VisszajelzésMiért fontos szelektíven gyűjteni?

2019. július 5., péntek, Nyílttér

A szelektív gyűjtés kötelezettségére három ok van: a természet megóvása, az erre kötelező törvények, valamint a csillagászati mértékű drágítás megelőzése.
A Háromszék június 28-i számában Ancu Mária olvasó azt fejti ki, hogy neki sajnálatos módon alig van műanyag-, üveg-, fém- vagy papírhulladéka, így nincs szelektív hulladéka sem. A probléma az ő megfogalmazásában az, hogy szemetelésre kényszeríti a Tega által alkalmazott szelektív gyűjtési stratégia.

Elsősorban azt szeretnénk leszögezni, hogy a Tega senkit nem szeretne megalázni, azon vagyunk, hogy egy bizonytalan jogszabályokkal, intézkedésekkel nehezített környezetben rendet és tisztaságot tartsunk erőnk, lehetőségeink szerint, lehetőleg a lakókkal együttműködve.

A szelektív gyűjtésre felsorolt három okot részleteznénk. A környezet tisztán tartása mindenkinek érdeke, valószínűleg jóérzésű ember ezt nem ellenzi. A hogyan már kissé nehezebb. Három kategóriájú hulladék létezik: biológiailag lebomló (minden, amit sokan komposztálnak, tehát növényi eredetűek, mint a zöldségek és gyümölcsök héja, fű, ágacskák, valamint a romlott élelmiszerek), a második az újrahasznosítható, gyakran szelektívnek emlegetett anyagok (minden nejlonfólia, műanyag, PET-palack, üveg, papír, alumínium és egyéb fém) és a vegyes hulladék – ami az előző kategóriákba nem sorolható be, magyarán nem lehet új dolgok készítésére alapanyagnak sem használni. Ezek kerülnek lerakóra – gyakorlatilag egy szigetelt „szemétdomb”-ra.

Miért kell mégis szelektíven gyűjteni, ha ez bonyolult?

Amikor Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, szerződésben kötelezte magát arra, hogy 2021-ig minden megtermelt hulladékának felét újrahasznosítja. Ez azt jelenti, hogy 1 tonna szemétből 500 kiló újrahasznosítható anyag vagy biológiailag lebomló kell hogy legyen. Ha ezt teljesítjük, minden rendben. Ha nem, akkor jön az „infringement”, amit magyarul kötelezettségszegési eljárásnak hívunk. Ez eurómilliókra rúgó pénzbírság. Az EU komolyan gondolja, Brassó megye például óriási összegeket fizet, mert nem zárták be a régi szemétdombokat, nem EU-szabályoknak megfelelően gyűjtenek, mint mi itt, Kovászna megyében.

Jövő évig tehát a jelenlegi 43 százalékos szelektív gyűjtésben el kell érnünk az 50 százalékot, ellenkező esetben büntetést szabnak ki. Ezt azonban a lakóknak kell megfizetniük, azoknak, akik a szemetet termelik. A Tega jelenleg a legolcsóbb szolgáltatások közé tartozik: olcsóbb a telefonnál, kábeltévénél, víznél. Ha nem teljesítjük a kitűzött célt, akkor könnyen lehet, hogy jövőre nem a drágulások mértékéhez igazodó 2–3 lejes áremelésről beszélünk, hanem 20–30 lejről, amit mi mindenképp szeretnénk elkerülni.

Mi köze mindehhez a kedves olvasónak, ha ő majdnem vagy egyáltalán nem termel szemetet?

Azt kell mondanunk, hogy neki alig van köze. A baj másutt van. Lehet, hogy ő nem vásárol a boltban kenyeret, amelyet zacskóban visz haza, vagy tojást, amelyet szintén zacskóban vagy dobozban adnak, nejlonba csomagolt felvágottat, sajtot, tejet, élelmiszert általában, mert kemény munkával megtermeli. 72 éves hölgy szavát ismételten nem akarjuk kétségbe vonni. A baj tehát nem nála van, hanem a legtöbb embernél. Mert a legtöbben vásárolunk becsomagolt ételt-italt, márpedig az szelektív hulladékba van csomagolva. A vécépapír után is marad hulladék, a karton a közepéről, vagy az a fehér papír, amellyel a tekercs elejét leragasztják, a csomagoltról ne is beszéljünk. De a sampont, tusfürdőt, szappant, mosószert sem kézben visszük haza. Nagyon nehéz hulladék nélkül meglenni – pedig a fentiek alapján jó lenne. A hölgynek igaza van, egy pillepalack miatt egy 80 literes zsákot kitenni pazarlás. Mi is így látjuk, viszont van egy bökkenő.

A baj az, hogy a törvény kötelez. Mindenkit. Szelektíven kell gyűjteni. Arra van lehetőség, hogy kedvezményt adjunk azoknak, akik ezt betartják. A számlát kedvezményesen állítjuk ki, és ha valaki nem tesz ki szelektív hulladékot, ezt a kedvezményt megvonjuk. A különbözetet utólagosan kell kifizetni – ez volna az a bizonyos büntetés, bár lénye­gében nem az. Az olyan esetek, mint ezé a hölgyé, akinek egy flakonja van csupán két hét alatt, amelyet újra lehet hasznosítani, rendkívül ritkák. Szabályainkat úgy kell alakítanunk, hogy mindenkit szelektív gyűjtésre ösztönözzünk. Több tízezer ügyfelünk rengeteg újrahasznosítható anyagot gyűjt külön, ami pozitívum. Sokan változtattak régi szokásaikon, és ez hatalmas dolog. Az 50 százalékos szelektív arányt azonban csak ilyen változásokkal tudjuk elérni, s megúszni a csillagászati mértékű drágítást. Ebben a helyzetben valóban nem tudunk egyebet tenni, mint elnézést kérni azoktól, akik valóban mintapolgárok, és nem termelnek szemetet. Minden irónia nélkül, komolyan reméljük: egyszer mindannyian ebben a szerencsés helyzetben leszünk mint társadalom.

Tega Rt., sajtóiroda

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 722
szavazógép
2019-07-05: Nyílttér - :

A cserkészet dicsérete

Érdeklődéssel olvastam a brazíliai magyar cserkészekről a Háromszék június 20-ai számában. Nyári vakáció idején nem árt többet foglalkozni a huszadik század egyik nagy hatású ifjúsági mozgalmával, amelynek alapítója, Robert Baden-Powell tábornok 1907-ben a dél-angliai Brownsea szigetén szervezte meg az első cserkésztábort.
2019-07-05: Magazin - :

Dokumentumfilm a bukovinai székelyekről

Maroknyi székely címmel újabb dokumentumfilm készül a bukovinai székelyek történetéről Bonyhádon; a film bemutatja a népcsoport kényszerű vándorlását Madéfalvától a Dél-Dunántúlig, és megszólaltatja az 1944-es Magyarországra menekülés még élő résztvevőit.