Eredménytelenül végződött a Hargita és Bákó megye határvitájában egyeztetni próbáló vegyes bizottság tegnapi ülése Gyimesbükkön. A két megye prefektusa által összehívott és az érintett települési és megyei önkormányzatok elöljáróinak, illetve a két megye kataszteri hivatalainak részvételével tartott ülésen csak olyan jegyzőkönyv született, amely az össze nem egyeztethető álláspontokat tartalmazza.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a tanácskozás után elmondta: az eredménytelen egyeztetés után immár el lehet indítani azokat a pereket, amelyek végén a bíróság döntheti el, hogy hol húzódik a székelyföldi és moldvai települések közötti határ. A bíróság dönthet az úzvölgyi katonatemető hovatartozásáról is. Borboly szerint Bákó megye települései összesen mintegy százezer hektárnyi, többnyire erdős részt csíptek le az egykor Székelyföldhöz tartozó területekből, ez azonban jobbára a megyék 1968-as kijelölése előtt történt. A politikus emiatt úgy véli, hogy elsősorban azoknak a területeknek a visszaszerzéséért indíthatnak jó eséllyel pereket, amelyeket a kommunista megyésítési törvény is Hargita megyéhez sorolt. Megjegyezte: Csíkszentmárton, Pálfalva, Szépvíz, Csíkszentgyörgy településeknek van határvitájuk a moldvai szomszédokkal, a hangsúly pedig a törvény által csíki községek részeiként megjelölt Úzvölgye és Csobányos településekre esik.
Az elöljáró kijelentette: a gyimesbükki egyeztetésen Jean-Adrian Andrei prefektus Hargita megye érdekét képviselte, és ragaszkodott az 1968-as megyésítési törvény által ide sorolt területek megőrzéséhez. A kataszteri hivatal képviselője ellenben teljesen felkészületlenül vett részt a megbeszélésen – mondotta. Hozzátette: a prefektussal csak abban nem értenek egyet, hogy az önkormányzat törvényértelmezése szerint a prefektusnak kellene pereskednie a Hargita megyei települések határáért, a prefektus szerint azonban a pereskedés az önkormányzatokra hárul. Amikor írásban is megkapják Jean-Adrian Andrei erre vonatkozó álláspontját, az önkormányzatok elindítják a pereket a Bákó megyei szomszédjaik ellen a lecsípett területek visszaszerzéséért, és a perekbe a Hargita megyei önkormányzat is beszáll.
A székelyföldi megyék keleti határainak kérdése azért került a figyelem középpontjába, mert Dormánfalva önkormányzata márciusban saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi első világháborús katonatemetőt, noha a sírkert az elnéptelenedett Úzvölgye település része, amelyet a megyésítési törvény Csíkszentmárton község részeként tüntet fel.
A külügyminiszterek is tárgyaltak
A szlovákiai Csorba-tó mellett, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet informális külügyminiszteri találkozójának alkalmával folytatott tárgyalásokat tegnap Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter román kollágájával, Teodor Meleşcanuval.
Szijjártó Péter megerősítette: Magyarország továbbra is arra törekedne, hogy „a két ország kapcsolatrendszere visszatérjen a kölcsönös tisztelet és a pozitív dinamika talajára”, mert ez lenne a jobb mind Magyarországnak, mind Romániának, de mindenekelőtt az erdélyi és a székelyföldi magyarságnak. A magyar külügyminiszter román kollégája segítségét kérte abban, hogy az úzvölgyi katonai temetőről szóló szakértői egyeztetések folytatódjanak, és még júliusban kerüljön sor a két szakértői csapat helyszíni szemléjére. A nemrégiben elfogadott új közigazgatási kódexszel kapcsolatban Szijjártó azt kérte, hogy a törvénybe kerüljön vissza az erdélyi magyaroknak az a korábbi szerzett joga, hogy ha 20 százalék alá csökken egy adott területen a kisebbségi arány, akkor is illessék meg az anyanyelvi használati jogok. Végezetül Szijjártó Péter arra kérte Teodor Meleşcanut: a romániai bíróságok fejezzék be azt a gyakorlatukat, hogy több millió forintos bírságokat szabnak ki magyar tisztségviselőkre anyanyelv- és szimbólumhasználat miatt.
Teodor Meleşcanu arra kérte Szijjártó Pétert, hogy a budapesti hivatalosságok „visszafogottságról” tegyenek bizonyságot nyilatkozataik során, ugyanis az utóbbi időben a magyar–román párbeszédet mesterséges módon feszültté tették. Meleşcanu kifejtette, hogy minden helyzetben csakis a nyílt és pragmatikus, az európai, euroatlanti értékekkel, valamint a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerséggel összhangban levő kommunikáció vezethet megoldáshoz.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
