Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Portréfilm készült Wittner Máriáról

2019. november 6., szerda, Magazin

Wittner Mária a saját szenvedésein, az 1956-ban tett tanúságtételén, harcán keresztül, majd a rendszerváltás utáni tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarország független ország legyen – mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára hétfőn Budapesten az 1956-os halálraítéltről készített film beharangozóján Wittner Mária jelenlétében.

  • Fotó: promenad.hu
    Fotó: promenad.hu

Németh Szilárd a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, a Kortanúk – ’56 lángjának őrzője: Wittner Mária című filmet ajánlva úgy fogalmazott: 1956-ban idegen hadsereg érkezett az országba, hogy eltapossa a forradalmat, de nem tudták eltiporni „a szabadságszerető magyar nép lángját”. Ennek a szabadságszerető magyar népnek az egyik legkiemelkedőbb, legszebb, legtisztább példája Wittner Mária, 1956 hőse – tette hozzá az államtitkár. Azt mondta, ezzel „zárójelbe lehet tenni” azt a 46 évet, amikor „nem mi döntöttünk a magunk sorsáról, hanem Berlinből vagy Moszkvából diktáltak”. Wittner Mária az egyéni szabadság, az emberi szabadság, a nemzeti szabadság és a keresztény szabadság megtestesítője mindannyiunk számára – mondotta Németh Szilárd. A politikus idézett a Wittner Mária 80. születésnapjára írt leveléből, amelyben úgy fogalmazott, Wittner Mária élete példa arra, hogy egy magára hagyott, édesanyját kereső árva gyermeklányból hogyan lesz szabadságharcos forradalmár, akit mindezért meg akarnak semmisíteni, alázni, de mindez nem sikerül, „pedig a kommunisták mindent bevetettek”.

A filmben Wittner Mária mesél gyermekkoráról, a forradalom előtti évekről, az októberi eseményekről, a siralomházban eltöltött nyolc hónapról, az életfogytiglanra változtatott ítélettel börtönben töltött évekről, egészen az amnesztiával szabadulásig. Beszél Nagy Imre egykori miniszterelnök újratemetéséről és a parlamenti munkájáról is.

Wittner Mária 1937-ben született, az 1956-os forradalom eseményei­ben az első naptól részt vett, a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1958-ban első fokon halálra ítélték, a másodfokú bíróság 1959-ben életfogytiglanra változtatta az ítéletet, a börtönből 1970-ben szabadult.

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 557
szavazógép
2019-11-06: Magazin - :

Bodor Ádám és Czakó Gábor kapta az elismerést (Nemzet Művésze díj)

Bodor Ádám és Czakó Gábor írók nyerték el a Nemzet Művésze díjat – jelentették be tegnap a Pesti Vigadóban. A Nemzet Művésze díjat öt évvel ezelőtt alapította a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére az Országgyűlés, így már hatodik alkalommal adhatják át a magyar művészeti élet legmagasabb rangú elismerését – emlékeztetett a díjátadón mondott köszöntőjében az MMA elnöke.
2019-11-06: Magazin - :

Ellopták Lajkó Félix félmillió eurós hegedűjét

Lajkó Félix értékes hegedűjének halottak napján kelt lába, amikor a világhírű zenész családjával felkereste hozzátartozói sírját a vajdasági Péterrévén – írja az Új Magyar Szó. Lajkó Félix autóját pénteken a déli órákban rabolták ki, a hegedű eltűnését azonnal jelentették a rendőrségnek, a nyomozás folyamatban van.