Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

ÚzvölgyeBíróság dönt a megyehatárról

2019. július 10., szerda, Belföld

Eredménytelenül végződött a Hargita és Bákó megye határvitájában egyeztetni próbáló vegyes bizottság tegnapi ülése Gyimesbükkön. A két megye prefektusa által összehívott és az érintett települési és megyei önkormányzatok elöljáróinak, illetve a két megye kataszteri hivatalainak részvételével tartott ülésen csak olyan jegyzőkönyv született, amely az össze nem egyeztethető álláspontokat tartalmazza.

  • Fotó: Erdélyi Napló
    Fotó: Erdélyi Napló

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a tanácskozás után elmondta: az eredménytelen egyeztetés után immár el lehet indítani azokat a pereket, amelyek végén a bíróság döntheti el, hogy hol húzódik a székelyföldi és moldvai települések közötti határ. A bíróság dönthet az úzvölgyi katonatemető hovatartozásáról is. Borboly szerint Bákó megye települései összesen mintegy százezer hektárnyi, többnyire erdős részt csíptek le az egykor Székelyföldhöz tartozó területekből, ez azonban jobbára a megyék 1968-as kijelölése előtt történt. A politikus emiatt úgy véli, hogy elsősorban azoknak a területeknek a visszaszerzéséért indíthatnak jó eséllyel pereket, amelyeket a kommunista megyésítési törvény is Hargita megyéhez sorolt. Megjegyezte: Csíkszentmárton, Pálfalva, Szépvíz, Csíkszentgyörgy településeknek van határvitájuk a moldvai szomszédokkal, a hangsúly pedig a törvény által csíki községek részeiként megjelölt Úzvölgye és Csobányos településekre esik.

Az elöljáró kijelentette: a gyimesbükki egyeztetésen Jean-Adrian Andrei prefektus Hargita megye érdekét képviselte, és ragaszkodott az 1968-as megyésítési törvény által ide sorolt területek megőrzéséhez. A kataszteri hivatal képviselője ellenben teljesen felkészületlenül vett részt a megbeszélésen – mondotta. Hozzátette: a prefektussal csak abban nem értenek egyet, hogy az önkormányzat törvényértelmezése szerint a prefektusnak kellene pereskednie a Hargita megyei települések határáért, a prefektus szerint azonban a pereskedés az önkormányzatokra hárul. Amikor írásban is megkapják Jean-Adrian Andrei erre vonatkozó álláspontját, az önkormányzatok elindítják a pereket a Bákó megyei szomszédjaik ellen a lecsípett területek visszaszerzéséért, és a perekbe a Hargita megyei önkormányzat is beszáll.

A székelyföldi megyék keleti határainak kérdése azért került a figyelem középpontjába, mert Dormánfalva önkormányzata márciusban saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi első világháborús katonatemetőt, noha a sírkert az elnéptelenedett Úzvölgye település része, amelyet a megyésítési törvény Csíkszentmárton község részeként tüntet fel.


A külügyminiszterek is tárgyaltak

A szlovákiai Csorba-tó mellett, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet informális külügyminiszteri találkozójának alkalmával folytatott tárgyalásokat tegnap Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter román kollágájával, Teodor Meleşcanuval.

Szijjártó Péter megerősítette: Magyarország továbbra is arra törekedne, hogy „a két ország kapcsolatrendszere visszatérjen a kölcsönös tisztelet és a pozitív dinamika talajára”, mert ez lenne a jobb mind Magyarországnak, mind Romániának, de mindenekelőtt az erdélyi és a székelyföldi magyarságnak. A magyar külügyminiszter román kollégája segítségét kérte abban, hogy az úzvölgyi katonai temetőről szóló szakértői egyeztetések folytatódjanak, és még júliusban kerüljön sor a két szakértői csapat helyszíni szemléjére. A nemrégiben elfogadott új közigazgatási kódexszel kapcsolatban Szijjártó azt kérte, hogy a törvénybe kerüljön vissza az erdélyi magyaroknak az a korábbi szerzett joga, hogy ha 20 százalék alá csökken egy adott területen a kisebbségi arány, akkor is illessék meg az anyanyelvi használati jogok. Végezetül Szijjártó Péter arra kérte Teodor Meleşcanut: a romániai bíróságok fejezzék be azt a gyakorlatukat, hogy több millió forintos bírságokat szabnak ki magyar tisztségviselőkre anyanyelv- és szimbólumhasználat miatt.

Teodor Meleşcanu arra kérte Szijjártó Pétert, hogy a budapesti hivatalosságok „visszafogottságról” tegyenek bizonyságot nyilatkozataik során, ugyanis az utóbbi időben a magyar–román párbeszédet mesterséges módon feszültté tették. Meleşcanu kifejtette, hogy minden helyzetben csakis a nyílt és pragmatikus, az európai, euroatlanti értékekkel, valamint a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerséggel összhangban levő kommunikáció vezethet megoldáshoz.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint ki nyeri meg az idei elnökválasztást?









eredmények
szavazatok száma 726
szavazógép
2019-07-10: Belföld - :

Novemberben lesz az elnökválasztás

November 10-én tartják az elnökválasztást Romániában, ha pedig akkor egyetlen jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével. Az erről szóló határozatot – az állandó választási hatóság javaslatára – tegnap fogadta el a kormány. Az alkotmány csak az elnöki mandátum ötéves időtartamáról és kezdetének időpontjáról rendelkezik, az elnökválasztás időzítéséről nem. A novemberben megválasztandó államfő december 21-én lép hivatalba, ekkor jár le ugyanis a tisztségben lévő elnök ötéves mandátuma.
2019-07-10: Belföld - :

Elmarasztalták Romániát

Románia kevés intézkedést hozott a törvényhozók, bírák és ügyészek korrupciójának megakadályozására, és nem adott megnyugtató választ az igazságszolgáltatás vitatott reformjával kapcsolatos aggályokra – állapította meg az Európa Tanács (ET) korrupcióellenes testülete (GRECO) Romániáról szóló, tegnap közzétett jelentésében.