Ő maga nyolc ló tulajdonosa, s ami ennél fontosabb, mind a három fia paripa-közeli életet él, folytatja azt, ami lassan családi örökséggé válik Papéknál: azaz, együtt létezni a lóval. Akármilyen világ volt, nálunk hagyományosan volt ló, anélkül nem tudtunk élni, fűzi hozzá a negyvenkilenc éves férfi, kinek gyermekei szintén lóháton nevelkedtek. Így nem csoda, hogy egyazon vasárnap, míg egyikük — Mihály — a sepsiszentkirályi országos versenyen próbál szerencsét, addig a másik kettő — József és Lehel — a gidófalvi fogathajtó versenyen ügyeskedik, meg is nyeri azt. Pap Géza, aki most már csak szemlélő, és felvevőkamerával örökíti meg a helybeliek lovas próbálkozásait, azt is elmeséli: a hintó saját műve, a hám is az, mert ő azt szereti, ha a saját kalapjával köszönhet...