Sepsiszentgyörgy főterén a Diákok éve tematikus év Ütős nyár programsorozata részeként adott nagy sikerű koncertet az Artisjus-díjas Talamba Ütőegyüttes. A fellépés apropóján Zombor Leventével, a zenekar frontemberével beszélgettünk.
– Igazi világjáró zenekarként látogattatok Sepsiszentgyörgyre. Nem kicsi a város a világhoz képest?
– Valóban, sok helyen megfordultunk már, következő hónapban például Nigériában, majd Finnországban fogunk koncertezni. Nem, nem kicsi a város. Mindig fontosnak tartottuk, hogy az erdélyi közönséggel is megismertessük magunkat. Voltunk már Székelyudvarhelyen, az Udvarhelyi Napokon, néhány évvel ezelőtt Csíkszeredában és Nagybányán is koncerteztünk. Évente körülbelül két-három alkalommal járunk Erdélyben.
– Hová helyezi el magát az együttes a kortárs zenei porondon?
– Értem a kérdést, habár a kortárs zene kifejezéshez Magyarországon egyéb értelmet társítunk, a „kortárs” szót alapvetően a komolyzenéhez szoktuk kötni. Mi soha nem mondtuk magunkat komolyzenészeknek, sem popzenészeknek, sem könnyűzenészeknek, szerintünk ezeknek a kategóriáknak nincs létjogosultsága: Bach például kantátákat írt a hétvégi szentmisékhez, azután a szomszéd Zimmermann kávézóban tánczenéket játszott. Innentől kezdve ez a megközelítés nem helyénvaló. Én azt gondolom, hogy jó és rossz zene van, mi pedig inkább a jó zenét szeretnénk képviselni. Mindannyian zeneakadémiát végeztünk, ezért úgy gondoljuk, hogy jó ízléssel tudunk hozzányúlni bármely műfajhoz.
– Saját kategóriáitok vannak? Mégiscsak előnyére válik egy zenekarnak, ha van valamiféle énképe.
– A komolyzenétől egészen az elektronikus zenéig bárhol fellelhető a nevünk: popslágereket írtunk Fábián Julival, aztán a Magashegyi Undergrounddal, Margaret Islanddel. Nem áll tőlünk távol az sem, hogy Liszt zenéjét dolgozzuk fel, vagy éppen Bachot játsszunk a templomban. Igazi kísérletező együttesről van szó – ez lenne a kategória –, amely húsz év után azért már nem nagyon kísérletezik: inkább tudja, hogy mit, mikor és hogyan szeretne csinálni.
– Mi az együttes célja?
– Azt szeretnénk elérni, hogy az embereknek ne az jusson eszébe az ütőhangszerekről, hogy ezek „csak” dobok meg cintányérok, hiszen Lisztet, Bartókot, Bachot, Mozartot, bármit lehet ezekkel a hangszerekkel játszani. A világ kb. 5000 ütős hangszere azért jelentős szegmensét képezi a teljes hangszervilágnak. Ráadásul ezek a legősibb hangeszközök.
Ferencz Alpár
