Sürgős javításra szorulnak a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonában lévő tömbházak, mivel több ingatlan tetőszerkezete előrehaladottan leromlott állapotban van – egyebek mellett erre a következtetésre jutottak a nagyjából egy hete lezajlott lakossági fórumon, melyet a Sepsi Helyi Akciócsoport szervezett. A városháza illetékesei egy piknikkel egybekötött környezetszépítő kalákát is szerveznek most szombaton az ott lakók számára a közösség összetartozásának erősítése végett.
Tóth-Birtan Csaba alpolgármester érdeklődésünkre kifejtette: az újabb találkozón (Szépmezőn ez már a második ilyen esemény volt az akciócsoport szervezésében, a tervek szerint havonta szerveznek ilyent a felzárkóztatásra váró, a projektben érintett városi övezetekben) újra elővették a korábban már vázolt problémákat. Ezek közül az egyik legégetőbbnek a tömbházak tetőszerkezetének rendbetétele bizonyult. Az alpolgármester szerint az önkormányzat saját vállalatával, a Sepsi Útépítő Kft. embereivel felmérette az tetőszerkezetek állapotát. Több esetben is nagyon leromlott – többéves ázás miatt már életveszélyessé vált – részeket találtak.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy a hátrányos helyzetű övezeteknek szánt kétpillérű (infrastrukturális fejlesztések és szociális beavatkozások) uniós pályázati lehetőséget használják ki a tömbházak rendbetételére, de a vizsgálat után világossá vált, a tetőszerkezetek rendbetételével nem várhatnak. Emellett más gondok is adódtak, többek közt az, hogy a szépmezői tömbházakban lévő lakrészek nem minősülnek szociális lakásoknak, így elég körülményes forrásokhoz jutni a felújításukhoz. Az említett pályázatban szerepel ugyan a lakhatási körülmények javítása mint támogatandó beavatkozási lehetőség, és ideillő helyzetben vannak a szépmezői tömbházak, de ehhez a lakásoknak szociális lakás besorolással kellene rendelkezniük, ami több oknál fogva sem megvalósítható – magyarázta az elöljáró. A tetőszerkezetek állapota kizárja azt, hogy éveket várjanak, amíg a finanszírozást jóváhagyják, majd lebonyolítják a kötelező közbeszerzési eljárást, ezért döntöttek a sürgősségi beavatkozás mellett.
Tóth-Birtan Csaba azt is elmondta: a másik fő akadály a lakótelep sajátos vagyoni helyzetéből adódik. Az ingatlanok azt követően kerültek az önkormányzat tulajdonába, hogy az egykori állami gazdaság vagyontárgyait körülményesen ugyan, de átvette 2008-ban a város. A szépmezői ingatlanok az egykori állami gazdaság munkásszállásai, szolgálati lakásai voltak. Az átvételt követően lakói javarészt maradtak, és jelenleg is jelképes bért fizetnek a városnak. Néhány lakást meg is vásároltak a bennük lakók, így ezek végképp kikerültek az önkormányzat hatásköréből. Elviekben minden lakás eladó, de lakóik nem igazán mutatnak hajlandóságot megvásárlásukra. Tóth-Birtan Csaba szerint felemás a helyzet, mivel az ingatlanok – a lakók által megvásárolt lakások kivételével – az önkormányzati magántulajdon részei, ezért a karbantartási költségek oroszlánrésze a várost terheli, viszont szociális jellegűnek nem lehet besorolni őket (a lakók egy része ráadásul nem is lenne jogosult szociális lakásra), ezért a korszerűsítésük is körülményesebb. Például hőszigetelésre sem nyújthatnak be pályázatot, mivel az önkormányzat magántulajdonára ilyen jellegű támogatást nem lehet kérni. A lakók részéről pedig valahol érthető az a hozzáállás, hogy a gazda, azaz a város gondoskodjon az ingatlanokról.
Tóth-Birtan Csaba továbbá azt is elmondta, a szépmezői lakótelep kapcsán az is probléma, hogy nem lehet lakóközösségről beszélni, ezért próbálnak olyan programokat kitalálni, amelyek a közösség kiépítését segítik. Ezen ötlet mentén hirdettek most szombatra kalákát, amelyet piknik követ. A kaláka során a tömbházak környékét takarítják, illetve a zöldövezeteket hozzák rendbe, utóbbi célra a városi kertészet biztosít eszközöket, növényeket.
