Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Állami költségvetésÉletbe vágó az adóbevételek növekedése

2019. augusztus 14., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Hetek óta a költségvetés-kiigazítás tervezete áll a politikai és gazdasági hírek homlokterében, de a hétfői kormányülésen megszületett döntés után sem csillapodtak a viták. A legtöbben megszorításként értékelik, a kormány természetesen kiegészítésről beszél. Ugyanakkor a költségvetés felügyeletével megbízott intézmény, a Költségvetési Tanács több szakmai és jogi érvet is felsorakoztatott, amelyek növelik a végrehajtás kockázatát, a pénzügyminiszter pedig azzal vágott vissza, hogy 2015 óta a tanács sorozatos negatív előrejelzései ellenére az eredmények végül a tárca álláspontját igazolták. Alább a Költségvetési Tanács elnökének véleményéből közlünk néhány fontos megállapítást. Daniel Dăianu az Agerpress hírügynökségnek adott interjút. (fer-)

  • Daniel Dăianu: Pénzügyi fegyelem kell. Fotó: PSnews
    Daniel Dăianu: Pénzügyi fegyelem kell. Fotó: PSnews

Feszes költségvetés

– Hogyan értékeli a legutóbbi költségvetés-kiegészítés tervezetét?
– Ez a kiigazítás a konszolidált állami költségvetés talán korábban soha nem tapasztalt, rendkívül feszes állapotában következik be. Strukturális jellegű, ami megmagyarázza azt is, hogy miért nehéz a társadalom által is elfogadható költségvetést összeállítani, és itt nem a gazdaságilag megalapozatlan ígéretekre és vállalásokra utalok. Romániában, a kétségtelen gazdasági fejlődés ellenére, a Nyugathoz képest nagy különbségek mutatkoznak, és ez az utóbbi évtizedben a humán erőforrás elvándorlásához veze­tett. Ugyanakkor létezik a jövedelmek igaz­ságtalan elosztása, a hazai tőke gyengesége a külföldi nagy vállalatokhoz ké­pest. A kormányzatnak azonban épp ezeket a különbségeket kell ellensúlyoznia olyan bátor programokkal, amelyek a gazdaság jelenlegi és potenciális erőforrásaiból táplálkoznak. Ellenkező esetben a szekér felborul. És sokat ígérni nem tesz egyebet, mint az általános elégedetlenséget és frusztrációt táplálni, főként amikor ezek az illúziók elillannak, és kiderül, hogy „a király meztelen”. Ugyanakkor fontos, hogy akik kormányoznak, korrekt módon kommunikálják a döntéseiket, ígéreteik ne legyenek irreálisak.

A költségvetés feszessége az utóbbi évek túlzott fiskális engedményeiből fakad, ami a költségvetési bevételek drámai csökkenéséhez vezetett, hiszen a bevételek a nemzeti össztermék csupán 26 százalékát teszik ki. Ez a szint a korábbi években egyébként is alacsony volt nálunk, ezért a kedvezmények bevezetése több mint meggondolatlanság. Ezzel egy időben pedig folyamatos volt a kiadások növekedése, ma ezek több mint 75 százalékát a fizetések és a nyugdíjak adják. Ez a két irány egyre nagyobb feszültséget okozott a költségvetésben, a hiány 3 százalék alatt csak úgy volt tartható, hogy módszeresen csökkentették a beruházások mértékét.

 

Javítani az adóbevételek rendszerén

– Egyértelmű, hogy kellett valamit tenni az elvándorlás megfékezéséért, az egyenlőtlenségek felszámolásáért. De nehezen érthető, hogy mindezt miért nem a bevételek növelésére alapozták. A bolgárok és a lengyelek követendő példát mutatnak, hogyan kell az adóbevételek rendszerét javítani. Elfogadhatatlan, hogy 2017-ben felhagytak az adóhatóság informatizálásával, főként hogy addig mintegy tízmillió eurónak megfelelő összeget költöttek el erre a célra. De úgy látszik, a közjó ellen fellépő érdekek megakasztották ezt az elengedhetetlen folyamatot.

A mostani kiigazítás a hiányt 3 százalék alatt kívánja tartani, de ez nagyon nehéz lesz, mert bizonytalan jövedelmekre építenek – mint a hatékonyabb adóbegyűjtés, adóamnesztia (vagyis a tartozások átütemezése) stb. Normális körülmények között, amikor ­körültekintő ter­vezés van, a költségvetésben nem vesz­nek figyelembe ilyen forrásokat.

Ugyanakkor figyelembe kell vennünk a költségvetés összeállításának alapvetéseit, és nem hiszem, hogy a gazdaság növekedése eléri a tervezett szintet.

 

Hipotetikus bevételek

– Milyen hatással lesznek az olyan intézkedések, mint a hűsítő italok megadóztatása, a 15 százalékos pótlék kivezetése vagy a különleges nyugdíjak megadóztatása?
– A szénsavas italok és a cigaretta jövedéki adójának megemelése minden bizonnyal a várt pluszbevételek tekintetében eredményes lesz. De nem akkora összegek folynak be, hogy alapvetően megoldja a gondot, vagyis azt, hogy a hiány év végére 3 százalék alatti maradjon. Kérdéses, hogy az adóbehajtás hatékonyságának növelése, a pénzügyi átszervezés meghozza-e a tervezett 5,5 milliárd lejes pluszbevételt. Egy költségvetés-kiigazítást nem szerencsés hipotetikus bevételekre alapozni. A törekvés jellege is azt mutatja, hogy mennyire feszes a költségvetés és mennyire lázasan keresik az új forrásokat.

– Mekkora az esélye annak, hogy a hiány 3 százalék alatt maradjon az év végére?
– Nagyon nehéz lesz, hogyha csak ebben a kiigazításban szereplő pluszjövedelmekre lehet számítani. Ezért a Költségvetési Tanács szerint – hogyha nem lesznek további kiegészítő intézkedések – a hiány valószínű, hogy 3,4–3,7 százalékra tehető majd. Van persze egy másik, eddig is használt lehetőség, hogy tovább csökkentik a beruházásokat. De ezen az úton nem lehet úgy tovább menni, hogy az ne veszélyeztesse a gazdasági növekedést. Az elmúlt években volt egy bizonyos mozgástér e tekintetben, hiszen a közberuházások itt voltak a legnagyobbak a térségben – a GDP 5 százalékát meghaladó mérté­kűek. Nem beszélek itt a pazarlásról, ami ezt kísérte. Úgy ítélték meg, hogy a kieső beruházási forrásokat lehet ­uniós alapokból pótolni, de eljutottunk egy olyan alacsony „fájdalomküszöbig”, amelyet immár nehéz túlélni. Ha ­Brüsszel – akárcsak 2018-ban – elfogadja, hogy a Helyi Fejlesztések Országos Programjába foglalt projekteket európai pénzekből finanszírozzuk, ez segíthetne valamit, ellenkező esetben nagyon nehéz lesz. (…)

 

Az euró előszobája is zárva

– Érdemes megjegyezni, hogy a 3 százalékos hiány nem lehet a költségvetés végrehajtásának célja. Ez egy, az EU-val kötött megállapodás szabálya, ami a költségvetési fegyelmet szolgálja. (…) Szerintem lehetetlen jövő évben tartani a 3 százalékos hiánycélt úgy, hogy a ­költségvetési bevételek nem növekszenek, figyelembe véve a büdzsére nehezedő nyomást és az egyre szűkülő fiskális mozgásteret. Tavaly és idén a hiánycél érdekében olyan intézkedések születtek, amelyeket nem lehet megismételni. Egy példa: el lehet venni a nyereséges állami vállalatoktól folyamatosan a beruházásra szükséges össze­geket? Hogy a tavaly év végi hírhedt kormányrendeletről ne is beszéljünk. Ráadásul 2021-ben érezhető lesz az új nyugdíjtörvény hatása a költségvetésre, ha a tervezett ütemterv szerint haladunk.

Az adóbevételek növelése ­életbe vágó, ha a közjót szolgáló szolgálta­tásokat (oktatás, egészségügy, infra­struk­túra) a megfelelő szinten – úgy, ahogy egy uniós országnak illik – finanszírozni akarjuk. A térségbeli szomszédaink a GDP 33–34 százalékáig valósítanak meg költségvetési bevételeket. Ehhez elengedhetetlen az adóhivatal informatizálása, a széles skálán mozgó kivételes kedvezmények eltörlése, az adócsalás visszaszorítása. Példa nélküli az unióban a nálunk tapasztalható áfacsalás mértéke. A költségvetés konszolidálása nélkül az euróövezet előszobájába sem engednek be. (...)

– Szükség van szigorú intézkedésekre Romániában?
– Könnyen rosszra fordulhatnak a világgazdaság folyamatai, ma sem élünk könnyű időket. Ezért tartalékokra van szükség, hogy az esetleges sokkokat kivédjük. De a szigorú intézkedések akkor szükségesek, amikor egy esetleges deficitet kell ellensúlyozni, előre nem látott, extrém helyzeteket kell kivédeni. Amint történt 2010-ben nálunk is, holott nem az volt az egyedüli megoldás. Azt hiszem, hogy van lehetőség növelni a bevételeket, de ehhez átláthatóvá kell tenni a pénzügyi folyamatokat alkalmazkodás és pénzügyi fegyelem által.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 586
szavazógép
2019-08-14: Riport - Fekete Réka:

Sepsiszentgyörgytől Darmstadtig (Beszélgetés dr. Bernád Zsolt József kvantumfizikussal)

Tizennyolc éve hagyta el Sepsiszentgyörgyöt, élt Magyarországon, Új-Zélandon, jelenlegi otthona a németországi Darmstadt. Elméleti kutatófizikus, a máltai Massey Egyetem tanára, két gyermek édesapja. Dr. Bernád Zsolt József nemrég Sepsiszentgyörgyön tartott előadást dr. Fejér Szilárd, a helyi Pro Vitam klinika kutatócsoportjának tagja meghívására a Pro Scientia Siculorum Egyesület és a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara szervezésében. Itthon tartózkodása alatt szakmai életútjáról, életérzéseiről, a magyar identitás megőrzésének németországi lehetőségeiről beszélgettünk.
2019-08-14: Pénz, piac, vállalkozás - :

Munkavállalók száma

A munkaügyi minisztérium összesített adatai szerint a munkavállalók általános regiszterében az év első negyedének végén 6 425 112 egyéni munkaszerződés szerepelt.