Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Vissza a nyelvi jogokkal

2019. október 30., szerda, Belföld

A kisebbségek anyanyelvhasználati jogait helyreállító közigazgatási törvénytervezetet terjesztett a parlament elé az RMDSZ – közölte tegnapi hírlevelében a szervezet. Az új tervezet tartalmaz minden olyan – a közigazgatási kódexet hatályba léptető sürgősségi kormányrendeletből kihagyott – nyelvhasználati jogot, amelyet az RMDSZ-nek sikerült a tavalyi parlamenti vita során elfogadtatnia, és újabb, magyar szempontból fontos kiegészítéseket is javasol.

Az RMDSZ által kidolgozott tervezet immár szankciókat irányoz elő arra az esetre, ha a közintézmények nem tartják be a nyelvhasználati jogokat, a megyei rendőrségekre is kiterjesztené az anyanyelvhasználati jogot, és a szimbólumhasználati jogokat is szabályozza oly módon, hogy a megyei és települési önkormányzatok saját hatáskörben dönthessenek a nemzeti, történelmi, gazdasági és kulturális identitásunkat kifejező szimbólumok használatáról.

A tervezet elfogadtatásával az RMDSZ egyebek mellett azt akarja elérni, hogy ne csorbuljanak a magyar közösség szerzett, érvényben lévő jogai azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken a következő népszámláláskor, így például Kolozsváron se vehessék le a magyar helységnévtáblát a 2021-es népszámlálást követően.

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az MTI-nek elmondta: az RMDSZ nem egy törvénymódosítást, hanem a központi és helyi közigazgatás működését egységes keretbe foglaló, teljes közigazgatási törvénykönyv tervezetét terjesztette be, mert komoly parlamenti vitát akar a kisebbségi jogokról. „Az anyanyelvhasználati jogokat vissza akarjuk helyezni arra a szintre, amelyet egyszer a parlament már elfogadott és a kormány júliusban megnyirbált” – szögezte le Cseke Attila.

A frakcióvezető, aki korábban az RMDSZ képviseletében vett részt a közigazgatási kódexet előkészítő parlamenti bizottság munkájában, felidézte: jelenleg a törvénykönyvnek az a – kisebbségi szempontból hiányos – változata van hatályban, amelyet a kormány júliusban sürgősségi rendelettel fogadott el, miután a parlamenti vita során előkészített törvénykönyvet alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság. Megjegyezte: az ombudsman a kormányrendelet ellen is óvást emelt, és így fennáll a veszélye, hogy a teljes közigazgatást megbénító joghézag keletkezik, ha a kormány változata is elbukik a normakontrollon. Az RMDSZ politikusa szerint a román parlamentnek – az újabb alkotmánybírósági döntéstől függetlenül – mindenképpen újra kell tárgyalnia a teljes közigazgatási kódexet és ezen belül a kisebbségi jogokat.

Az MTI érdeklődésére, hogy az RMDSZ kérte-e az új parlamenti többség támogatásával kormányalakításra készülő Nemzeti Liberális Párt (NLP) támogatását az általa beterjesztett törvénytervezet elfogadtatásához, Cseke Attila azt mondta: az NLP-vel folytatott tárgyalásokon nem merült fel a téma, mert az RMDSZ a kormányalakítástól függetlenül is benyújtotta volna a törvényjavaslatát, amely azon a korábbi parlamenti változaton alapul, amelyet az akkor kormányon lévő Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetésge mellett az NLP törvényhozóinak mintegy fele is megszavazott. „Lényegében egy olyan formát terjesztettünk be módosításokkal, amely bírta a parlament több mint hatvan százalékának támogatását” – mutatott rá az RMDSZ frakcióvezetője.

Hozzászólások
Szavazás
Mit gondol az új kormányról?







eredmények
szavazatok száma 20
szavazógép
2019-10-30: Pénz, piac, vállalkozás - :

Az ipar az első

Az Európai Unióban az ipari termelés átlagosan 19,1 százalékát teszi ki az összforgalomnak, és ezzel továbbra is az első helyen van az ágazatok között.
2019-10-30: Belföld - :

Kétszínűséggel vádolják az RMDSZ-t

Elégedetlen az RMDSZ és a kisebbségi kormányzásra készülő Nemzeti Liberális Párt (NLP) egyezségével az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP): a két elnök, Csomortányi István és Mezei János közös nyilatkozatukban megalkuvással vádolják az RMDSZ-t, amely szerintük a nemzeti érdek elé helyezte saját politikai érdekeit, amikor úgy egyezett meg az NLP-vel a kormány parlamenti támogatásáról, hogy az egyezségbe nem kerültek bele a magyarság legégetőbb kérdései.