Keddre meghozta a Brassói TáblabÃróság döntését abban az ügyben, hogy ki az illetékes alapfokon letárgyalni a román állam által az ozsdolai Láros Közbirtokosság ellen indÃtott pert. Az Ãtélet szerint visszahelyezik a pert a Kézdivásárhelyi BÃróságra. A tét óriási, hiszen 2900 hektáros erdÅ‘rÅ‘l van szó, amelyet 986 tagnak Ãtéltek vissza tizenhat évvel ezelÅ‘tt, és abban az esetben, ha netalán a bÃróság az állam javára dönt, ez további visszaállamosÃtásokra teremthet rendkÃvül veszélyes precedenst.
Az ügy nagyon hasonlÃt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a Maros megyei Bánffy-erdÅ‘k visszaállamosÃtására. Keddenmár nem halasztottak, hanem végleges Ãtéletet hirdettek: a pert alapfokú tárgyalásra visszahelyezték a kézdivásárhelyi bÃróságra. A taláros testület teljesen figyelmen kÃvül hagyta dr. Laczkó-Dávid Géza, a közbirtokosság ügyvédje többszöri érvelését arról, hogy a per milliós nagyságrendrÅ‘l szól, ezzel szemben a kézdivásárhelyi bÃróság hatásköre csak a 200 ezer lejes felsÅ‘ határig terjed, ezért azt kérte, hogy az ügyet alapfokon a megyei törvényszék és ne a kézdivásárhelyi bÃróság tárgyalja le.
Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy 2016 októberében egy feljelentés nyomán a megyei rendÅ‘rség gazdasági osztálya vizsgálatot indÃtott az ozsdolai Láros ErdÅ‘- és LegelÅ‘tulajdonosok Egyesületénél, majd az erdÅ‘- és pénzügyÅ‘rség is vizsgálódni kezdett. Az ellenÅ‘rzés közel egy évig tartott, de nem találtak semmiféle rendellenességet, Ãgy lezárták a kivizsgálást. A mai napig nem derült ki, hogy ki(k) volt(ak) a névtelen ozsdolai feljelentÅ‘(k). A román állam a pénzügyminisztériumon keresztül a levéltárakban kezdett kutatni, beszerezni okiratokat, amelyekhez Å‘k hozzáfértek, de a közbirtokosság nem kapta kézhez, amikor bizonyÃtékokat gyűjtött annak érdekében, hogy visszaigényeljék elkobzott erdÅ‘jussukat. A Lárosnak (csak) telekkönyve van az egykori 4750 hektár erdÅ‘rÅ‘l, amelynek negyven százalékára 1998–2000-ben Vrancea megye tette rá a kezét.
Mint már hÃrül adtuk, az alapfokú tárgyalás a Kézdivásárhelyi BÃróságon kezdÅ‘dött el – az elsÅ‘ tárgyaláskor, idén április 2-án az ozsdolai közbirtokossági tagok a bÃróság épülete elÅ‘tt tiltakozó táblákkal jelentek meg. Akkor a közbirtokosságot képviselÅ‘ dr. Laczkó-Dávid Géza ügyvédnek sikerült elérnie, hogy a pert áthelyezzék a Kovászna Megyei Törvényszékre, ahol május 2-án a 2018/322/2462-es számmal iktatták, s az elsÅ‘ tárgyalást május 23-ára tűzték ki. A tárgyaláson a felperes ügyvédje azzal a kéréssel állt elÅ‘, hogy a pert helyezzék vissza a Kézdivásárhelyi BÃróságra. Érdemben nem tárgyaltak semmirÅ‘l, csupán az áthelyezés került szóba, az, hogy a megyei törvényszéken marad az ügy, vagy visszahelyezik a Kézdivásárhelyi BÃróságra. Május 30-án született végleges döntés a Kovászna Megyei Törvényszéken a felperesként a román államot képviselÅ‘ pénzügyminisztérium és az alperesként szereplÅ‘ ozsdolai Láros ErdÅ‘- és LegelÅ‘tulajdonosok Egyesülete, az ozsdolai és a megyei földosztó bizottság közötti perben, hogy a brassói táblabÃróságnak kellett eldöntenie: a Kézdivásárhelyi BÃróság vagy a megyei törvényszék illetékes-e alapfokon letárgyalni az ügyet és Ãtéletet hozni.
A román állam a pénzügyminisztériumon keresztül arra hivatkozva szándékszik érvénytelenÃteni az ozsdolaiak birtokleveleit, hogy az állam az 1921-es földreform végrehajtása során, 1923-ban és 1924-ben anyagi kártérÃtés ellenében sajátÃtotta ki az erdÅ‘ket. Csakhogy figyelmen kÃvül hagyják, hogy a két világháború közötti idÅ‘szakban a közbirtokosság perelt a kisajátÃtás ellen, és 1934-ben a brassói táblabÃróság nekik adott igazat: elismerte, hogy kicsi volt az az összeg, amelyet az állam kárpótlásként az ozsdolaiaknak felajánlott. Létezik egy brassói táblabÃrósági végzés, amelyben az áll, hogy a közbirtokosság nem volt megelégedve a felajánlott összeggel, és a táblabÃróság jóváhagyta a keresetüket, hogy az állam egészÃtse ki a felajánlott összeget – de ezzel meg is szakadt a folyamat, semmiféle olyan irat nem került elÅ‘, amely azt bizonyÃtaná, hogy a közbirtokossági tagok pénzt kaptak volna. Akkori pénzben közel 12 millió régi román lejrÅ‘l van szó, amely hatalmas összeg volt annak idején. Az ozsdolaiak erdejét a román állam a község javára próbálta kisajátÃtani, de a szóban forgó erdÅ‘ soha nem került be Ozsdola vagyonleltárába, és a telekkönyvbe sem iktatták a település vagy az állam tulajdonjogát, a telekkönyvben egyetlen tulajdonosként a közbirtokosság szerepel. Az 1948-as államosÃtáskor a közbirtokosságtól tulajdonÃtották el az erdÅ‘ket, és egy 1951-ben készÃtett és az ozsdolai közbirtokosság által beszerzett üzemtervben is az áll, hogy az ozsdolai erdÅ‘ket a közbirtokosságtól vették el.