A 15 térségbeli ország parlamenti csúcstalálkozóját negyedik alkalommal hívták össze a lengyel fővárosban. Idén az 1989. június 4-i első, részben szabad lengyel parlamenti választások és a rendszerváltás kezdetének 30. évfordulója adott alkalmat a találkozó megrendezéséhez. A konferencián ezért részt vesznek az egykori antikommunista ellenzék képviselői is. Magyarországot Pákh Tibor, Szalai Attila, Wittner Mária és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke képviseli.

Kövér László felszólalásában figyelmeztetett: védekezni kell azzal szemben, hogy Európában egyes politikai erők és a mögöttük álló erőcsoportok ma „ugyanolyan erőszakos népboldogító politikát kívánnak folytatni, immáron a totalitárius vonásokat mutató liberalizmus nevében”, mint országainkban annak idején tették a szocializmus építésének jegyében. A kommunizmus iránt nosztalgiát mutató liberális elit ma, a tömegmanipuláció eszközeivel élve, a politikai korrektség jegyében elnyomja a gondolat- és véleményszabadságot. Erkölcsi kétségeket ébreszt, hogy „a kommunizmus Marx által elszabadított szelleme” a mai európai politikai vezető réteg jelentős része számára nem egy pusztító rémet jelent, csupán egy izgalmas ifjúkori szellemi kalandot, amelyre ma is nosztalgiá­val emlékeznek.

Szerinte a liberális elit új osztályharcot folytat „újabb és újabb, elnyomottnak definiált kisebbségi csoportok és szubkultúrák virtuális felszabadítására”, felhasználva „a nyílt erőszak eszközeinél ezerszerte hatékonyabb tömegmanipulációs módszereket”, bomlasztva ezzel „a bennünket megtartó közösségeinket, a családot, az egyházat, a nemzetet”. „Valaha Moszkvából, most egyesek Brüsszelből akarják megmondani nekünk, hogy mi a helyes, haladó viselkedés” – fejtegette Kövér.