Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A kémfőnök, akit Trump drónnal lövetett ki

2020. január 6., hétfő, Kitekintő

Az Egyesült Államok likvidálta az iráni kémfőnököt, Kászim Szulejmánit, akit ugyan Washington lényegében már tavaly tavasszal terroristának minősített, de a meggyilkolása mégis erős és váratlan lépés Donald Trumptól. Olyan, mintha Teherán megölette volna a CIA vezetőjét. Szulejmáni ráadásul több volt, mint kémfőnök. Afféle láthatatlan külügyminiszterként döntő szerepet játszott Irán közel-keleti politikájában.

  • Kászim Szulejmáni. Fotó: Anadolu Agency / MTI
    Kászim Szulejmáni. Fotó: Anadolu Agency / MTI

Rendben, közbelépünk. Küldjétek ide Kászim Szulejmánit! – állítólag 2015-ben ezt mondta Vlagyimir Putyin az iráni legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah egyik küldöttjének, amikor a szír polgárháború ötödik évében megegyeztek, hogy Oroszország és Irán – egymással együttműködve – Bassár el-Aszad szíriai elnök segítségére siet és beszáll a háborúba.

A mondat, amit Putyinnak tulajdonítanak, jól érzékelteti az al-Kudsz, az iráni Forradalmi Gárda különleges alakulatának parancsnoka, Kászim Szulejmáni befolyását és szerepét. Annak a Szulejmáninak, akit Donald Trump utasítására csütörtökön az iraki fővárosban meggyilkoltak. Szulejmánit az Irán-barát iraki milícia ernyőszervezetének vezetője fogadta, és az autó, amely a repülőtér előtt várta, éppen elhajtott volna vele, amikor a konvojt egy drónról lebombázták.

A gyilkosságot az amerikai hadsereg különleges alakulatok egyesített parancsnoksága hajtotta végre – az a „részleg”, amely a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta jó néhány terroristát végzett így ki. Csakhogy Szulejmáni nem számított terroristának, sokkal inkább Irán valódi külügyminiszterének, még ha hivatalosan nem is ez volt a pozíciója, amolyan nemzeti stratégaként működött, aki az al-Kudsz irányítójaként az elmúlt években a legtöbbet tette azért, hogy Irán kiterjessze befolyását a régióban és kiépítse meglepően erős hálózatát egyebek mellett Szíriában és Irakban is, utóbbiban a síita milíciákon keresztül. Jól mutatta befolyását az is, hogy a 63 éves tábornok közvetlen főnöke a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah volt.

Szulejmáni életéről keveset lehet tudni, ezért nemcsak befolyásos, hanem legalább annyira misztikus figuraként is élt a köztudatban. Még huszonévesen csatlakozott az iráni haderőhöz, akkor, amikor Szaddám Huszein iraki diktátor Irán ellen folytatott háborút. De Szulejmáni harcolt afgán kábítószercsempészek ellen is, 1998-ban pedig őt nevezték ki a külföldi műveletekért felelős al-Kudsz élére.

Szulejmáni volt az agya mindannak, amit Irán a Közel-Keleten csinált, legyen szó egyezségekről, háborúról, békéről, bármiről. Például neki tulajdonítják mindazt, amit és ahogy a szír elnök, Bassár el-Aszad csinált a lázadók ellen, ahogy azt is, hogy Irakban megerősödtek az Iránnal szövetkező milíciák.

Szulejmáni, miután az al-Kudsz élére került, tehát már 1998-tól kezdve azon fáradozott, hogy Irán befolyását kiterjessze a Közel-Keleten. Rengeteg fedett akciót szervezett ekkortól kezdve az iráni hírszerzés például azért, hogy a szövetségeseinek fegyvereket szállítson és megerősítse külföldön az Iránhoz hű milíciákat.
Kémfőnökként Szulejmáni segítette az Irakban az egykori diktátor, Szaddám Huszein ellen harcoló kurdokat éppúgy, mint a libanoni Hezbollahot vagy éppen a palesztin területeken aktív Hamaszt. Miután az amerikaiak 2003-ban megszállták Irakot, Szulejmáni fedett akciói már az amerikai csapatok és bázisok elleni támadásokra fókuszáltak, ezekben a műveletekben több százan életüket vesztették.

Irakban a 2003-as amerikai invázió után valóban vallásháborúhoz közeli helyzet alakult ki. A síita többség és szunnita kisebbség kölcsönösen követett el atrocitásokat a másikkal szemben, ebben a konfliktusban is komoly szerepe volt Szulejmáninak. Irak 15 éve egyik válságból a másikba bukdácsol, Irán ezzel szemben súlyos gazdasági gondjai ellenére is politikailag stabil és ütőképes hatalom maradt, így aztán Bagdad egyre inkább egy iráni klienskormányzattá vált – különösen az amerikai csapatok 2011-es kivonulása után, az iráni vallási kormányzat katonai-titkosszolgálati szervének, a Forradalmi Gárdának a vezetői pedig szabad bejárással rendelkeznek a legtöbb bagdadi minisztériumba.

Ilyen előzmények után történt, hogy 2019 tavaszán Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Iráni Forradalmi Gárdát terrorszervezetnek minősítette. Szulejmániból így lett hivatalosan is terrorista – legalábbis az amerikaiak szemében. Ráadásul Szulejmáni az amerikaiak szerint csütörtökön éppen azért érkezett Bagdadba, hogy a Szíriában állomásozó amerikaiak ellen szervezzen támadásokat.

Csakhogy az iráni kémfőnök ennyire látványos likvidálása egyelőre beláthatatlan következményekkel járhat Irán és az Egyesült Államok amúgy sem túl felhőtlen kapcsolatában. Már csak azért is, mert az elmúlt időszakban az amúgy misztikus és titokzatos Szulejmáni amolyan nemzeti sztár lett Iránban. Meggyilkolása nagyjából ahhoz hasonlítható, mintha az irániak a CIA vezetőjével végeztek volna.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Szulejmáni meggyilkolása erősíteni fogja az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni ellenállást a térségben és világszerte. Ali Hamenei pedig azt közölte:  kemény válaszlépés várható, könyörtelen bosszú vár az ő és más mártírok vérét kiontókra.

„Minden ellenségünknek tudnia kellene, hogy az ellenállás dzsihádja kettős motivációval folytatódni fog, és harcosainkat végső győzelem várja a szent háborúban” – írta.

Iránban háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el. Az iráni külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok érdekeit is képviselő bagdadi svájci nagykövetet Szulejmáni megölése miatt. (index.hu)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 149
szavazógép
2020-01-06: Kitekintő - :

Belgium elismerte katalán szakadárok mentelmi jogát

Az illetékes belga bíróság csütörtökön felfüggesztette a Carles Puigdemont és Antoni Comin katalán szakadár vezetők spanyol kiadatási kérelmével kapcsolatos bírósági eljárást – írta az MTI. Ezt az tette lehetővé, hogy az egykori katalán elnök és a katalán kormány korábbi egészségügyi minisztere az Európai Parlament képviselője lett a tavalyi EP-választáson.
2020-01-06: Sport - Miska Brigitta:

Lépésről lépésre, mérkőzésről mérkőzésre haladnak az újabb bajnoki cím és a kupagyőzelem felé (Kosárlabda)

Jovana Pašić hozzáállásával és küzdőszellemével a négyszeres bajnok és négyszeres kupagyőztes Sepsi-SIC egyik meghatározó játékosa. A 27 éves kosárlabdázó második idényét tölti Sepsiszentgyörgyön, az elmúlt szezonban a bajnokságban és a kupában is felért a csúcsra, és ezt idén is szeretné megismételni. A montenegrói sportoló a szurkolók egyik kedvence, ugyanis többször bizonyította a pályán, hogy szívvel-lélekkel küzd, az utolsó pillanatig harcol. Az alacsonybedobóként és erőcsatárként is bevethető Pašić számára minden Sepsiszentgyörgyön töltött hónap különleges, hiszen jól érzi magát, büszkén képviseli a háromszéki csapatot és a szurkolókat.