Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

LabdarúgásMérkőzéseken igyekszik meghálálni Leo Grozavu vezetőedző bizalmát

2020. március 23., hétfő, Sport

A pottyondi születésű Csiszer Balázs története inspiráló és tanulságos lehet a labdarúgó-karrierre áhítozó gyermekek számára, ugyanis a Sepsi OSK 21 éves játékosa küzdelmes éveket tudhat maga mögött. Ha az időjárás kedvezett, gyermekként kerékpárral járt edzésre, Pottyondról mintegy 25 kilométert tekert, a tréning után pedig ugyanez a táv várt rá hazafelé. A jobbhátvéd az FK Csíkszereda korosztályos csapataiban tanulta a labdarúgást, majd fiatalon bemutatkozott a harmadosztályban. A 2018–2019. évi szezonban a magyar másodosztályban szereplő Kaposvári Rákóczi FC, majd a marosvásárhelyi Csizmadia Csaba irányította Budafoki MTE együttesében is szerepelt. Tavaly nyáron a hazatérés mellett döntött, végül Sepsiszentgyörgyre vezetett az útja. December 4-én a bajnok Kolozsvári CFR ellen 1–0 arányban elveszített találkozón debütált a román élvonalban, 6 percet kapott Leo Grozavu vezetőedzőtől, azóta pedig további 5 mérkőzésen lépett pályára, és ebből négyszer kezdőként játszotta végig a találkozókat.

  • Fotók: Henning János
    Fotók: Henning János

– A koronavírus-járvány miatt már több hete felfüggesztették a bajnokságokat, az élvonal is szünetel, ebben az időszakban még teljes értékű edzést sem végezhettek. Májusig biztosan nem folytatódik a pontvadászat, addig mivel töltöd az idődet?
– Sajnos, a koronavírus miatt felfüggesztették a bajnokságot, ami nekünk, játékosoknak és a szurkolóknak sem kedvez. Úgy gondolom, a nézőknek is hiányzik a labdarúgás, viszont a játékosoknak még inkább, hiszen szeretjük, amit csinálunk, mondhatni, egy ünnep számunkra. Ez idő alatt mindenki a lakásában tartózkodik, én is itthon vagyok a kis falumban, Pottyondon, amely körülbelül 200 fős település. Az erőnléti edző összeállított némi házi feladatot számunkra, szóval mindennap elvégzem az előírt gyakorlatokat. Az edzések mellett sem pihenek, nem is szeretek sokat tétlenkedni, hanem segítek a szüleimnek az itthoni munkában.

– Számodra emlékezetes marad ez az idény, hiszen bemutatkozhattál a román élvonalban. Leo Grozavu érkezése után bekerültél a játékoskeretbe, néhány mérkőzést a kispadról néztél végig, majd lehetőséget kaptál, azóta pedig további öt élvonalbeli meccsen játszottál. Hogyan értékeled az eddigi teljesítményed?
– Emlékezetes marad ez az idény számomra, és biztos, elraktározom, hogy felkerültem a legjobbak közé, az 1. Ligába. Ez volt a célom már a nyáron, amikor a második számú csapathoz érkeztem. Először alig hittem el, amikor edzésre hívtak, viszont minden koncentrációmat és figyelmemet a gyakorlatokra fektetem, próbálok megfelelni az edzőnek, ami szerintem eddig sikerült. Valószínű, hogy a teljesítményemmel sosem leszek elégedett, azt szoktam mondogatni, hogy mindig lehet többet és többet.

– Az alapszakasz 19. fordulójában mutatkoztál be az élvonalban. December 4-én a Kolozsvári CFR otthonában játszottatok, Leo Grozavu vezetőedző pedig bizalmat szavazott neked, Radoslav Dimitrov helyére állhattál be. Milyen érzések kavarogtak benned a pályára lépés előtt?
– Decemberben elérkezett a pillanat, amikor bemutatkozhattam az élvonalban a CFR ellen. Gyermekként már jártam a kolozsvári stadionban, szóval örültem, hogy Kolozsváron léphettem pályára először az első osztályban. Amikor meghallottam: Csiszer, be fogsz állni, már mosolyogtam, megpezsdült a vér bennem, és nagyon vártam, hogy pályára léphessek. Az első pillanatban kirázott a hideg, nem ismertem határokat, sem fájdalmat. Sajnos, vereség lett a vége, de így is emlékezetes marad az az este.

– Januárban a piros-fehérekkel részt vettél a törökországi edzőtáborban, ahol igazán belekóstolhattál a komoly felkészülésbe. Mennyiben volt más egy élvonalbeli csapattal készülni egy harmad- vagy egy másodosztályban szereplő együtteshez képest?
–  Amikor bekerültem a csapatba, újabb célt tűztem ki, ugyanis szerettem volna, ha én is elutazhatnék az edzőtáborba. Hála a Jóistennek ez is sikerült. A felkészülés két hétig tartott, ahol a fizikai és taktikai tréningek mellett edzőmeccseket is játszottunk. Úgy éreztem, élvonalbeli csapattal készülni jóval megterhelőbb, mint amit korábban tapasztaltam a másod- vagy harmadosztályban. A lehető legkomolyabban edzettünk, ehhez pedig minden körülmény adott volt.

– Nem mindennapi a történeted, hiszen egy kis faluból eljutottál a román élvonalba. Az FK Csíkszereda a nevelőegyesületed, azóta voltál már a Kaposvári Rákóczi FC és a Budafoki MTE játékosa is, majd tavaly júniusban igazoltál Sepsiszentgyörgyre. Mesélj az elmúlt évekről, milyen tapasztalatokat gyűjtöttél Csíkszeredában és Magyarországon?
– Pottyond sokak számára ismeretlen, a becenevemet is a szülőfalumról kaptam, a legtöbben Potyinak szólítanak. Csíkszeredába 25 kilométerről ingáztam edzésre, ami komoly kihívást jelentett a szüleimnek, szóval hálás vagyok nekik, mivel gyermekkorom óta hittek bennem. Jó időben kerékpárral jártam edzésekre, ami bemelegítésnek sem volt utolsó. Az edzés után pedig ismét kerékpárra ültem és hazatekertem, ezt követően pedig tanultam. Néhány évvel később, 17 évesen bemutatkozhattam az FK Csíkszereda színeiben a 3. Ligában, ahol két évet játszhattam, majd nagyszerű lehetőséget kaptam, és úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam a magyar másodosztályban. Kaposváron nem volt könnyű az első pár hét, hiszen messze is voltam itthonról és senkit sem ismertem. Idővel kerültek barátok is, jó volt a csapatban a hangulat, ugyanis éllovasok voltunk, de a téli átigazolási időszakban a kevés játéklehetőség miatt a Budafoki MTE csapatához igazoltam. Csizmadia Csaba lett az edzőm, akit már korábbról ismertem, hiszen játszottam vele a székely válogatottban. Ezúttal több bizalmat kaptam, aztán tavaly nyáron lejárt az egy éves kölcsönszerződésem, és hazatértem Csíkszeredába, remélve, hogy újra a piros-fekete mezt viselhetem, ezúttal a másodosztályban. Végül nem így alakult, elmentem Székely­udvarhelyre, ahol úgy döntöttek, inkább nem számítanak rám, így kötöttem ki Sepsiszentgyörgyön. Ezt a lehetőséget egy nagyon jó embernek köszönhetem, örök életemben hálás leszek neki.

 

 

– A Román Labdarúgó-szövetség ebben az idényben, a fiatalok fejlődését elősegítendő, bevezette a huszonegy év alatti játékosokra vonatkozó szabályt, amely szerint minden csapatnak leg­alább két fiatallal kell kezdenie a mérkőzéseket. Mennyire találod jónak ezt a kezdeményezést, téged mennyiben segített ez a játéklehetőséghez jutásban?
– Természetesen ez a szabály számomra kiváló. Tisztában vagyok vele, hatalmas lehetőség nekem, mert így nagyobb az esélye annak, hogy több mérkőzésen is játszhassak. Szeretném, ha fiatalkorom ellenére is úgy tekintenének rám, mint egy felnőtt játékosra.

– Az egyik legfiatalabb vagy a csapatban, utólag is kerültél be, hogy fogadtak a csapattársaid? Kivel értesz a leginkább szót, kitől kapsz a legtöbb tanácsot? Egyáltalán milyen a hangulat az öltözőben?
– A beilleszkedés nem volt nehéz, mivel ismertem pár játékost, és a szakmai stáb sem volt teljesen ismeretlen számomra. Mindenkivel jó kapcsolatot ápolok, a csapatban a hangulat nagyon jó, segítünk egymásnak, teljes mértékben számíthatunk egymásra.

– Miért lettél jobbhátvéd? Komoly felelősséggel járó posztot választottál, ugyanis egy esetleges hibád pontba vagy akár pontokba is kerülhet.
– Nem volt különösebb oka, azt hiszem, az első edzőm úgy látta legjobbnak, ha jobbhátvédként használ. Hat­éves korom óta játszom ezen a poszton, nagyon megszerettem, annak ellenére is, hogy komoly felelősséggel jár.

– Leo Grozavu szigorú vezetőedző hírében áll. Te mit tapasztaltál vele kapcsolatban? Milyen benyomást keltett benned az elmúlt hónapokban?
– Tényleg szigorú edző, viszont igazságos, a pályán és azon kívül is jó ember. Engem teljes mértékben motiválni tudott, úgy éreztem, hogy bízik bennem, ezt pedig meg akartam hálálni neki az edzéseken mutatott játékommal, valamint a meccseken nyújtott teljesítményemmel.

– A szakszövetség a legoptimistább feltételezések szerint úgy véli, május 16-án ismét pályára léphettek, a pesszimistább elgondolások júniusi mérkőzéseket jósolnak. Hogyan vélekedsz a bajnokság folytatását, illetve a Román Kupa-elődöntőket illetően?
– Nyilván a lehető leghamarabb pályára szeretnénk lépni, ismét együtt edzeni a csapattal, azonban tisztában vagyok a helyzet súlyosságával. Bízom benne, hogy az emberek megértik, mennyire fontos megfogadni a hatóságok tanácsát, sajnos, egyelőre a vírus diktál.

– Mesélj kicsit a jövőbeli terveidről. Milyen személyes célokkal vágsz neki a következő idénynek, milyen célkitűzést szeretnél megvalósítani a csapattal?
–  Egyelőre a lehető legtöbb élvonalbeli mérkőzésen szeretnék pályára lépni, minél több tapasztalatot akarok gyűjteni, ehhez pedig a huszonegy év alattiakra vonatkozó szabály is hozzásegíthet. Mindig csak a soron következő találkozóra koncentrálok, minden meccsen a három pont begyűjtése lebeg a szemem előtt ellenféltől függetlenül. Bár a Román Kupában nem a Sepsi OSK számít a legesélyesebbnek, szeretném, ha meglepetést okoznánk. Aztán, ha ebben az idényben nem is, de talán két éven belül már az Európa-ligában selejtezhetnénk…

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye a koronavírus miatt elrendelt hatósági intézkedésekről?








eredmények
szavazatok száma 2331
szavazógép
2020-03-23: Sport - :

Elhalasztották a budapesti vizes Európa-bajnokságot

A vizes sportokat tömörítő európai szövetség (LEN) a koronavírus-járvány miatt elhalasztotta a budapesti kontinensviadalt. A LEN közleménye szerint az úszók, szinkronúszók, nyílt vízi úszók és műugrók május 11–24-re tervezett versenyét augusztus 17. és 30. között rendeznék meg.
2020-03-23: Belföld - :

Kijárási tilalom, határzár, áldozatok (Koronavírus)

22 és 6 óra között korlátozzák a kijárást az országban, bezárják a plázákat, a fogorvosi rendelőket, külföldiek pedig ma 22 órától nem léphetnek be Romániába – többek között ezeket az új intézkedéseket jelentette be szombat este Marcel Vela belügyminiszter. Tegnap a koronavírus-járvány meghozta első áldozatait Romániában, ketten haltak bele a fertőzésbe, mindketten más betegségben is szenvedtek.