Befejezték a gidófalvi református templom teljes felújítását, a falképek restaurálását, lezárultak az építkezés során megkezdett régészeti ásatások is. A templombelső még építőtelep képét mutatja, a padok a hajó és a szentély közepén összetolva állnak, de maga a munka befejeződött. A falképek restaurálását a Rómer Flóris Terv keretében a Teleki László Alapítvány finanszírozásával a marosvásárhelyi Imago Picta Kft. végezte Kiss Loránd vezetésével. A munkálat átadására október 12-én kerül sor. A templomegyüttes restaurálását a Bodor Csaba vezette sepsiszentgyörgyi Linea Kft. tervei alapján az MBS Építőipari Kft. végezte.
Bereczki László református lelkész elmondta, 2008-ban kezdődött a templom értékeinek feltárása Tüzes István, Mednyánszki Zsolt és Szakács Tamás közreműködésével, de a munka pénz hiányában leállt. 2016-tól a Teleki László Alapítvány támogatásával nyaranta folyt a falképek konzerválása, restaurálása. A többi munkálat a magyar állam templomfelújítási támogatásával az Erdélyi Református Egyházkerületen keresztül történt. 3–4 méter mélységtől a toronycsillagig az épületegyüttes minden porcikája figyelmet kapott, mondotta a lelkész. Egyedül a kazettás mennyezet restaurálása maradt el, mert erre nem kaptak szakembert.
Tavaly kétszer, idén nyáron újból kutattak a régészek. Sztáncsuj Sándor József, a Székely Nemzeti Múzeum történelmi részlegének vezetője elmondta, összesen nyolc szelvényt ástak. Kutatásaik megerősítették azt az 1930-as években végzett ásatási eredményt, miszerint a hajó egyben épült, azaz ma is akkora, amilyennek a 13. században építették. Előbb félköríves szentély kapcsolódott a hajóhoz. Ennek nyomát a mostani restaurálás során megjelölték: az egykori fal vonalát a padló téglaburkolatában kővel rakták ki. A szentélyt később bővítették, sokszögzáródással látták el. Újdonság, hogy feltárták a lebontott sekrestyét. Annak is két építési fázisát különböztették meg. Érdekes módon a 14. és 15. század fordulóján emelt épületrészt utóbb módosították, belül falat húzva, ezáltal kisebbé téve a teret. Ennek alaprajzát is megjelölték járólapok lefektetésével.
A falképeket Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész 14–15. századiként mutatta be, keletkezésük pontos idejét a 15. század első felére teszi. Jól látszik, hogy két regiszterben sorjázták a jeleneteket. Legépebben az északi fal felső regisztere maradt meg. Érdekessége – ugyanúgy, mint a nyugati falképeké is –, hogy másokkal ellentétben nem balról jobbra, hanem fordítva, jobbról balra olvasandó a képsor. Az első jelenet Jézus születésére utal. Ez igen töredékes, mert a falfelületbe később ablakot vágtak. A további fejezetek azonban tisztán követhetőek. A következő jelenet a háromkirályok imádása: jobbról Madonna a gyermek Jézussal, előtte térdel Gáspár, aki egy dobozban ajándékot ad át, mellette a másik két király áll. Fölöttük csillagok, köztük egy nagyobb, mely odavezette a királyokat, odébb szolgák csoportja. Aztán a betlehemi gyermekgyilkosság drámai jelenete zokogó asszonyokkal és férfiakkal, utána az Egyiptomba való menekülés jelenete látható: Mária lóháton a kis Jézussal, mögötte József, fent a csillag, amely vezeti a szent családot. Következik a bevonulás Jeruzsálembe. A város kapujában püspöksüveges alak. E regiszter zárójelenete az utolsó vacsora, melyet már a nyugati karzatról lehet megtekinteni. Az alsó regiszter elpusztult, Jánó Mihály valószínűsíti, hogy a Krisztus-történet folytatódott ott.
A nyugati fal felső regiszterében – ami a karzatról szemlélhető – a Szent László-legenda képsora látható töredékesen. Jobbról kivonulás a várból. A művészettörténész pontosít: nem Váradról, melyet László később alapított, már király korában, hanem Doboka várából, mint ahogyan a Képes Krónika leírja a kerlési ütközetbe való vonulást, a királyt nem a váradi püspök, hanem az erdélyi búcsúztatja. László felé égi áldásként „Isten keze” nyúlik le. Aztán a kerlési ütközet jelenetei következnek. Feltételezhető, hogy a ciklus további képeit a templomhajó déli oldalán festhették meg, azonban ezek mára már elpusztultak. Csupán néhány drapériatöredék látható a déli fal alsó regiszterében. A nyugati fal alsó regiszterében Szent György és a sárkány szintén töredékes ábrázolása látható.
A déli fal és a diadalív csatlakozásánál egy szent püspök álló alakja, a diadalív északi oldalán egy női szent látható. Ez már korábbi, élénkebb, a 14. századra tehető festmény.
A nyugati falon megmaradt egy, már a reformáció utáni korból származó, kartusba foglalt magyar nyelvű felirat. Frissen feltártak és konzerváltak a keleti részen, a szentély záródásában, az orgona mögött is egy kartusba foglalt magyar nyelvű feliratot, mely két bibliai idézetet tartalmaz: Máté evangéliuma 11. részének 28. versét, valamint János evangéliuma 6. részének 68–69. verseit.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
