A kettőt már csak azért sem lehet szétválasztani, mert így alakul ez nyáridőben az Olt menti, Sepsiszentgyörgyhöz tartozó településen. „Inkább falu vagyunk” – mondták a falunapra komótosan gyülekező helybeliek. „Tudja, ez úgy van, hogy mi sem tudunk meglenni a város nélkül, de az sem nélkülünk. Már nagyapáink is, a városbeliek is a piacról éltek, és ez ma is így van. Most abbahagytuk a takarást-aratást, és falunapra jöttünk.”
Nem csak a falunap megfelelő szervezése feladata egy falufelelősnek – mondja Vaszi Etelka, hisz sokszor kérdezik Kilyénben, hogy mit is csinál egy falufelelős. Pedig láthatja mindenki, hogy ennek a kis településnek a tisztán tartását nem szerződéses alapon dolgozó utcaseprők végzik, hanem kilenc helybeli, aki szociális segélyt kap a városi tanácstól. Utcákra osztva végzik munkájukat, és a Tega minden csütörtökön elszállítja az általuk összeszedett szemetet. Meghatározott órát kell dolgoznia egy személynek, amelyért, ha elvégezte, havonta 140 lej üti a markát, kapnak fapénzsegélyt, alkalomadtán segélycsomagot is és ingyenes betegbiztosítást.
„A nyilvántartásért én felelek, nem mondom, hogy nem kell biztatni őket, de elvégzik feladatukat” – részletezte Vaszi Etelka. „Benzinnel működő kaszagépünk van, a közterületeken ezzel tüntetik el a gazt. Szociális ellátottjainkról nem feledkezik meg a Vöröskereszt, ajándékcsomagokkal is segíti őket, és idén hat gyereket vittek el Csernátonba táborba, hihetetlen, hogy gyerekeiknek mekkora öröm volt” – mondotta.
A falufelelős elmondta, hogy sokat segíti Kilyént a városvezetés és a Kónya Ádám Művelődési Ház, ahová tartoznak. Működik a faluban az ivóvíz- és szennyvízhálózat, utóbb olyan tanácsi határozat is született, amely szerint még ebben az évben minden személy köteles lesz rácsatlakozni a szennyvízelvezető rendszerre. Lapunkban is szerepelt, hogy a falu belső utcáin eső után felgyűl a víz, ezt, bár csak részben, de sikerült orvosolni. A polgármesteri hivatal munkáscsoportja erőgéppel lemélyítette a vizesárkokat, és kavicsot is küldött a leromlott, kátyús utcarészek feljavítására, amelyet ugyancsak gépi erővel simítottak el. Télvíz idején kicserélték a hibás aknafedeleket, nemrég kitakarították azt az eltömődött kicsi patakárkot, amely a város irányából a kilyéni legelőn halad keresztül és beleömlik az Oltba.
Kilyénben csak esők-zivatarok idején áll meg a mezei munka. A zöldségtermelők állandó jelleggel ott vannak a város piacán, és mint megtudtuk, a település történelmi határában egy talpalatnyi föld sincs megmunkálatlanul. Itt laknak a környék legszorgalmasabb zöldségárusai, virágkertészei.
Sárpilisiek a színpadon
Kora délelőtt kerek órát tartó foglalkozással kezdték a falunapi műsort a gyerekek. Volt rajzolás, kézművesség, ügyességi vetélkedő, de Hadnagy Zita és Buzsi Judit óvónők irányításával ének is. Lapunkban többször írtunk Kilyén turisztikai érdekességeiről, most a falufelelős magyarországi testvértelepülésük, Sárpilis huszonkét tagú küldöttségét a restaurált unitárius műemlék templom megtekintésére hívta meg, amelyet Jánó Mihály művészettörténész mutatott be a vendégeknek, Figler János sárpilisi polgármesternek és a Gerlicemadár hagyományőrző tánccsoport fiataljainak.
A falunapot a felnőttek számára az uzoni Atlantisz Fúvószenekar nyitotta meg, s attól a perctől kezdve az éneké, a zenéé volt a színpad. Gazdag műsorral lépett fel az említett sárpilisi táncegyüttes, megcsodáltuk színes, szép népviseletüket. Önkéntesként jelentkezett be a sepsiszentgyörgyi nyugdíjasok Őszirózsa Dalköre. Negyvenöt percig ropta a népi táncokat a Tanulók Palotájának Gáspár Attila és Pozna Gabriella vezette Batyusok gyerektánccsoportja. Jó volt látni-hallani a bölöniek népes Kék Virág ifjúsági és gyerektánccsoportját, amely Akácsos Zsolt munkálkodása nyomán minden bizonnyal messzi viszi még magyar tánckultúránk és megtartó zenei anyanyelvünk ügyét. Már estébe hajlóan két ismert énekes zárta a műsort: a székelyudvarhelyi Cinthya és Majlát-Szabó Attila Sepsiszentgyörgyről.
