Az erdei fülesbaglyot választották egy internetes szavazáson az idei év madarának, az év hüllője a keresztes vipera. Az év madara címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok és azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét.
A négy évtizede futó programban a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: az erdei fülesbagoly mellett a füleskuvikra és az uráli bagolyra. A szavazáson győztes erdei fülesbagoly a Kárpát-medence legismertebb és lakott területeken is egyik leggyakoribb bagolyfaja. Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják.
Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként étrendjében jelentős lehet az énekesmadarak szerepe is. A magyarországi köpetvizsgálatok alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelennek meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak.
Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. A világállomány mintegy 28 százaléka él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6,5–12 ezer pár közé becsülhető.
Az év hüllője a keresztes vipera. Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya folytatva a 2012-ben indult Év hüllője/Év kétéltűje programot, Nem minden mérges, ami fekete! címmel hirdette meg a 2020-as év hüllőjének a keresztes viperát. A felhívás célja annak a tévhitnek az eloszlatása, hogy minden fekete kígyótól tartani kell, hiszen a nem mérges siklófajok között is akadnak sötét színváltozatok.
A keresztes vipera nem nő nagyra, egy 60–80 centiméteres példány már hosszúnak számít. A hímek alapszíne szürke vagy hamvasszürke, fekete cikk-cakk mintázattal, de előfordulnak sárgás vagy éppen vöröses árnyalatú példányok is. A nőstények barnásak és a hátszalagjuk is barna. Előfordulnak koromfekete példányai is a sík- és dombvidéki vizes élőhelyek közelében. Pupillájuk nappali fényben függőlegesen hasított, ez egyértelműen megkülönbözteti őket a siklóktól.
Magyarországon csak szigetszerűen fordul elő, az egyik, ha nem a legnagyobb elterjedésű hüllő a földön: Nyugat-Európától egészen a Távol-Keletig elterjedt, északon a sarkkörön túl hatol. Elsősorban domb- és síkvidéki erdőszegélyeken, sokszor vizes, mocsaras élőhelyeken él, de megtalálható magas hegyvidékeken is, így a Kárpátokban.
A keresztes vipera ragadozó. Zsákmányát elsősorban kisemlősök képezik, de fogyaszt békákat, gyíkokat és madarakat is. Általában lesben várja meg áldozatát, és villámgyorsan lecsap rá. Maráskor a nyugalmi állapotban a szájpadlásra felfekvő méregfogak a bicska pengéjéhez hasonlóan kinyílnak, és az áldozat testébe mélyednek.
A hiedelmekkel ellentétben a keresztes vipera ritkán támad emberre. Leggyakrabban jóval azelőtt elmenekül, hogy az ember észrevenné. Menekülési út hiányában hangos sziszegéssel, fújtatással próbálja elijeszteni a támadóját, majd villámgyorsan mar.
A marások többsége riasztó jellegű, amikor az állat nem fecskendez mérget a támadójába. Tényleges mérgezés legtöbbször az állat kézbevétele esetén következik be. A keresztes vipera mérge alapvetően a keringést gátló és véralvasztó hatású vérméreg, vérömlenyt okozó és izomműködést gátló aktivitással.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
