Nagy volt az örömem, mert a gyors és korlátlan internetkapcsolat tényleg fontos nekem. Mellékelem a Romtelecomtól fénypostán kapott értesítést: azzal kezdődik, hogy gratulálnak, közlik a jó hírt, és meghívnak a sepsiszentgyörgyi székházba a legutolsó számlával. Nyomban el is mentem, hogy ugyebár átvegyem a nyereményt. Meg is találtam az illetékes urat, aki megerősítette, hogy igenis, nyertem, de... ezt sajnos nem lehet érvényesíteni, mert nincs műszaki lehetőség az ADSL-szolgáltatás beszerelésére. Ennek ellenére lefényképezett, hogy a tizenkét szerencsefi között én is szerepeljek. Ez januárban történt — azóta kéthetenként hívom a társaságot, de a válasz mindig ugyanaz. Levelet írtam a marketingmenedzser hölgynek, ő is ugyanazt felelte: várjak, mert nincs lehetőség, és a nyereményt sem lehet helyettesíteni más internetszolgáltatással. Az illetékes osztályon pedig a régi stílusban tartottak az urak: két kérésért egy faluba nem telepítünk ADSL-t. Hát, köszönöm, Romtelecom, a nagy ajándékot: négy és fél hónap után feladtam. Azonban úgy érzem, a nyereség beharangozása előtt meg kellett volna érdeklődni, hogy vajon ezen a számon lehet-e ADSL. Ha a Romtelecom — amely csak tavaly félmillió ügyfelet veszített — így akar a szolgáltatásaival versengeni, akkor megnézheti magát. Addig is várjuk a kábeltévé-társaságokat falvainkban is az internet- és telefonszolgáltatással, mivel ugyebár már olyan időket élünk, amikor legalább a fiatalság a mezei munka után a világhálón is tájékozódik, habár a Romtelecom ezt nem hiszi. Amiért falun lakunk, ez még nem jelenti azt, hogy mind csak kapálással foglalkozunk: legalább húsz család lenne érdekelt az ADSL-szolgáltatásban.