A sepsiszentgyörgyi Vártemplom felújítását akadályozó döntéseket hoztak a román hatóságok. Olyannyira, hogy az ügyben folyó per tárgyalását 2021. március 12-ére írták ki, miközben az európai uniós pályázatokat 2020-ig el kell bírálni. Az esetről a helyszínen tájékoztatott Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Hegedüs Csilla műemlékvédelmi szakember, európai parlamenti képviselőjelölt.
A házigazda Bucsi Zsolt Tamás lelkipásztor Mózes 5. könyvéből vett igével köszöntötte a vendégeket: „nézd meg a saját szemeddel”. És meg is tekintették a feltúrt templomot. Ugyanis a felújítás előtt régészeti feltárást végeztek. Magának a munkálatnak nem foghatnak neki, mert folyik a per. Azaz áll.
Az egyházközség pályázatot nyújtott be a központi fejlesztési régió gyulafehérvári ügynökségéhez a Regionális Operatív Program keretében. Az 1,5 millió euró értékű pályázat a teljes műemlékegyüttes felújítását tartalmazza. A templomon kívül a várfal, a bástya, az ún. német iskola, a harangozói lakás, a torony, továbbá a ravatalozóház és a területen levő utak rendbetétele is szerepel a tervben. Miután értesítették az egyházközséget, hogy 85 pontot ér a pályázata, tehát támogatásra jogosult, egy bukaresti bizottság úgy döntött, hogy nem támogatja a tervet. Azt a kifogást emelték, hogy a harangozói lakás felújítását nem támogathatja az unió. A döntést megtámadták a Brassói Táblabírságon, alapfokon nyertek. A régiófejlesztési ügynökség és az európai alapok minisztériuma fellebbezett, s a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék 2021-re halasztotta a tárgyalást.
Antal Árpád kiemelte, a Vártemplom Sepsiszentgyörgy legfontosabb műemlék épülete, amelyet mindenképpen felújítanak, de inkább tennék ezt uniós alapokból, mint az adóból befolyó összegekből, mert azt másra is fordíthatják. „Ennek a döntésnek az az üzenete, hogy akkor adnak nekünk igazat, amikor már nem érünk vele semmit” – mondotta a polgármester. Megpróbálják ezt az időpontot előbbre hozatni, s ha nem sikerül, magyarországi támogatással és önkormányzati hozzájárulással végzik el a feladatot. Antal Árpád jelezte, ismét megtapasztalhattuk, mekkora bürokrácia és fejetlenség jellemzi a román államigazgatást. A pénzt nem észszerűen osztják el, hisz vannak olyan régiók, ahol sokkal kevesebb a műemlék, s mégis sokkal több pénzt kaptak műemlék-felújításra.
Megállapításához Hegedüs Csilla is csatlakozott. Elmondta, miközben a Kárpátokon kívül a mai napig nem tudják teljes mértékben felhasználni a műemlékekre szánt pénzeket, Erdélyben, ahol a legtöbb műemlék található, nem jut pénz ezek megmentésére. „Messze jobb gazdái vagyunk épített örökségünknek, mint a többségiek, hiszen ezek számunkra nemcsak falak, hanem ezeréves ittlétünk bizonyítékai, építkezési kultúránk lenyomatai” – tette hozzá. Közölte, az Európai Unió eddig 168 millió eurót költött erdélyi magyar műemlékek felújítására, annyit, amennyit Románia, amióta létezik, nem fordított azokra. Arra is kitért, hogy az úzvölgyi hadi temető is kulturális örökségünk része. Az uniónak kötelessége a kulturális örökséget védeni, ugyanúgy, mint szimbólumainkat, anyanyelvünket, tulajdonjogunkat. Itt a visszaállamosított Székely Mikó Kollégium helyzetét is említette. Azért is kell erdélyi magyar képviselet az Európai Parlamentben, hogy hallatni tudjuk hangunkat, harcolni tudjunk a román állami jogtiprás ellen – összegzett a képviselőjelölt.
