A magyarok származástudata, önazonossága, egymás iránti tisztelete és szeretete, rokonaik megbecsülése egyben a jövőjük záloga – mondta az emberi erőforrások minisztere az V. Ősök Napja ünnepélyes megnyitóján mondott beszédében szombaton a Bács-Kiskun megyei Bugacpusztán.
Kásler Miklós emlékeztetett: Álmos küldetése az volt, hogy összegyűjtse a rokon népeket és erőszövetséget kovácsoljon. Művét vitte tovább az utolsó fejedelem, Vajk – az első magyar király, István –, aki ezt a küldetéstudatot új dimenzióba emelte. Úgy alakította ki keresztény államát, hogy az ősök hagyományára, hagyatékára építkezett. A szuverenitásra, az integritásra, a függetlenségre, a hagyományok és az ősök tiszteletére – tette hozzá. Hangsúlyozta, ez volt az a biztos alap a magyar nép sanyargattatásainak és véráldozatainak időszakában, amelyre újra és újra új hazát építhettek.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: nincs olyan szeglete a történelmi Magyarországnak, ahol a helyi érték tudatos feltárásakor ne jelent volna meg az ősök értéket, minőséget teremtő tudása, egészséges gondolkodást és életmódot közvetítő példázata. Hangsúlyozta, újra és újra bizonyosságot nyer, hogy a magyarok múltja, több évezredes gyökérzete sebezhetetlen, hiába rombolták várait, hiába pusztították falvait, fosztották ki sírjait, hiába hamisítják történelmét és eredetét. A politikus szerint a közeli és a távoli magyar múlt ellenáll, és nemcsak a magyar hit- és mítoszvilág éltető ereje vagy a hagyományokat különféle formában feltárók miatt, hanem a fiatal tudósnemzedék is rendre megkísérli az évtizedek bűnös mulasztásait pótolni. Mint mondta, a múlt nincs magától, újra és újra meg kell hódítani, ezt bizonyítja immár Bugac is sokadik alkalommal.
Bíró András Zsolt antropológus, humán biológus, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke, az V. Ősök Napja fő szervezője beszédében kiemelte: a magyarok és testvéreik a Kárpát-medencei magyar összefogás legnagyobb közös ünnepén méltóan tisztelegnek történelemformáló nagy őseik előtt. Hangsúlyozta: méltók a magyar névre mindazok, akik büszkén vállalják és képviselik azt az ősi hagyatékot, amelyet a honszerző és honmegtartó, a Kárpát-hazát felvirágoztató nagy őseik hagytak rájuk. A fő szervező szerint a sajátos magyar nemzeti kultúra kialakulásához és a megmaradás nemzetévé váláshoz szükség volt a magyarság katonai erejére, szervezettségére, államalapító és -vezérlő képességére is. Az erő mellett azonban kitartás is kellett, de szükség volt a magyar nemzet szellemi erejére is – tette hozzá.
Az idei, sorrendben ötödik Ősök Napja rendezvényei péntektől vasárnap estig tartottak Bugacon. A rendezvény újdonsága, hogy először tartottak nagy nomád felvonulást, amelyen több száz lovas szekerekkel, tevékkel, bivalyokkal és családtagjaikkal korhűen idézte meg a magyarok bejövetelét. Az Attila sátrában rendezett antropológiai és régészeti kiállításon arc-, fegyver- és ékszer-rekonstrukciókat láthatott a közönség, a sátorban mutatták be az első, Erdélyben megtalált lovas hun temetkezés eredeti maradványait is. Először tartottak bemutatót a korabeli sírleletek alapján az eredetivel azonos anyagokból készült íjrekonstrukciókkal. Emellett több nomád sportversenyt is rendeztek. Kora középkori harcokat és csatajeleneteket is bemutattak, kézműves-foglalkozás és -bemutató, valamint vásár is tarkította a rendezvényt. A háromnapos program az ősökre való megemlékezéssel, a szertűzzel ért véget.
