Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Egy polihisztor a 18. századból

2020. március 26., csütörtök, Történelmünk

A „helytörténet atyja”, Bél Mátyás polihisztor (1684–1749) születésnapja – március 25. – a Honismereti Szövetség 2007-ben hozott határozata értelmében a Honismeret Napja a Kárpát-medencében. Ezért mai Történelmünk rovatunkban rá emlékezünk, továbbá honunk egyik érdekességébe – a dévai bolgárok történetébe – nyújtunk betekintést.

  • Johann Jacob Haid rézmetszete
    Johann Jacob Haid rézmetszete

Bél Mátyás nemcsak a 18. századi magyar tudományosság leguniverzálisabb szelleme, hanem a korra jellemző polihisztor iskolának egyik legkiemelkedőbb képviselője volt.

1684-ben a Zólyom vármegyei Ocsován született, apja mészáros volt. Tanulmányait Losoncon kezdte, Alsó­sztregován és Besztercebányán, majd Pozsonyban az evangélikus líceumban folytatta. Ezután a pápai református főiskola következett, ahonnan Halléba ment teológiát, orvostudományt és állattudományt tanulni (1704–1707). Itt került baráti viszonyba August Hermann Franckéval, a pietizmus szellemi vezérével, s így lett maga Bél is pietista. Külföldi útja egészen a Magdeburg melletti Bergenig vezette, ahol gimnáziumi igazgató lett. 1709-től újra itthon tevékenykedett, 1713-ig Besztercebányán volt segédlelkész, majd a gimnázium rektora. Ez időben mint Rákóczi-szimpatizánst kevés híján kivégezték. 1714-ben meghívták a pozsonyi evangélikus gimnázium rektorának. 1716-ban megnősült, a házasságából nyolc gyermeke született. 1719-ben megválasztották a pozsonyi evangélikus egyház első lelkészévé, amely tisztet 30 évig viselte. 1742-ben szélütés érte, 1749-ben nyugalomba vonult, de még ebben az évben elhunyt. Sírja Pozsony városában a protestáns temetővel együtt eltűnt, helyére ház­sort építettek. Nevét viseli a besztercebányai Matej Bel Egyetem.

Bél Mátyás korának kiemelkedő tudósa volt. Életművén belül jól elhatárolható pedagógiai, nyelvészeti, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Mint pedagógus messze előremutató, új elveket vezetett be. Mint filológus ugyancsak úttörő munkát végzett, habár ma már meghaladott az az álláspontja, hogy minden nyelv őse a héber. Elsőként foglalkozott – tudományos felkészültséggel és alapossággal – a magyar rovásírás tanulmányozásával (Szkíták-hunok rovásírásáról címmel adott ki tanulmányt), de sokat tett a magyar irodalmi nyelv művelése terén is. Magyarországon először ő figyelt fel a finn-magyar rokonságra is, ezt levelezéséből tudjuk. A Károli-féle Biblia újszövetségi részének egyes döcögő, nehezen érthető szakaszait újrafordította.

Bármennyire is jelentős, amit Bél Mátyás pedagógiai vagy filológiai működése során létrehozott, maradandót a történelem- és földrajztudomány területén alkotott. Fő műve, a Notitia Hungariae Novae Historico Geographiaca köteteiben – amelyek vármegyénként adtak részletes ismertetést az országról – a történeti és földrajzi szemlélet ötvöződik sajátosan, s szemléletmódjában a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának modern szemlélete mutatkozik meg. Megjelenését rendkívüli gonddal végzett hatalmas adatgyűjtő munka előzte meg. Sokan támogatták, de voltak, akik akadályozták, sőt, kémkedéssel is meggyanúsították. Batthyány József kalocsai érsek vette pártfogásába, megnyerte számára Pállfy Miklós nádor támogatását is, aki felszólította a törvényhatóságokat Bél munkájának segítésére. Közel két évtizedes adatgyűjtés és szövegezés után a nagy mű kiadásához III. Károly császár adott anyagi támogatást, sőt, Bélt nemesi rangba emelte. Bél Mátyás Straub Pál bécsi könyvkereskedővel állapodott meg a munka Amszterdamban készülő gondos nyomásáról és forgalomba hozásáról, ezen az úton azonban a munkának mindössze négy kötete jelent meg 1735 és 1742 között. Bél Mátyás haláláig a Notitia Hungariae Novae Historico Geographiaca anyagának mintegy harmada jelent meg nyomtatásban, összesen 2693 oldal terjedelemben. A mű nagyobb része – mintegy tízezer oldal – kéziratban maradt. Ezt a szerző örököseitől Batthyány József gróf, kalocsai érsek vásárolta meg, szállítás közben azonban a kézirat egy része a Dunába esett, így részben használhatatlanná vált. A megmaradt részek az esztergomi káptalan és a budapesti Széchényi könyvtár birtokában találhatók.

Bél Mátyás életművének gazdagságára jellemző, hogy 1718-ban elsőként vetette fel egy magyarországi tudós társaság alakításának gondolatát, és az első valóban rendszeres és időszakos magyarországi hetilap, az 1721 tavaszától megjelent Nova Posoniensia is az ő kezdeményezéséből született. Ez az oktatás segítését tűzte ki elsődleges céljául. A lap azonban hamarosan a jezsuiták tulajdonába került, és nemsokára meg is szűnt. Kora progresszív tudományos fegyverzetének birtokában Bél küldetést érzett hazája, a „dulcis cara Pannonia” megismertetésére, az itt élő népek közös kulturális emelkedésének elősegítésére. Kosáry Domokos felsorolta, hogy földrajz, helytörténet, agrártörténet, néprajz, egyháztörténet, irodalomtörténet, nyelvtudomány, tudományszervezés, nevelés, oktatás, pedagógia, sajtótörténet és államismeret mind-mind beletartozott kutatása kereteibe, s ezek egyikét sem lehet művelni Bél Mátyás nevének és eredményeinek említése nélkül.

Megyesi Csaba (Múlt-kor történelmi portál)

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye a koronavírus miatt elrendelt hatósági intézkedésekről?








eredmények
szavazatok száma 1739
szavazógép
2020-03-26: Sport - :

Csatlakozhat a jelenkor két klasszisa a nagy heteshez? (Labdarúgás)

Bobby Charlton, Gerd Müller, Franz Beckenbauer, Paolo Rossi, Kaká, Ronaldinho és Zinédine Zidane egyénileg, klubszinten és a válogatottal is csúcsra jutott. A jelenkor két klasszisa, Cristiano Ronaldo és Lionel Messi a válogatottal még nem tudott a legjobb lenni, és az idő nem nekik dolgozik.
2020-03-26: Történelmünk - Szekeres Attila:

A dévai bolgárok oroszlánja

A 18. század elején menekült bolgár közösség telepedett le Déván. Külön városrészt építettek ki maguknak, s ők emelték a ferences templomot és kolostort, amelyet ma a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvány székhelyeként, első gyermekotthonaként ismerünk. A dévai bolgárok az 1848–49-es szabadságharc leveréséig autonómiát élveztek, saját pecsétjük volt.