Nem mindennek akadálya ugyan a világot sújtó koronavírus-jávány, de azért érezhetően átalakította a háromszéki falvak életét is. Nincs ez másként Maksán sem, ahol több tucatnyian kénytelenek házi elkülönítésben élni, a máskor gyermekzsivajtól hangos iskolaudvar üres, a pedagógusok távoktatásban tanítják a diákokat, a hitélet ápolása pedig az otthon falai közé szorul, hiszen a fertőzésveszély miatti elővigyázatosságból istentiszteletet sem tartanak. Jó hír azonban, hogy a mezőgazdasági tevékenység nem állt le, az időjárás kedvezett, földbe került a háromszékiek igen értékes élelme, a pityóka is.
Járvány idején
A visszapillantás előtt a koronavírus helyzete felől kellett érdeklődnünk a községvezető Deszke Jánostól: vannak-e otthoni elkülönítésben lévő személyek a két településen? – kérdeztük. A felelet sajnos igennel kezdődött: tizenhét körül van ezek száma a községközpontban, és Besenyőn is van tizenhárom személy, aki vesztegzár alá kényszerült.
Várni kell még a közművesítésre
Az utolsó maksai látogatásunk óta eltelt idő kevés ahhoz, hogy lépni lehetett volna közművesítés dolgában. Márpedig létfontosságú lenne ez Maksa község jövője szempontjából – hangzott el a polgármesterrel folytatott beszélgetésünk alkalmával. Elmondta, hogy készülnek a pályázatok, és Maksa község ivóvízzel való ellátása továbbra is ott van a megyei Közüzemek térségi mestertervében, amely révén a községközpontot és Eresztevény településrészt látnák el minőségi ivóvízzel az elkövetkező években. Ezek szerint két vagy három évnek is el kell telnie ahhoz, hogy megépülhessen a Sepsiszentgyörgyről Orbaiszék felé tartó fővezeték, amire az elsők között Maksa községet is rácsatlakoztathatják.
Ivóvíz dolgában egyelőre kivételt képez adminisztrációs szempontból a községhez tartozó Sepsibesenyő falu, ahol még 2009-ben megkezdték egy helyi hálózat kiépítését, a munkálatok azonban abbamaradtak – részletezte Deszke. Az akkori kivitelezővel szerződést bontottak, s mivel azóta az árak nőttek, elkészítettek egy új költségszámítást, amire a napokban hirdetik meg a közbeszerzési eljárást. Időközben a besenyői Császárkút vize megapadt, a tervek szerint a kultúrotthon udvarán készülő fúrás szolgáltat majd jó ivóvizet az elkövetkező időkben. Sietnie kellett a községvezetésnek, szorította őket az idő, ugyanis a vidékfejlesztési program jövőben már nem biztosította volna az ivóvízhálózat finanszírozását. A polgármester reméli, hogy valamikor szeptemberben csorogni fog a jó ivóvíz Sepsibesenyőn. Egyelőre várják a kivitelezőket. Ez tehát a maksai tavaszvárás.
Régi szándék, hogy ezt a turisztikai szempontból előnyös helyzetben lévő falut és a tó nyugati partját Maksa és Angyalos irányából is korszerű úton lehessen megközelíteni. Maksa felől az előkészített útszakasz korszerűsítésére van remény, az Angyalos felőli azonban megyei út. Besenyőn mutatós támfal védi a Kultúrdombot, jobbít a faluképen, ha elkészül itt a táborig tartó aszfaltszőnyeg.
Egyelőre az évekkel ezelőtt megépült maksai szennyvízhálózat meghosszabbítása is várat magára, márpedig a Besenyői-tó Maksa felőli oldalának jövője enélkül elképzelhetetlen.
– Így van – felelte a községgazda felvetésünkre –, ugyanis az is kérdés, hogy lesz-e egyáltalán lehetőség a létező csatornahálózat felújítására, korszerűsítésére és működésbe helyezésére, miként azt sem tudni még, hogy a községben keletkező szennyvíz mennyisége elegendő lenne-e a megépített, egyébként jelentős kapacitású derítő működtetéséhez.
Ilyen körülmények között sokat kell még várni arra, hogy a gazdag turisztikai adottságokkal rendelkező községben pénzt fialó vendégforgalmi szolgáltatások alakuljanak ki. A Besenyői-tó tulajdonjogának megszerzése mindmáig csak helyi óhaj maradt, de a község közelében levő Óriáspince térsége mint tömegrendezvények megszervezésére alkalmas szabadtéri terület sem hagyható ki a vendégforgalmi potenciállal rendelkező helyszínek köréből, ahogy a korszerű eresztevényi Benke-kúria és minden óhajt kielégítő kínálata sem.
Nem áll meg az élet
A kedvezőbb időjárás beálltával folytatni fogják itt a református egyházközségtől bérbe vett régi kultúrotthon belső javítását. A konyhai részleget és a mellékhelyiségeket kell még kialakítani. Már tavaly sikerült rendezni az épület környékét, annak parkosítását. Készül egy pályázat a maksai Teleki Zsigmond Óvoda javítására és udvarán egy játszótér kialakítására. Befejezték a község határában levő földek, szántó- és legelőterületek ingyenes telekkönyvezését, fontos lépés volt ez a helyi tulajdonjogok rendezése szempontjából.
Dr. Kerekes Jenő családorvos korai halála gondot okozott mindenkinek. A rendelővel egy épületben levő orvosi lakást rendezték, s miként megtudtuk, valamelyes remény van arra, hogy új családorvosa legyen Maksának.
Jó hírként közölték, hogy megalakult helyben a diakóniai szolgálat: Jakabfi Júlia szakképesített dolgozó felváltva hol Maksán, hol pedig a szomszédos Dálnokon végzi áldozatos szolgálatát.
Sajnos, a koronavírus-járvány miatt is lassan haladnak a hetek-hónapok – mondta a polgármester. Július 4-ére tervezték a Székely Vágtát az Óriáspince-tetőn, erre az alkalomra meghívták magyarországi testvértelepülésüket, Sarudot is. Ők is visszahívták Maksa küldöttségét a hagyomány szerint Péter-Pál napján megtartott ottani aratóversenyre. Immán válik meg – mondja a háromszéki szólásmondás.
Március utolsó napjaiban kezdték meg a krumpliültetést Maksán. Badi Gyula termelőtől tudtuk meg, hogy jó állapotban vannak községszerte az előkészített földek, és öt olyan nagybani termelő dolgozik a maksai határban, akik 30 hektár körüli területen termelik ezt a nagyon fontos alapélelmiszert. S mert ebben a periódusban kedvezett az időjárás, olyan is volt, hogy naponta 8–10 hektáron sikerült elültetni a krumplit. A maksai termelők ebben az évben lemondtak a cukorrépa-termelésről. A botfalusi cukorgyár háromévi adósságot gyűjtött fel, egy negyedik adósságos esztendőbe a helybeli termelők már nem mertek belevágni – tájékoztatott Badi Gyula.
Távoktatás az iskolában
Működik a világháló segítségével folyó oktatás – mondta kérdésünkre Istók Judit, a helybeli Orbán Balázs Általános Iskola igazgatója.
– A kényszerszünet másnapjától már igyekeztünk kihasználni az online lehetőségeket. Már a kezdetektől használtuk a Facebookot, ugyanis a közösségi hálóhoz a szülők és a gyermekek egy része is hozzáfér. Ugyanakkor már a kényszerszünet kezdetekor létrejött az iskola honlapja, melyen online játékos gyakorlatok kaptak helyet, és a tanároknak is lehetőségük volt feladatokat feltölteni ide. Tanulóinkkal, szüleikkel napi szinten tartjuk a kapcsolatot, gyakran vannak élő beszélgetések és visszaigazolás a napi feladatokra a tanáraink részéről. A pedagógusok közti kapcsolat is folyamatos, a közösségi hálón és webszobában tartjuk a megbeszéléseinket, ezáltal is fenntartva a kapcsolatot és egyeztetve a munkamenetet. Azokkal a gyermekekkel, akik nehezebben csatlakoznak, türelmesek vagyunk, és igyekszünk számukra valamilyen formában eljuttatni a feladatokat. Ezek elsősorban gyakorlati jellegűek, a rögzítést, a begyakorlást és a nehézségek áthidalását szolgálják. Legfontosabb feladatunknak azt tartjuk jelen helyzetben, hogy a tanulók, szülők érezzék: a tanulásban, az újszerű tanulási mód folyamatának követésében emberileg is számíthatnak ránk.
Czine Erzsébet, két iskoláskorú maksai gyermek édesanyja elmondta, kislánya előkészítő osztályban van, fia pedig ötödikes. Mindketten rendszeresen megkapják a képességükhöz igazodó házi feladatokat, ők pedig, a szülői közösség valóban jó kapcsolatokat ápolnak az iskolával és a pedagógusokkal.
Hosszú időkre nyúlik vissza a maksai iskolai oktatás. A tragikus hirtelenséggel elhalt torjai tanár, Coroi Artúr kutatása révén ismerjük néhány maksai iskolamester nevét: „Mihály Gábor 1602; Veres Albert deák 1606; Komollai Orbán Pál 1622; Sámuel deák alias Ambrus 1714; Vásárhelyi K. Sámuel 1716; Vajda Ádám kántor 1750; Szatsvai György 1782.” 1810 és 1853 között Papolci Kelemen László tanított, és utóda, Albert László 1878-ig. Ekkor a református felekezeti iskola községi tanintézetté alakult. 1886-ban, Potsa József főispán utasítására új iskola építésébe kezdenek, amely Háromszék egyik legszebb falusi iskolája lett. Ebben az időben Kiss Lajos, Gocsman Mihály, Kónya Lajos és Magyari György tanított a faluban. Rendezett és szép jelenleg is a tanoda, tanulói-pedagógusai büszkék arra, hogy a legnagyobb székely, Orbán Balázs nevét viseli, akire tavaly nyáron emlékeztek, amikor leleplezték a névadó arcképmásának fém domborművét.
Hitápolás és ima otthonról
– Mi meghallgattuk és tiszteletben tartjuk a püspökség ajánlásait a jelenlegi koronavírussal kapcsolatosan. Presbitériumunk is egyhangúlag egyetértett azzal, hogy meghatározatlan időpontig függesszük fel az istentiszteleteket – tájékoztatott tiszteletes Ferenczi Zoltán, aki tavaly szeptember óta pásztorolja az 570 lelket számláló helybeli református gyülekezetet.
A hívek közmunkájának igénybevételével kora tavaszi takarítást végeztek a templom övezetében. A templom és a kultúrotthon előtti emlékpark is egyre látványosabb – egészítette ki Bartha Sándor református megyebíró, és elmondta, hogy a maksai önkormányzat két gyalogkaput állíttatott a kultúrotthon előtti emlékpark és a műemlék jellegű templom bejáratához, ami javítja a községközpont általános képét.
Rákosi Károly volt helybeli lelkész a régi templom 1776-ban készült eredeti kazettáinak mintavilágát újra elkészítette, és ezzel ismét Maksára „hozatta” az egykori mennyezetet és a már csak rajzban fennmaradt Szent László-falfestmény képi másolatát is. Ez az oka annak, hogy e sorok írója műemlék jellegűnek tartja és turisztikai látnivalóként jelöli meg Maksa mai templomát. Megmaradt még az eklézsia régi, 1537-ből való műkincs értékű harangja, amely sajnos hangjában mára már meghibásodott, megrepedt. Híresek voltak azonban a falu Jancsó nevű papjai is – szájhagyományt őrizve még ma is emlegetik a régi maksaiak, hogy három Jancsó – apa, fia és unoka – szolgált református papként a faluban több mint száz éven keresztül. A Jancsó-sírköveket mi is kerestük a maksai temetőben, kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire őrzi-ápolja az utókor jeles tanítómestereik emlékét. Sajnos, Jancsó Sámuel sírkövét már nem találtuk meg. A Jancsó Mátéé és Jancsó Ferencé még áll, utóbbi síremlék megőrzése, gondozása azonban az egyházközség jóakaratára vár.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
