította: ezt nehezen lehet okos amerikai diplomáciának nevezni, kiváltképp akkor, amikor egy újjáéledő Oroszország berontott kelet-európai államokba, valamint Kína és Oroszország elözönlötte a térséget, és ez válasz nélkül maradt.

April Foley hangsúlyozta: a Trump-adminisztrációnak igaza volt, amikor felhagyott az Oroszországgal kapcsolatos korábbi amerikai politikával, újragondolta az Egyesült Államok viszonyát Magyarországgal és a térséggel, valamint komolyan vette a nagyhatalmi versengést. Mike Pompeo külügyminiszter bátor vezetésére volt szükség a szakításhoz a csaknem egy évtizedig tartó kudarcos külpolitikával – vélekedett. „És szükség volt egy maroknyi éles szemű és intellektuálisan komoly, a térséget nagyon jól ismerő emberre is ahhoz, hogy megjavuljon a viszony Amerika néhány döntő, de törékeny szövetségesével” – tette hozzá April Foley. A politikai elmozdulást a korábbi nagykövet időszerűnek tartja. Részben Oroszországnak még a szovjet időkből eredő energetikai dominanciája és tolakodó propagandája, részben pedig Kína agresszív beruházásai miatt – fogalmazott. Szerinte ugyanis mindezek következtében az Egyesült Államok befolyása egyre gyengül abban a térségben, amely az atlanti politika bástyája volt, és amelynek országai húsz éve csatlakoztak a NATO-hoz.

 

Amerika-pártiak a közép-európaiak

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok még a közép-európai átlagnál is sokkal inkább Amerika-pártiak. Az intézet tegnap juttatta el az MTI-hez 12 közép-európai országban, illetve régióban készített közvélemény-kutatásának eredményét. Ez azt mutatja, hogy a régióban lakók többsége (54 százalék) jó véleménnyel van az Egyesült Államokról, kevesebben (40 százalék) nyilatkoztak ennek ellenkezőjéről. A magyarok körében még ennél is nagyobb az ország támogatottsága, tízből hatan (59 százalék) gondolnak pozitívan az Egyesült Államokra, és mindössze minden ötödik magyar (22 százalék) negatívan. Magyarországon – mint kiemelték – egyértelmű többségben van az Amerika-párti álláspont. Nincs olyan jelentős társadalmi csoport – legyen az akár demográfiai, szociológiai vagy politikai –, amelyen belül többségben lennének az Amerikáról rossz véleménnyel bírók.

Az összegzés szerint Közép-Európán belül a románok (79 százalék), valamint a V4-tagállamok a legelkötelezettebbek az Egyesült Államok mellett. Arra a kérdésre, hogy inkább jó vagy inkább rossz véleménye van az országról, a lengyelek 66 százaléka, a csehek 62 százaléka és a magyarok 59 százaléka adott Amerika-párti válaszokat. Érdekességként megjegyezték: csupán az osztrákok (59 százalék), a szlovének (60 százalék) és a szerbek (61 százalék) esetében volt többségben azok aránya, akik rossz véleménnyel vannak Amerikáról.

Hozzászólások
Szavazás
Kire szavaz a május 26-i EP-választáson?










eredmények
szavazatok száma 532
szavazógép
2019-05-14: Belföld - :

Hírsaláta

ÜLDÖZIK A SZOCDEMEKET? Lassan sehova sem mehet az SZDP vezérkara: miután Kolozsváron és Aradon valósággal üldözték a tüntetők Viorica Dăncilă kormányfőt és csapatát, Temesvárra pedig már be sem mertek menni, szombaton Galacon sem várták tárt karokkal, hiába volt ott vele Liviu Dragnea pártelnök is.
2019-05-14: Világfigyelő - :

Salvini: belpolitikai népszavazás

Belpolitikai népszavazásnak nevezte Matteo Salvini, az olasz kormánypárt, a Liga vezetője az európai parlamenti választást, hangsúlyozva, hogy az olaszoknak élet és halál, múlt és jövő, a szabad Európa és egy iszlamista állam között kell választaniuk május 26-án.