A régi időben is farsangoltak, volt maszkajárás februárban – mondták a helybeliek. Ki-ki maradt, de most a fiatalok felújították a hagyományt. A Szentivánlaborfalvi Ifjak Egyesülete, a SZIA csoport volt a kezdeményező élén ifj. Pakucs Tamással, ők újabban az ikertelepülés közösségét megmozgató rendezvények szervezését is felvállalták.
A közel 30 fős hangos, vidám menetet zeneszó is kísérte: Kelemen Alpár mérnök-tanár és református megyebíró hegedűt vett a kezébe, Buzogány Csoma István unitárius lelkész is felpártolta a fiatalokat, gitárral kezében, Szász Béla kántor szolgáltatta a fülnek kellemes tangóharmonika-szólamot. Színes és ötletekben gazdag volt a farsangolók öltözete: volt abban ember és állatfigura, menyasszony és vőlegény, tűzoltó, ápolónő, cigány, maszkás busó, bohóc, panda medve, pápa. Pánkót, pénzadományt is elfogadtak, azt valamilyen hasznos célra kívánják fordítani. Meglepetés volt számukra, hogy kínálmációval lepték meg őket a Laborfalvi Róza Nőszövetség asszonyai.
Déli harangszókor indult a csapat, és 17 órakor a szentiváni kultúrotthon udvarán ejtették meg a téltemetést, ott ásták el a szalmabábu utolsó maradványait. A SZIA munkáját az uzoni községvezetés is értékeli, hiszen a farsangjárást jelenlétével is megtisztelte Ráduly István, Uzon község polgármestere.
