Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

S. Király Béla könyvbemutatójaVigyázó szemetek Párizsra vessétek

2019. november 29., péntek, Közélet

Azokat a gondolkodókat, írókat, filozófusokat keresi, akik a széllel szemben állnak, azaz szembefordulnak a hivatalos és divatos, szinte egész Európát uraló ideológiákkal és dogmákkal, főként azokkal, amelyek a bevándorló muszlimokkal kapcsolatosak. Amikor rátalál valakire, megjegyzi: „te vagy az én emberem”, azért is, mert kevesen vélik úgy, hogy a bevándorlók veszélyeztetik a kontinens jövőjét. S. Király Béla csütörtök este Sepsiszentgyörgyön mutatta be Harangzúgás vagy laikus humanizmus című könyvét a Székely Mikó Kollégium dísz­termében.

  • Erőss Bulcsú és S. Király Béla. Fotó: Albert Levente
    Erőss Bulcsú és S. Király Béla. Fotó: Albert Levente

A Magyarországon élő szerzőt Sepsiszentgyörgyön Király Bélaként ismerik, tizenegy évig a Mikó filozófiatanára volt, tanított történelmet és alkotmánytant is. Sóváradi származású – szülőfaluját nem feledi, fényképe kötete borítóján is látható –, egyszerű, földműves szülők gyermeke, akik, amikor bejelentette, hogy filozófia szakra készül, „furcsán néztek rá”, mert filozófiából nem lehet megélni. Kolozsvári egyetemi tanulmányai után 1982-ben Sepsiszentgyörgyre helyezték ki, a Mikóban (az akkori 1-es számú Matematika–fizika Líceumban) kezdte pályafutását huszonöt évesen. Túl jól nem érezte magát, felesége nyolc évig nem kapott munkát, egy fizetésből éltek, s noha volt egy jó baráti köre, sokat olvasott, focizott, szakmailag azonban nem tudott kiteljesedni. Franciaországi kapcsolatait már a rendszerváltástól kezdte alakítani, s akkor telt be számára a pohár, amikor egy francia vendégét kísérve egyik diákja megjegyezte: né, ott megy a „prostitucie”-tanár (ezzel az alkotmány román megnevezésére, a „constituție” szóra utalt). Úgy érezte, váltania, tanulnia kell, Budapestre költözött és politológiát tanult, majd tovább haladt a francia vonalon, számos neves filozófussal megismerkedett, írásaikat fordítani kezdte. Maga is ír, cikkeit, esszéit a Háromszék is rendszeresen közli, a most bemutatott a negyedik könyve, megjelent már verses-, illetve interjúkötete is. Újpesten lakik, továbbra is középiskolai tanár maradt, rengeteget olvas („a tanulók csodálkoznak is, miért olvasok annyit”), és rendszeresen jár ki Franciaországba, hasonló gondolkodású, kisebbségben lévő filozófusok, politológusok társaságát keresi, több párizsi szerkesztőségben megfordult. Jól ismeri az ottani politikai és társadalmi viszonyokat, és aggasztónak tartja a bevándorlás mértékét, különösképpen az iszlám vallásúak sokasodását, illetve azt, ahogyan a politikai elit e problémához viszonyul. Nem érzi magát magyarországinak, „csak ott dolgozik”, szeretne hazaköltözni Sóváradra.

Csütörtök esti beszélgetőtársa, Erőss Bulcsú – egykori mikós diák és tanítványa, aki szintén Magyarországon él – maga is politológiát végzett. Rögzítette, hogy 1989 óta nem találkoztak, majd kötetéről és munkájáról kérdezte a szerzőt. S. Király Béla elmondta, várta ezt a könyvbemutatót, csak nem volt könnyű önindíttatásból jönni, hiszen 1993-ban ment el Sepsiszentgyörgyről, és nyaranta mindig „szégyenkezve” nézett be a Mikóba. Két éve már volt mersze bemenni, mert „mindenkinek el kell számolnia azzal, ha elmegy, és főleg, ha tanár”, és ez eléggé megviselte, noha szerinte mindez „magánmitológia” és nem érdekes. Mint fogalmazott, Harangzúgás vagy laikus humanizmus című kötete „az igazi, a fajsúlyosabb”, a szentgyörgyi a harmadik könyvbemutató a pécsi és budapesti után. A Magyar Szemle folyóirat szerkesztőjeként kérték fel, hogy válogasson francia témájú írásaiból, ám ehhez társította magyar vonatkozású írásait, cikkeit, illetve két novelláját is, mondván, hogy ő „magyar-, illetve székely-mániás, nem pedig francia-mániás” szerző. A cím kapcsán megjegyezte, a harangzúgás elképzelése szerint a múlthoz való ragaszkodást jelenti, míg a „laikus humanizmus” franciaországi élményei alapján olyan, mint amilyen nálunk a kommunizmus volt, egy emberi jogi ideológia, amely az egész Nyugatot fertőzi, de minket még nem ért el. Ennek lényege, hogy szeretni kell a másikat – ezt főként a bevándorló muszlimokra vonatkoztatják –, annyira, hogy akár magadat is felejtsd el, magyarázta, megjegyezve, hogy nem csak rég nem kedvelték, ma sem szeretik, ha az emberek gondolkodnak.

Franciaországi kötődése kapcsán elmondta, kultúránk általában angol és német orientációjú, ő maga felfedezte, létezik egy másik lehetőség is. A francia nép a második világháborút győztesként fejezte be, de harminc év alatt teljesen kilúgozták belőlük a nemzeti tudatot, ezek után könnyű meghonosítani náluk a muszlimokat, vélekedett, hozzátéve, számunkra is súlyos veszélyforrás az, hogy a bevándorlók fognak minket asszimilálni. De Gaulle után nincs önálló politikusa Franciaországnak, hozzá képest a mostani elnök olyan, mint egy tartományi polgármester, mondta, s szólt a sárga mellényesek tüntetéséről is, arról, hogy miként manipulálták a megszorító intézkedések ellen tiltakozókról szóló tájékoztatást, „elképesztő manipulációs hullám volt, sikerült lejáratni őket”. „Amikor az emberi jogokból ideológia lesz, az olyan veszély, mint a kommunizmus” – nyomatékosított. Erről a problémakörről, patthelyzetről, illetve a kollektív, nemzeti identitás fontosságáról rendszeresen ír, s úgy véli, nagy értéket jelent az, hogy a Háromszék hasábjain lehet szabadon írni. Szerinte az ember nem csak társadalmi lény, hanem vallásos lény is, a valláshoz hozzá vagyunk kötve. A globalizációnak két nagy nyertese van, a nagyvárosokban élő gazdasági-politikai elit, illetve a peremvárosokban élő bevándorlók, vélekedett. A muszlimokat nem szabad szidni, Franciaországban semmilyen hatóság nem kifogásolja, ha például valamelyik bevándorló olyan pólóban utazik a metrón, amely az európai őshonos lakosság számára sértő, diszkrimináló.

S. Király Béla úgy véli, az eszméket nagyon nehéz megállítani a határon, itt még egyelőre nem érzékeljük a veszélyt, ám szinte minden erdélyi családban van Nyugaton tanuló, dolgozó gyermek, akik könnyen átvehetik az „emberi jogi vallást” akár Budapesten, akár Bukarestben. „Én nem kívánom senkinek, hogy abba a helyzetbe kerüljön, mint amiben most egy józan gondolkodású francia van: nemzetinek nem mondhatja magát, a másik táborba meg nem akar állni, mert állandóan parancsolgatnak neki. Jó módú, van pénze, ám azzal mit lehet kezdeni ilyenkor?”

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint jó hatása lesz-e az edzőváltásnak a Sepsi OSK-nál?









eredmények
szavazatok száma 735
szavazógép
2019-11-29: Közélet - Szekeres Attila:

Százezer lej a december elsejei rendezvényre

Románia nemzeti ünnepének sepsiszentgyörgyi megszervezésére összesen százezer lejt utalt ki Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata. A megyei központi rendezvény koordinátora minden évben a prefektúra, a pénzt a helyi költségvetésekből vonják el.
2019-11-29: Máról holnapra - Mózes László:

Régi-új arcok a pártban

Nincs mészárlás, csupán újjászervezzük a pártot – nyilatkozta győzelmi mámorában Marcel Ciolacu újonnan megbízott szociáldemokrata pártelnök, egyben a képviselőház első embere is, miután a híres-hírhedt ügyvezető elnökség kivégezte az alakulat eddigi nagyasszonyát.