Szigorúbb büntetések

2020. március 20., péntek, Belföld

Szigorítják a fertőző betegségek leküzdésének meghiúsításáért, illetve a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hamis nyilatkozatért kiszabható büntetéseket – jelentette be Ludovic Orban kormányfő. Az intézkedés a büntető törvénykönyvet (Btk.) módosítja. Eközben egyre többen térnek haza a külföldön élő romániaiak közül, csak tegnap több mint tízezren utaztak át a magyarországi humanitárius folyosón. Klaus Iohannis államfő arra kérte a más országokban élő honfitársait, húsvétra ne jöjjenek haza.

  • Fotó: gov.ro
    Fotó: gov.ro

15 év börtön

Módosul a Btk. betegségek leküzdésének meghiúsítására vonatkozó 352-es cikkelye, olyan értelemben, hogy 15 évnyi börtönbüntetésre nő a kiróható büntetés mértéke, amennyiben valaki elmulasztja a betegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó intézkedések betartását, és ezzel egy vagy több ember halálát okozza. Módosul a hamis nyilatkozattételre vonatkozó 326-os cikkely is, egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal sújtható az, aki hamisan nyilatkozik annak érdekében, hogy eltitkolja valamely járványos betegséggel való megfertőződés kockázatát. Büntetőjogi besorolás alá kerül a karanténra vagy kórházi beutalásra vonatkozó hatósági rendelkezés figyelmen kívül hagyása, függetlenül attól, hogy vannak-e vagy nincsenek következményei. Ez a bűncselekmény 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel vagy bírsággal büntetendő. Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre súlyosbítják a büntetést olyan esetben, ha valaki figyelmen kívül hagyja a karanténra vagy kórházi beutalásra vonatkozó hatósági intézkedést, és ezzel továbbadja a betegséget másoknak.

Újabb bűncselekményt is bevezettek a Btk.-ba: eszerint büntetőjogi besorolás alá esik és 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy bírsággal büntetendő, ha valaki visszatart olyan információkat, amelyek a fertőzött vagy fertőzésgyanús személyek kellő időben történő azonosítását és elkülönítését teszik lehetővé.

 

Pénz az egészségügynek

Kiegészíti a kormány az egészségügyi minisztérium és a belügyminisztérium költségvetését – jelentette be Ludovic Orban miniszterelnök. Az egészségügyi minisztérium büdzséjét 42 millió lejjel bővítették ki a karanténközpontok üzemeltetési költségeinek fedezése érdekében. A belügyi tárca költségvetéséhez 100 millió lejt adnak hozzá. Ebből a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó egységeknél – rendőrségnél, határőrségnél, katasztrófavédelemben, csendőrségnél – szolgálatot teljesítő személyzet védelmét szolgáló felszereléseket fogják beszerezni.

Az állam tulajdonában levő, az egészségügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó Unifarm vállalat számára forgótőkét biztosít a kormány, hogy hatékonyabbá tegye a szaktárca, a közegészségügyi igazgatóságok, a kórházak és más egészségügyi struktúrák tevékenységéhez nélkülözhetetlen beszerzéseket – mondta még Orban. 

 

Ne jöjjenek haza

Tegnap reggelig körülbelül 12 500 személy érkezett Romániába a nagylaki autópálya-határátkelőnél azzal a konvojjal, amely a Magyarország által jóváhagyott tranzitfolyosón jött haza, miután a magyar határok lezárása miatt Ausztria területén rekedt. A konvoj első tagjainak érkezése óta összesen 180-an kerültek karanténba a lakhelyük szerinti megyékben, ahova rendőri és csendőri kísérettel jutottak el. Ezenkívül körülbelül 10 000 személy lakhelyi elkülönítésben van. A maradék, megközelítőleg 2500 személy azért nem került házi karanténba, mert ők idegen állampolgárok (főleg Bulgária és a Moldovai Köztársaság polgárai), és átutaznak Románián hazafelé menet, vagy pedig olyan területről érkeztek, amelyet nem sújtott a járvány.

Klaus Iohannis államfő azt kérte a prefektusoktól és a dekoncentrált intézmények vezetőitől: azt az üzenetet közvetítsék a külföldön élő román állampolgárok felé, hogy idén ne jöjjenek haza húsvétkor. Az elnök üzenetében hangsúlyozta, Európában gyakorlatilag nem lehet közlekedni, bonyolult a hazajutás, és ha sikerül is, a szabályozások szerint Romániába érkezésükkor karanténba vagy lakhelyi elkülönítésbe kellene vonulniuk, így értelmetlen hazajönni. „Ezt közvetítsék feléjük minden csatornán: szeretjük őket, szeretnénk látni őket, szeretnénk együtt lenni velük, idén húsvétkor azonban nem lehet. Szomorú, de őszintéknek kell lennünk, hogy senkiben se tápláljunk hiú reményeket” – fogalmazott az elnök a Ludovic Orban kormányfővel, Marcel Vela belügyminiszterrel, a prefektusokkal és a dekoncentrált intézmények vezetőivel tartott videokonferencián.

Az államfő ugyanakkor felkérte a távkonferencia résztvevőit, magyarázzák el az embereknek, valahányszor szükséges, hogy kerülni kell a fölösleges utazásokat, a másokkal való fizikai kontaktust. „Mondják meg az embereknek, hogy ha találkoznak, ne fogjanak kezet egymással, ne öleljék meg egymást. A legjobb az lenne, hogy ne találkozzanak, csak ha feltétlenül szükséges” – tette hozzá. 

 

Felelős politikum

A teljes politikai osztály felelősségérzetéről és szolidaritásáról tanúskodik az a tény, hogy a parlament egyöntetűen elfogadta a szükségállapot kihirdetéséről szóló elnöki rendeletet – nyilatkozta Klaus Iohannis államfő a parlamenti szavazás után. A parlament első online együttes ülésén jóváhagyta tegnap azt a hétfőn kiadott elnöki rendeletet, amely 30 napra rendkívüli állapotot vezet be az új típusú koronavírus-járvány miatt. A 467 képviselőt és szenátort az online vitát és távszavazást lehetővé tevő számítógépes alkalmazással látták el, előző nap próbaszavazást is tartottak. A szenátus, illetve a képviselőház elnöke személyesen is jelen volt a parlament üléstermében, a többi törvényhozó interneten keresztül vett részt a két ház együttes ülésén. A rendkívüli állapotról szóló elnöki rendeletet az ülésre bejelentkezett 445 törvényhozó egyhangúlag jóváhagyta.

 

Segít a kormány

A kormány átvállalta a koronavírus-válság miatt bajba jutott munkáltatóktól a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak segélyezését. Az erről szóló, szerda éjjel elfogadott sürgősségi rendeletről tegnap számolt be Ludovic Orban miniszterelnök.

A munkatörvénykönyv szerint a munkaszerződés felbontása nélkül ideiglenesen kényszerszabadságra küldött alkalmazottaknak havi bruttó bérük legalább 75 százalékát kell fizetnie a munkáltatónak. Ezt a költséget mostantól a munkaügyi minisztérium a munkanélküli-segélyalapból fedezi, amennyiben az érintett munkáltatók a kormányzati tiltások miatt szüntették be tevékenységüket (mint a vendéglátóhelyek és rendezvényszervezők), vagy arról nyilatkoznak, hogy forgalmuk legalább 25 százalékkal esett vissza a koronavírus-járvány miatt.

Orban rámutatott: az államnak kötelessége mentőövet dobni az egyébként jól működő, jó adófizető, nyereséges vállalkozásoknak, hogy átvészeljék a járvány okozta rossz gazdasági konjunktúrát. Felmerült a bérköltségek átvállalása is, végül azért döntöttek a kényszerszabadság támogatásáról, hogy minél kevesebben járjanak be munkahelyükre.

A kormány által elfogadott gazdasági intézkedések sorában első körben 5 milliárd lejjel emelik a kis- és középvállalkozások (kkv) állami garanciaalapját. Orban azt ígérte: később megduplázzák, szükség esetén megháromszorozzák az alapot, amelyből – a garancián kívül – a kkv-k hiteleinek kamatterheit is fedezik.

A kormány az áfa-visszaigénylések gyors kifizetésével további 9 milliárd lejt akar visszaforgatni a reálgazdaságba. Intézkedtek arról is, hogy az állam késedelem nélkül megtérítse a betegszabadságon lévőknek járó juttatást a munkáltatóknak, aminél eddig egyéves késések is voltak – sorolta a miniszterelnök.

Florin Cîțu pénzügyminiszter korábban közölte: az adóhatóság felfüggeszti az ellenőrzéseket, az adóhátralékot felhalmozott cégek kényszervégrehajtását, az arra jogosult gazdasági szereplőknek pedig előzetes ellenőrzés nélkül utalják át a visszaigényelt áfát. A tárcavezető szerint 2008-ban bebizonyosodott: létfontosságú, hogy válság idején minél több pénzt pumpáljanak a gazdaságba.

A kormány szerdán elfogadott gazdasági, munkahelyvédelmi csomagjának értéke a szaksajtó becslése szerint a GDP 2 százalékára – mintegy 5 milliárd euróra – tehető.

 

Gyarapodik a sárga övezet

Újabb három országot adtak hozzá azon államok listájához, ahol a koronavírussal diagnosztizált személyek száma meghaladta az 500-at. Azoknak, akik a listán szereplő országok valamelyikéből térnek vissza Romániába, házi karanténba kell vonulniuk. Az úgynevezett sárga övezetben lévő országok listájához hozzáadták Brazíliát, Csehországot és Portugáliát is. Az Országos Közegészségügyi Intézet honlapján (cnscbt.ro) tegnap frissítették az adatokat, a sárga zóna új listáján a következő országok szerepelnek: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Kanada, Cseh Köztársaság, Dél-Korea (az ország azon része, ahol nincs karantén), Dánia, Svájc, Franciaország, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Malajzia, Norvégia, Hollandia, Portugália, a Kínai Népköztársaság (azok a részek, ahol nincs karantén), Spanyolország, az Amerikai Egyesült Államok és Svédország.

Vörös zónának minősül a Kínai Népköztársaság Hupej régiója, a teljes Olaszország, Dél-Korea Daegu városa és Cheongdo megyéje és a teljes Irán. Aki ezen országok valamelyikéből érkezik Romániába, kötelező módon intézményes karanténba kell vonulnia.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1546
szavazógép
2020-03-20: Nyílttér - :

Az utca hangja

Özv. OROSZ TERÉZ, Sepsiszentgyörgy. A Profi üzletben többször is előfordult, hogy nem adtak vissza aprópénzt vásárláskor. Legutóbb szóvá tettem ezt a pénztárosnak, és még ő volt felháborodva, még ő mondta, hogy miért szemtelen a néni, hogy nem szégyellek 3 banit visszakérni. Hát előfordul, hogy ott hagyom, de olyan is volt, hogy 10 banit sem adtak vissza az előttem levő férfinak.
2020-03-20: Belföld - :

Úzvölgye: fellebbezett a Néppárt

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, mint azt korábban jelezte, megfellebbezte azt az ügyészségi határozatot, amely bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárta a nyomozást az úzvölgyi hősi katonatemetőnél tavaly júniusban történt, egyértelműen és súlyosan magyarellenes cselekmények tárgyában – tudatja a Néppárt közleménye.