Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

KényszerszabadságMától igényelhető az állami támogatás

2020. április 1., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Négy-öt napnyi folyamatos változtatás után tegnap elnyerte végleges formáját az a kormányrendelet, mely a koronavírus-járvány miatt alkalmazottjaikat kényszerszabadságra küldő munkáltatóknak nyújtandó állami támogatás igénylésének mikéntjéről rendelkezik. A 32-es számú sürgősségi rendelet jócskán leegyszerűsítette az igénylés menetét, a munkáltatónak mindössze három dokumentumot kell elküldenie elektronikus formában a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökségnek. A várva várt jogszabály az alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozások mellett az egyéni vállalkozóként, illetve szabadúszóként dolgozók számára is támogatást biztosít.

  • A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség sepsiszentgyörgyi székhelye. Fotó: Albert Levente
    A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség sepsiszentgyörgyi székhelye. Fotó: Albert Levente

Az alkalmazottjaikat kényszerszabadságra küldő munkaadóknak mindössze egy egységes típuskérést, az érintettségükről szóló, saját felelősségre tett nyilatkozatot, valamint a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak lajstromát kell elektronikus formában a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökséghez eljuttatniuk. Akik nem egyéni munkaszerződésekkel dolgoznak, azoknak ugyanezt az aktacsomót a szociális kifizetési ügynökségekhez kell benyújtaniuk.

Kelemen Tibor, a háromszéki foglalkoztatási ügynökség igazgatója szerint a támogatás szabályozása sok kérdést nyitva hagy, s még azt sem tudni, hogy a kifizetések gördülékenyek lesznek-e. Az intézményvezető szerint a 32-es rendelet a korábban meghatározottnál jóval szélesebb körre terjesztette ki a támogatást. Míg az előző jogszabály csak vállalkozásokról rendelkezett, s ezen belül is feltételeket támasztott, a hétfőn elfogadott jogszabályban a jogosultak közt már az egyéni vállalkozókat, szabadúszókat, a karitatív és nonprofit szervezeteket is ott találjuk. Kelemen Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy a sürgősségi rendelet 9. cikkelye nem tesz különbséget állami intézmény, illetve magánszférában működő munkáltató közt, így elvileg a közintézmények is élhetnek majd a törvény biztosította lehetőséggel.

Újdonság a 32-es számú rendeletben, hogy a jogszabály külön rendelkezik munkaszerződéses alkalmazottakról és egyéni szerződés alapján dolgozókról. Előbbiek esetében a munkáltató kell a megyei foglalkoztatási ügynökségekhez forduljon, az egyéni vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, egyéni szerződéssel dolgozók és más független munkavállalók pedig saját nevükben folyamodhatnak támogatásért a megyei szociális kifizetési ügynöksé­gekhez.
 

Egyszerűsített eljárás

Felvetésünkre az igazgató elmondta: nagyon rövid idő alatt igen sokat változott a jogszabály, ezért elég sok a kérdés. Ami biztos, hogy az érintettek április elsejétől, azaz mától igényelhetik a támogatást. Emellett az igénylés több szempontból is leegyszerűsödött. Eltörölték azt a feltételt is, hogy veszteséges vállalkozások nem nyújthatnak be kérést, amint azt is, hogy a vállalkozás bevételei az előző két hónaphoz képest legalább 25 százalékkal kellett csökkenjenek, illetve azt a korlátozást is, hogy csak az alkalmazottak 75 százaléka után lehetett volna igényelni az állami segélyt. Nem lesz szükség arra a sürgősségi helyzetet megállapító tanúsítványra sem, amit a fejlesztési minisztérium állított volna ki.

Gyakorlatilag három irattal igényelhető mától az állami támogatás. Mindhárom dokumentumot a minisztérium tegnap eljuttatta az ügynökségekhez. A típusnyomtatványok a következők: egy, a támogatás igényléséről szóló típuskérés, a munkáltató saját felelősségre adott nyilatkozata, miszerint a jogosultak közé tartozik, valamint azon alkalmazottak névsora, akiket a szükségállapot intézkedései hatására, munkaviszonyukat felfüggesztve kényszerszabadságra küldtek. A dokumentumokat a foglalkoztatási ügynökséghez a covasna@anofm.gov.ro e-mail-címen lehet eljuttatni. Az igazgató rámutatott: nagyon fontos, hogy az iratok benyújtását megelőzően a munkáltató az országos alkalmazotti nyilvántartásba (REVISAL) is bevezesse, hogy az illető munkavállalókkal a munkaviszonyt felfüggesztette.

Érdeklődésünkre Kelemen Tibor elmondta: a 32-es rendelet nem módosította a támogatás kiszámításának módszerét. A segély az alkalmazottak alapbérének 75 százaléka lehet, de nem haladhatja meg a bruttó átlagbér 2020-as költségvetésben szereplő szintjének 75 százalékát (ez mintegy négyezer lej). Ami a támogatások folyósítását illeti, Kelemen Tibor arra kérte a munkáltatókat, hogy lehetőleg minél hamarabb igényeljék a típusnyomtatványokat, melyeket tegnap a szaktárca eljuttatott az ügynökséghez, ezeket kitöltve, online küldjék vissza a jelzett címre szintén sürgősen. A lajstromot illetően ugyanakkor arra kérnek mindenkit, hogy azt táblázat formájában, Excel-formátumban küldjék, szövegállományként ugyanis nem tudják bevezetni a rendszerbe, egyenként kellene bepötyögniük.

A minisztériumból kapott utasítás értelmében a kifizetések a kérések beérkezésének sorrendjében történnek, az ügynökségnek 15 napja lesz a támogatás folyósítására, de ennél jóval hamarabb fognak lépni. A gyorsaság kedvéért a támogatásokat egyenesen a munkáltató által megjelölt folyószámlára utalják, kiiktatva ez alkalommal az államkincstárt. Kelemen Tibor továbbá felhívta a figyelmet, hogy a munkáltató a támogatás megérkezésétől számított három napon belül köteles visszatartani és átutalni az állam felé a hozzájárulási kötelezettségeket (társadalombiztosítás járulék), az érintett alkalmazottaknak pedig átutalni a kényszerszabadság után járó nettó összegeket.
 

Tisztázatlan kérdések

Az intézményvezető szerint a folyamatos módosítások, kiegészítések ellenére több megválaszolatlan kérdés is maradt, ide tartozik a 12 éven aluli gyermekükkel a szükségállapot idejére otthon maradt szülők helyzete is. Az elmúlt napokban azt tapasztalták, hogy a vállalkozók köré­ben zűrzavar uralkodik. Az ügynökség próbálta tájékoztatni azokat, akik alkalmazottakat bocsátanak el, a munkáltatók azonban nem tudták eldönteni, mi történjen. Az alkalmazottaktól folyamatosan érkeznek visszajelzések az ügynökséghez, amely alapján úgy tűnik, hogy a munkáltatók folyamatos akadályokba ütköznek. Az egyik ismétlődő kérdés, hogy annak a munkáltatónak, aki a járvány miatt került nehéz helyzetbe, milyen időponttól kell számítania ezt a helyzetet? A szükségállapot miatt hozott rendelkezéseket ugyanis nem egyszerre vezették be, ezért volt, aki hamarabb kényszerült bezárni, volt, aki később, és volt, aki még mindig tudná folytatni, de lehet, hogy később mégis élne ezzel a lehetőséggel, de nem szeretné, ha ebből bonyodalmai lennének. Jogos tehát a cégvezetők dilemmája annak kapcsán, hogy mikortól függesszék fel a munkaszerződéseket.

Vannak ugyanakkor ennél rosszabb esetek is. Az igazgató a kovásznai Montana Szállodát működtető vállalkozást említette, amely harminc olyan személyt választott ki, akiknek megszünteti a munkaviszonyát, ám végül tizenhármat próbaidejük végén elbocsátottak. Meglátása szerint ilyen indoklás egy-két alkalmazott esetében hihető, de 13-nál már nem. Amikor azt kérte, változtassák meg a döntésüket, a cég ügyvezetője arra hivatkozott, hogy nem egyedül döntött így, hanem a vezetőtanács határozott, a döntést pedig nem vonják vissza.

Olyan visszajelzésük is van, amely szerint néhány vállalkozásnál gondok vannak a más településekről ingázó alkalmazottakkal, mivel a személyszállítást végző vállalkozások leálltak. Nem értik, hogy az adott fuvarozók miért döntöttek így, amint azt sem, hogy egyes vállalkozások miért nem akarnak élni a támogatás lehetőségével, miért teszik inkább utcára embereiket.

Kérdésünkre, hogy vajon hány embert érinthet a kényszerszabadság, Kelemen Tibor kifejtette: mivel ennyire kiterjesztették a lehetséges érintettek körét, ezt nagyon nehéz megítélni. A tömeges elbocsátás számításaik szerint 600–700 személyt érinthet.

Hozzászólások
Szavazás
Tart-e a koronavírus-járvány második hullámától?







eredmények
szavazatok száma 181
szavazógép
2020-04-01: Magazin - :

Van Gogh-képet loptak

Ellopták a Tavaszi kert című, több millió eurót érő Vincent van Gogh-festményt a hollandiai Laren városban található Singer Laren Múzeumból. Az 1884-ben festett képet hétfőre virradó éjszaka vitték el betörők a járvány miatt bezárt múzeumból – írja a Hvg.hu.
2020-04-01: Pénz, piac, vállalkozás - :

Bajban a cégek harmada

A hazai cégek 37 százaléka szüntette be egészben vagy részben tevékenységét a szükségállapot bevezetése óta, további 20 százalék pedig csökkentette azt – áll a PwC România által közzétett felmérésben.