Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A Csere-tető alatt, Sepsimagyaróson

2019. augusztus 13., kedd, Riport

A lisznyói patak völgyéből meredeken emelkedik a Heveder útja a tetőre. Ebbe az isten háta mögötti helységbe aszfaltszőnyegen juthat el, aki ismerkedni akar Kóréh Ferenc falujával. Északi és déli irányból is aszfalt borítja a községi utat, de pont a falu közepén mégis burkolás nélkül maradt félszáz méternyi szakasz. Mikor lesz ezen is aszfalt? – kérdezik, akiknek kellemetlen, hogy a falu szívében esőben sár, kánikulában pedig por nehezíti az életüket.

  • Megtartó hely – a református templom. A szerző felvétele
    Megtartó hely – a református templom. A szerző felvétele

Pályáztak, korszerűsítenek

A faluközpont helyzetét is csak az uzoni községvezetés tudja orvosolni, amely az eddigi aszfaltos útrészeket is megépítette.

– Nem kell idegeskedni – biztatott Ráduly István, Uzon község polgármestere –, ezt is megoldjuk. Már sikeresen pályáztunk ennek a szakasznak a rendbetételére a fejlesztési minisztériumnál.

Teljes felújításra szorul a kultúrotthon is, amely Sepsimagyarós jeles szülöttjének, az író-szerkesztő Kóréh Ferencnek a nevét viseli. Erre is pályázott az önkormányzat, pozitív válasz még nem érkezett, de bíznak benne, hogy sikeresek lesznek, s jövő esztendőben mindkét munkálatot el tudják végezni.


A falu és környéke

A Bodzafordulói-hegyek északi nyúlványa alól szép kilátás kínálkozik a Felső-háromszéki-medencére, a falu templomának tornya messzire ellátszik az erdőkkel borított Csere oldalából. A település fölötti hegyoldalban több alkalommal kerültek napvilágra égetett agyagból készült, római kori vízvezetékcsövek.

Magyarós református temploma 1752-ben épült 563 méter tengerszint fölötti magasságban. Megmaradtak eredeti, szép, hatszögű, ólomkeretekbe foglalt, hutaüveges ablakai, annak idején mindenik készítését más-más tehetős család fizette. Karzatmellvédjei virágmintás kazetták voltak, melyeket időközben lefestettek, de restaurálás alkalmával újra feltárhatók. Harangtornya megőrizte a korra jellegzetes  kiképzést, két portikuszának háromszöges oromfala azonban már a korai klasszicista stílus jegyeit hordozza.


Új református lelkész érkezik

A református hívek száma alig haladja meg százat, a fiatalok pedig idegenben keresik a megélhetést, lassan öregedik a falu, sem óvodája, sem iskolája nem működik, a nemrég felújított épület üresen kong, s a gyermekeket iskolabusz szállítja a községközpont iskolájába.

– Mit sikerült menteni a templom értékeiből – kérdeztük Kovács Zsombor gondnoktól, falufelelőstől, az uzoni köz­ségi tanács tagjától.
– Olyan könnyen nem hal ki a falu, mert örökké lesznek itt olyanok, akik tovább éltetik régi hírnevét – felelte. – Hogy halljuk harangjaik lélekerősító hangját, mind a két harangunkat villanymeghajtásra szereltettük, s mert itt lakó lelkészünk nincsen, a közeli Réty lelkipásztora, Deák Botond tiszteletes szolgál be mihozzánk s végzi a lelkészi teendőket.

– Összesen tíz esztendőt szolgáltam be Sepsimagyarósra, amikor szükség volt – jegyezte meg Deák Botond beszolgáló lelkész. – Nagyon szeretem ennek a kicsi falunak a hívő, templomos népét, de egy kis változás következik, mert kihelyezték Sepsimagyarósra Gál Adél szemerjai segédlekészt, aki bizonyára hamarosan elfoglalja majd szolgálati helyét.

Kovács Zsombor még elmondta, a templomépületet körülsáncolták, csőrendszert fektettek le, amely levezeti a szivárgó vizet, védi a falakat a nedvességtől, és mentik a melléképületeket is. Azt is elmesélte, régi vágyuk, hogy a vakációzó gyermekeknek kialakítsanak egy kisebb focipályát az iskola udvara mögött, ezen is dolgoznak már.


A Kuruchalom rejtélye

Lenne még megfejtenivalójuk a kutatóknak, régészeknek is. Például a Kuruc­halom esetében ma sem tisztázott, hol van, vajon tényleg kurucok voltak-e oda eltemetve. Annak idején Kóréh Ferenc, a Székely Nép korabeli főszerkesztője, később az Amerika Hangja rádióállomás belső munkatársa egy rádióbeszédében emlékezett arra, hogy egy Magyarósra hazatérő honvéd így mesélt: „amikor kiértem a Heveder tetejére a Kuruchalomhoz, megláttam a falu templomának tornyát, szemem megtelt könnyel”.

Többen foglalkoztak e témakörrel. A kortárs Cserei Mihály Históriájában részleteiben leírja a Rákóczi-féle mozgalom eseményeit. Csutak Vilmosnak, a zágoni kötődésű történésznek, a Mikó-kollégium és a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójának 1906-ban jelent meg Háromszék fölkelése a Rákóczi-szabadságharc elején című tanári székfoglaló értekezése, mely szerint Háromszék idejekorán kife­jezte rokonszenvét a kor szabadságeszméi­vel. Cs. Bogáts Dénes levéltári kutató 1941-ben részletesen ismertette Zágon 1690. évi feldúlását és ennek következményeit. 2003-ban a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójára jelent meg Magyari András (1927–2006) kolozsvári történész, egyetemi professzor Rákóczi és az erdélyi kuruc mozgalom című kötete, s azt követően a Demeter Lajos és Éltes Enikő sepsiszentgyörgyi könyvtárosok szerkesztésében II. Rákóczi Ferenc és a háromszéki kurucok című olvasókönyv (2004).

Háromszék számára fontos a kuruc szabadságharc, Rákóczi Ferenc és zágoni Mikes Kelemen a Habsburg-ellenes harcban az önzetlen kitartás és a hűséges ragaszkodás példaképeivé váltak.

Sepsimagyarós Uzon szomszéd települése (az 1567-es összeírásban 9, 1703-ban 27 család lakta), az uzoni református egyház egykori jegyzőkönyvében pedig ez olvasható: „Anno 1704. Ezen esztendő az Isten haragjának, s tűzzel-vassal való pusztíttatásunkkal mostoha ideje lévén a mi bűneinkért, édes hazánknak s nemzetünknek szörnyű pusztíttatásában több környékbeli helységekkel s templomokkal egyedül ége el 14. Aprilis drága szépségű s ritka ékességű szép templomunk és egész falunk jutának soha ki nem lábalható kietlen pusztasággá.” Bizonyára a veszedelem futótűzként terjedő híre borzadalmat kelthetett Sepsimagyaróson is, különösen akkor, amikor 1706-ban a Lisznyóból kiszorított és leölt kurucokat a magyarósi határban elhantolták. Erre a küzdelemre emlékeztet ma is a még álló Kuruchalom – írta Sepsimagyarós helytörténetírója, néhai Fodor Sándor marosvásárhelyi tanár, hivatkozva dr. Binder Pál és Cserey Zoltán 1992-ben megjelent adataira.

A Kuruchalom domborulatát azóta sem bolygatta meg régész ásója, az akkori eseményekről szűkszavúak az írott emlékek. Kovács Zsombor falufelelős ennek kapcsán kifejtette: szakemberrel szeretnék biztosabban azonosítani a halomsírt, megvizsgáltatni kézi fémdetektorral. Az ötletet Ráduly István polgármester is támogatná, s a majdani ásatásoknál segédkezet is nyújthatnának a község falvaiban lakó fiatalok.


A csend és a nyugalom fészke

Sepsimagyarós a csend és a nyugalom fészke. Remélhető, hogy lesznek olyan fiatalok is, akik hazaköltöznek s ápolják a gyümölcsösöket és az emlékeket.

A hegyoldalban két traktor vágja a szénának valót, a Heveder tetején jószág legel. Magyarós él, és múltja is élteti, hiszen számosan kötődtek hajdanában a faluhoz: Sepsimagyarósi előnevet viselt Bartha László XVIII. századi földrajzi utazó, író. Itt született Teleki Sándor (1894–1952) református lelkész, egyházi író, szegedi lelkész, Teleki József (1905–1986) református lelkész, egyháztörténeti író, székelykeresztúri tanár, akinek édesapja a falu jeles kántortanítója volt. Neves tanító és közéleti személyisége volt a falunak Fodor János (1899–1969), a helybeli, már nem létező iskola névadója és Fodor Sándor (1902–1954), valamint albisi Bod Péter (1854–1933) tanár és tankönyvíró. Magyaróson született Kóréh Ferenc (1910–1996), a Sepsiszentgyörgyön megjelenő egykori Székely Nép – a Háromszék elődje – szerkesztője, az Amerika Hangja rádióállomás munkatársa. Szülőháza a Mátis-kút utcában állt, „a mai Kónya Zoltán-féle bennvalón felül”. Emlékkopjája a falu temploma előtt áll (2001). A faluhoz kötődik Fodor Sándor néhai marosvásárhelyi tanár, a falu monográfiájának szerzője és Dancs Rózsa, a torontói magyar–angol nyelvű Kaleidoszkóp című lap szerkesztője.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 587
szavazógép
2019-08-13: Magazin - :

Összeöntötték a búzát a Magyarok Kenyeréhez

Mintegy négyszáz tonna búza gyűlt össze eddig Magyarországon a Magyarok Kenyere Kárpát-medencei programban, amelyet a gazdák rászoruló gyermekek részére adományoztak. A kezdeményezés sikerének titka a gazdák jövőbe vetett hite – mondta az Agrárminisztérium államtitkára szombaton Nemeshanyban. Farkas Sándor hozzátette: a 19 megyéből és 12 külhoni régióból gyűjtött adomány több mint 80 ezer rászoruló gyermek egészséges táplálását biztosítja.
2019-08-13: Gazdakör - Bokor Gábor:

Túlsúlyban a verespofájú cigája (Juhtenyésztés a megyében)

A Kovászna Megyei Juhtenyésztők Egyesülete a Tündérvölgyben évente megszervezett Juhászlakodalom rendezvény társszervezője. Idén is kivették részüket a szervezésből, lebonyolításból, az esemény tematikájához és az egyesület tevékenységi köréhez illően juhkiállítást is rendeztek. A juhtenyésztés jelenéről, jövőjéről Sorin Popicával, a megyei egyesület elnökével beszélgettünk a kiállításon.