A kivételesen erre a célra felállított minisztériumközi bizottság által összeállított, a 112-es egységes segélyhívó rendszerre vonatozó – a kormányfő elé terjesztett – jelentés tizennégy rövid, közép- és hosszú távon életbe ültetendő intézkedést fogalmaz meg – közölte Raed Arafat államtitkár, a tárcaközi testület vezetője. A caracali ügy kapcsán kijelentette, hogy a 112-es hívás nagy területen való helymeghatározását helyesen végezték el. Az államtitkár továbbá úgy vélte, a rendszer ugyan nem tökéletes, javítani kell, de mindenképp eredményesnek tekinthető.
A katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője arról is beszámolt, hogy a jelentést teljes terjedelmében nyilvánosságra hozzák. Magáról a dokumentumról kijelentette, hogy az kielemzi a 112-es rendszer jelenlegi helyzetét, a diszpécserszolgáltatást és a helymeghatározási problémákat. Elemezték az AML, az Advanced Mobile Location alkalmazási lehetőségeit, de arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszer bevezetése után nem szabad megállni a fejlesztéssel, a jövőben más kiegészítő rendszereket kell bevezetni. Megállapították továbbá, hogy tizennégy intézkedést kell bevezetni rövid (12 hónap), közép- (12–36 hónap) és hosszú (60 hónap) távon.
A rövid távú intézkedések közé tartozik a helymeghatározási rendszerre vonatkozó jogszabályi keret sürgős javítása, ez ügyben már elkészült a vonatkozó kormányrendelet tervezete. A tervezet kitér a feltöltőkártyák használatára, mert az első fél évben a 112-es egységes segélyhívó számra beérkező hamis riasztások 81 százaléka ilyen kártyáról történt, emiatt nem lehetett azonosítani a hívó felet. A tervezet szerint, ha a feltöltőkártyáról a 112-es számot hívták, a mobilszolgáltatónak kötelessége lesz felfedni a kártyatulajdonos kilétét. A további javasolt intézkedések: együttműködési megállapodás a Google-lal, a végleges AML típusú lokalizációs rendszer tesztelése és későbbi működtetése, az infrastruktúra újrakonfigurálása a mobilszolgáltatók által a Különleges Távközlési Szolgálattal együttműködve, a 112-es mobilalkalmazás népszerűsítése, hogy ezt minél többen letöltsék, és hogy ideiglenesen helyettesítse az AML-rendszert. Külön figyelmet fordítanak az úgynevezett integrált diszpécserrendszer bevezetésére és a diszpécserek képzésére. Első körben európai uniós alapokból Bukarestben és Marosvásárhelyen 650 diszpécsert képeznek ki a sürgősségi hívások fogadására. A képzésen részt vesznek a rendőrség képviselői is.
„Célunk, hogy olyan szakképzett diszpécsereink legyenek, akik képesek bármilyen jellegű hívást elejétől a végéig végigvinni anélkül, hogy át kellene adniuk vagy más intézményeket kellene segítségül hívniuk” – nyomatékosította az államtitkár. A hosszú távú intézkedések között az államtitkár megemlítette az integrált diszpécserhálózat regionális szintű kiterjesztését, a diszpécserek folyamatos képzését, az összes szakosodott ügynökség integrálását a hálózatba.
Arafat úgy vélte, jelenleg egyetlen rendszer sem tévedhetetlen, de nem lenne szabad a lakossággal azt elhitetni, hogy a 112-es rendszer nem működőképes, tákolmány, nem eredményes. „Ez azt jelenti, hogy azt mondjuk az embereknek, ne hívják a 112-t, és találjanak más megoldást, és ez nagy tévedés lenne, mert sok ember meghalhat, ha a lakosság elveszíti bizalmát ebben a rendszerben” – fogalmazott.
