Közös cselekvési tervről beszéltek tegnap Kolozsváron az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői. A Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrejött autonómia-kerekasztal résztvevői egy 12 pontos munkaanyagról kezdték meg a tárgyalásokat, és közös nyilatkozatban rögzítették, hogy az Európai Unió újonnan felálló intézményrendszerénél kezdeményezik és támogatják a Kalmár Ferenc és Szili Katalin által megfogalmazott, az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelv elfogadását.
Megerősítették ugyanakkor elkötelezettségüket a politikai szervezetek vezetői által 2018. január 8-án aláírt együttműködési megállapodásban foglalt célok megvalósítása mellett. A kerekasztal résztvevői közölték: egyhangúan támogatják a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését, és minden európai polgárt arra kérnek, hogy írja alá a dokumentumot. Támogatják a román–magyar megbékélést szolgáló kezdeményezéseket, és tisztelettel adóznak az 1989-es temesvári események 30. évfordulója előtt.
A nyilatkozatot az RMDSZ részéről Székely István ügyvezető alelnök, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Toró T. Tibor ügyvezető elnök, a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről Zakariás Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács részéről pedig Izsák Balázs elnök írta alá.
Az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői az autonómia-kerekasztal júliusi ülésén állapodtak meg arról, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről.
Az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelvet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa ismertette júliusban Tusványoson. Alapelvnek tekintette, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy, hogy védeni kell a nemzeti identitást, és hogy ehhez az egyéni és kollektív jogokat is el kell ismerni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal, és hogy az őshonos közösségek az államok alkotórészei kell hogy legyenek.
A 2018. január 8-án aláírt közös nyilatkozatban az RMDSZ, az EMNP és az MPP elnöke rögzítette, hogy száz évvel a Gyulafehérvári Nyilatkozat után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a részéről. Közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették a Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását és az egész romániai magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
