Érdeklődők, mofettabarátok, egyetemisták és mesterizők foglalták el az egyetemi aula Hunyadi Mátyás Dísztermének padjait. Az egybegyűlteket és a kissé megkésett könyvbemutatóra érkező szerzőcsoportot földink, az erdővidéki kötődésű dr. Urák István tudományos kutató köszöntötte. Mint elhangzott, a kötet összeállításában egész  sor szakember és munkatárs működött közre, hogy a legteljesebb képet lehessen rögzíteni a szén-dioxid-terápiák világáról: Albert Zoltán, Berszán József, Gyila Sándor, Nagy József, Papucs András, Péter Éva. A kötet ajánlóját Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, bevezető gondolatait Brassai Zoltán orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja írta.

A kiadvány felépítéséről Incze Réka értekezett és elmondta, hogy a Székelyföld mofettáinak kutatástörténetéről szóló bevezető tanulmányt Jánosi Csaba székelyföldi csíki geológus-mérnök jegyzi. Ebből kitűnik, hogy gyógygázaink ismerete-említése nagyon régi időkig nyúlik vissza, erről XIV. századi okmányok tanúskodnak. A természetes gázömlések típusairól, azok fizikai és kémiai tulajdonságairól, előfordulásukról a nagyvilágban, a gázok természetes radioaktivitásának mértékéről, a gázömléses helyeknek az élővilággal való viszonyáról jómagam foglaltam össze a legfontosabb ismereteket. A mofettáról mint természetes gyógytényezőről, annak élettani hatásairól, a száraz szén-dioxid-kezelés gyógyjavallatairól, ezek között hangsúlyosan a kovásznai szívkórház elhalt jeles főorvosának általánosan elismert módszeréről, a dr. Benedek Géza-féle komplex gyógymódról Tatár Márta kardiológus főorvos, a szívkórház munkatársa írt igen hatásos és saját tapasztalataival érdekessé tett fejezetet. A kötet olvasmányos, olykor szórakoztató jellegű részéhez tartoznak a Kovászna, majd Hargita megye mofettáinak leírásáról-bemutatásáról szóló fejezetek, melyeknek szerzői tapasztalt geológusok, e sorok írója és Jánosi Csaba. A két megye gázfürdőit, gázömlésekben gazdag vidékeit maguk a szerzők mutatták be a mofettákkal kapcsolatos rövid történetekkel, érdekes esetekkel. Kimondottan szórakoztató a kötetnek az a része, amelyben a Mofetták a szépirodalomban című fejezet olvasható, szerzője Papucs András háromszéki geológus.

Bemutatónkon számos olyan személlyel találkoztunk, akik valamiképpen kapcsolódnak vidékünkhöz. Vallasek István közgazdász, mérnök-fizikus, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Magyar Műszaki Társaság gyakori vendége, s kezet szorítottunk Farkas György vegyésszel, fotográfussal, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusával, a nemrég ünnepelt történetíró-történész Imreh István vőjével, aki jelen volt a bodoki Imreh-mellszobor avatóünnepségén, Szakács Sándor nyugalmazott geológussal, a székelyföldi geológustalálkozók résztvevőjével, a bukaresti Földtani Intézet volt tudományos munkatársával, chilei kutató-geológussal, aki 2006 óta a Sapientia EMTE kolozsvári környezettudományi szakán a környezetásványtan, talajtan, vízföldtan, általános földtan előadótanára és feleségével, a sepsiszentgyörgyi születésű volt mikós diákkal, Gál Ágnessel, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem ásványtani karának adjunktusával, Szigyártó Irma Lídiával, a Sapientia EMTE Környezettudomány Tanszékének adjunktusával, aki a diatómák kutatója, s újabban ezeknek fosszilis erdővidéki és köpeci előfordulásuk felől érdeklődött. A könyvbemutatón megismerkedtünk Dósa Apor mesteriző fiatallal, aki a mofettákról írta államvizsga-dolgozatát, bejárta a Székelyföld „födigázos” vidékeit, s az is kedves pillanat volt számunkra, amikor a Bulgakov kávézóban földink, a bölöni kötődésű Sikó Nimród volt kedves kiszolgálni és köszönteni minket, a cég vendégeit.

A mofettáskönyv vándorútja ezzel nem ért véget, ugyanis e sorok írója mint hidrogeológus a Mofettával és Szén-dioxid-terápiával az Ember Egészségéért Nemzetközi Egyesület meghívottjaként december elején részt vesz a Visegrádon tartott tudományos értekezleten és közgyűlésen, vetített képes előadással bizonyítva, hogy Románia szén-dioxidban gazdag vidékein maximálisan és sikerrel értékesítik ezeket a természetes gyógytényezőket.